Eger - napilap, 1938/1

1938-01-09 / 5. szám

3 1938. január 9. EGER ..vatti «Cbani« 'svx&i „Egri estet11 rendez ianuár 22-én a Városok Országos Szövetsége Budapesten Eger, január 8. A Városok Országos Szövetsége kulturális programmjába illesztette a vidéki városok szellemi értékei­nek megismertetését a főváros kö­zönségével. Ezt a célt szolgálják azok az irodalmi esték, amelyek során a magyar kulturális életben számottevő vidéki városok szellemi életének képviselői szólaltatják meg városuk művészi, irodalmi, népi értékeit egy-egy irodalmi, előadói est keretében. Január 22-én Eger rendez kul­turális estét Budapesten s az ebben az irányban indult tárgyalások már olyan előrehaladott stádiumban van­nak, hogy kész programmját is is­mertethetjük az irodalmi estnek. Az estét a Székesfőváros Nép­művelési Bizottsága a Városok Or­szágos Szövetségével karöltve ren­dezi szabadegyetem keretében. A már megállapított műsorterv sze­rint Szendy Károly, Budapest szé­kesfőváros polgármestere mond meg­nyitó beszédet az irodalmi estén; Breznay Imre, Eger történetkuta- tatója: Eger szerepe a közművelő­désben címmel értekezik az iskola­város közoktatásügyi jelentőségéről a magyar iskolapolitikában. Dr. Gár­donyi József: A befalazott Gárdo­nyi címen tart előadást a nagy egri remetéről. Harsányi Zsolt egri tár­gyú irodalmi művét olvassa fel. Lányi Ernőnek, a neves egri karnagy és zeneszerzőnek fia: Lányi Viktor be­vezető előadást tart azokhoz az ének­számokhoz, amelyeket Lányi Vik- torné ad elő Gárdonyi—Lányi-szerze­ményekből. Dr. Ágoston Julián, az egri Gár­donyi Társaság főtitkára a Társa­ság működését ismerteti, végül Si- monfy Margó, az ismert novellista Gárdonyi verseket és elbeszélést ol­vas fel. Tárgyalások folynak még j az Egri Dalkör szerepléséről is, ! azonban ez nehézségekbe ütközik a Dalkör tagjainak Budapesté uta­zásával járó nagy költségek miatt. Az irodalmi estet január 22-én este fél 7 órai kezdettel rendezik meg a Műegyetem ásványtani inté­zetének Vili, Múzeum-körűt 4. szá­mú épületében lévő földszinti elő­adótermében. Az estére meghívókat is bocsájtanak ki, amelyeket az egri érdeklődők is megkapnak. Az öröm, jólét és boldogság aranyesztendeje lesz az 1938. év Egernek, ha valóra válnak az összes újévi jókívánságok Több mint 40.000 üdvözlő-lapot küldtek el újév napján Egerben Eger, január 8. Ha már a statisztikáknál tartunk, — lévén január a statisztikák hó­napja — nem érdektelen ismertetni azt sem, hogy hány baráti, vagy esetleg köteles hivatali jókívánsá­got továbbított a posta újév reg­gelén. Az utóbbi években az újévi köszöntések, jókívánságok szokása mintha csökkent volna. Szerepe volt ebben annak az irányzatnak is,- amely szociális téren kívánta hasz­nosítani a tömeges újévi küldemé­nyekre fordított összegeket s abban az irányban kívánta megnyerni a közönséget, hogy az újévi üdvözle­tek céljára szánt filléreket ajánlják fel inkább jóléti célokra, azok tá­mogatására, akikre súlyos és sötét felhők között kel tel az új esztendő első napja Hagyomány és szokás az újévi jókívánság, mégis van benne valami önkéntelenség, mert jól esik adni és kapni örömet, meleg, baráti em­lékezést, amely arra figyelmeztet, valahogy el ne feledjünk boldogok lenni, örülni az új esztendő küszöbén. Ezek az érzések magyarázzák meg azt a rekordforgalmat is, ame lyet az egri posta ú,év reggelén bonyolított le üdvözlő lapokban és névjegyekben. Az egri dohányáru­dák a szokott módon felkészültek a forgalomra. Az újévi üdvözlő kül­deményekre ragasztandó kétfilléres bélyegből újév előtt 30 ezer dara­bot igényeltek a postahivataltól. Ez a mennyiség azonban kevésnek bizonyult s az újév előtti napon még 10 ezer darabot kaptak a trafikok. Kiderült, hogy ez a 10 ezer is elfogyott, úgy hogy egyes do­hányárudák kénytelenek voltak el­utasítani a vevőket, mivel több 2 filléres bélyeget már nem tudtak kiszolgáltatni. A sötéten látók azt mondják: az emberek rosszak. Á! Hiszen ha ez a 40.000 újévi jókívánság valóra válna, az 1938. év aranyéve lenne Egernek, a boldogság, öröm és jó­lét korszaka . . . Hirdessen az EGER újságban Ha van pénze értékálló, jövedelmező ingatlant vegyen! Deák Ferencen. 25. sz. emeletes villa­tais-mháznak is alkal mtl8> jutányos áron, kedvező faliéie'ekkel W ELADÓ! "Wffi Csak komoly érdeklődők nézzék meg ! — Széchenyi utca 7. szám. Építési iroda. A 88-as tipusu Orion-rádió pompás luxus super készülék 5 világrész vételére. TAL*5 óriás erósitésii pentodával Fenti rádiót vétel- kényszer nélkül be­mutatja Lusztig, Eger. A 99-es lipusu Orion-rádió csúcsteljesítményű, automa­tikus állomásbehangolóval felszerelt luxus-supér. Ä szezon ÜJ RÁDIÓKÉSZÜLÉKEI MEGTEKINTHETŐK RUDLOFNÁL, FŐ UCCA, TEL. 159. fl Katolikus társadalom és a katolikus család kérdéseit uitatták meg a Schola Emericana első Eger, január 8. A Schola Emericana első félévi előadássorozataival kettős célt szol­gált: egyrészt a világnézeti osz­tály előadásaiban a közelgő kettős szentévvel kapcsolatosan átfogó ké­pet kívánt nyújtani az Eucharistia tanáról és Szent István tanításai­ról, másrészt a Schola Familiáris keretében a katolikus nő és a csa­lád kapcsolatait kívánta megvilágí­tani. A világnézeti osztály előadásai­nak a kettős szentéven kívül fő­képp az adott aktualitást, hogy az előadók a téma történeti részének ismertetése mellett az Eucharistia és Szent István tanainak korunkra vonatkozó jelentőségét és alkalma­zásának szükségét mutatták ki. A Schola világnézeti osztályának előadásai december 3-án kezdődtek. Dr. Schönvitzky Bertalan jogaka­démiai tanár, rector scholarum, meg­nyitójában a Schola kettős felada­tát vázolta. Hangoztatta, hogy a kettős szentév többletmunkát kíván a magyar katolicizmustól és az emericauásoktól is. Dr.Ivánovich Emil prépost-kanonok, szemináriumi rektor tartott ezután előadást az Eucharistia és korunk címm-l. Minden világnézetnek alap­dogmákra vau szüksége, mondotta. A katolikus világnézet alapdogmája az Eucharistia, amelyről Krisztus már a kafarnaumi beszédében is említést tett és másfél év múlva meg is alapította ezt a szentséget. Örök isteni realitás az Eucharistia, a halhatatlan emberi lélek halha­tatlan tápláléka. Dr. Angyal Lajos keresk. iskolai igazgató-helyettes, az Esterházyana priora beszélt ezután Szent István és korunk címmel. Vázolta a Szent István kora és korunk közötti ha­sonlóságot, majd Szent István or­szágépítő munkájának három fő­pillérére mutatott rá, az egyházhoz való viszonyára, külpolitikájára, jog­alkotására, jogalkalmazására. December 10 én Dr. Angyal La­jos, az Eszterházyana subpriora, a világnézeti osztály vezetője elnökölt a Schola összejövetelén. Frindt Jenő, kanonok, Szent Ist­ván és a hitélet cimmel tartott elő­adást. Szent István Erkölcsi Okta­tásait az egész magyarságnak hagyta végrendeletül. Ebben minden vezető egyéniséghez szól és intuitív eltné­félévi előadássorozatán vei látva meg a magyarság minden problémáját, megjelöli a kibontako­zás útját. Szent István az erkölcsi- séget és a vallásosságot nemcsak üres szólamként hangoztatta, hanem uralkodói erejével ennek megvaló­sításán dolgozott. Szent Istvánnak gerinces, öntudatos, tettrekész val­lásossága volt s tanítása ma is biz­tos útmutatója az erkölcsi megúj­hodáson keresztül egy emberibb életnívóra való emelkedést jelentő magyar kibontakozásnak. Dr. Lénárt János kér. iskolai ta­nár Szent István és a társadalmi élet címmel beszélt. Népek, hitek» fajok, kultúrák keveredő helye a Kárpátok medencéje, ahol a ma­gyarságnak története kezdete óta kettős hivatása volt: a germán és szláv expanzív törekvések kiegyen­súlyozása és az itt lakó idegen nép- elemekuek a katolicizmus életszem­léletén nyugvó európai életformára való emelése. Szent István korában ilyen misszióvállalhatásának legfőbb támasza volt a jó társadalmi szer­vezet. Országépítő működésének ered­ménye, amelyet .csak a honfoglalás­sal lehet összehasoniitani, európai életforma. Dr. Czermann Antal országgyűlési képviselő és dr. Tóth József jog­akadémiai tanár dec. 17.-éré hirde­tett előadásai közbejött akadályok miatt elmaradtak. A még tavaly az Eszterházyaná- ból kiinduló Schola Familiáris gon­dolata az idén megvalósult és első félévi programjában a katolikus nő és a család kapcsolatai állottak az előadások középpontjában. A Schola Familiáris osztályának előadásait dr. Csepreghy Lászlóné az Agria dominája nyitotta meg né­hány meleg szóval. Szalóky Edéné, az Eszterházyana nagyasszonya A katolikus nő lelki kultúrája és a család címmel tar­tott előadást. A nőnek megfelelő lelki felkészültséggel, lelki kultú­rával kell rendelkeznie, mert ettől függ igen sokszor egy-egy család boldogsága. A katolikus nő lelki finomsága és tapintata sok családi problémát előzhet meg és simíthat el. A katolikus nő hivatása: igazi katolikus szellemet teremteni a csa­ládban. Kurics Adalberta, a Népművelési Testvérek általános főnöknője A katolikus leány és menyasszony cí-

Next

/
Thumbnails
Contents