Eger - napilap, 1938/1

1938-03-20 / 45 .szám

Eger, XL1X. év/. 45. szám. ABH 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19,1938. március 20, KLÓFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. -- TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. A szociális béke útjain Víharszerü gyorsasággal kergetik egymást az európai események. Lá­zas erőgyűjtés, gyorsütemű fegyver- i kezés indult meg minden államban. Húsz évvel a világháború után állig fegyverbe öltözött államok néznek farkasszemet egymással és számít- gatják, latolgatják egy fegyveres beavatkozás eshetőségét és kimene­telét. A népszövetségi politika a francia—angol hatalmi érdek bizto­sításának szolgálatában tökéletesen csődöt mondott és húsz évvel a világháború után Németország lett a háború győztese olyan hatalmi megnövekedéssel, olyan belső egy­séggel és helyzeti energiával, amely példátlanul áll a történelemben. Az európai események hatalmas dinamikájával szemben Magyar- ország, mint egy elképzelt archi­medesi pont, a nyugalmat, a moz­dulatlanságot képviselte a fejünk fölött elviharzott két évtized alatt. Igaz, hogy egy szörnyű összeomlás borzalmas romjait kellett az útból eltakarítani és egy olyan megcson­kítás vérveszteségét pótolni, amely­be talán egy kisebb vitalitású állam belepusztult volna vagy észtvesztő fájdalmában önmaga vetett volna véget reménytelenül nehéz életének. De e két évtized mégis túl nyugal­mas volt még e megcsonkított nem­zet életében is. Az összeomlásban szenvedett sebek láza elmúlt anél­kül, hogy a szervezetet belső ere­jének megerősítésében határozott irányba indította volna. Mintha végleg belemerültünk volna a saját szenvedésünk és nyo­morúságunk csendes szemléletébe és a csodavárók szent áhítatával légvárakat álmodtunk, ábrándos ké­peket szövögettünk reális jövő épí­tés helyett. Pedig a test beteg volt, csakhogy ez a betegség nem jelent­kezett akkora lázzal, hogy a poli­tikailag felelősek is érezhették vagy észlelhették volna. Apró kis gyep- tüzek jelezték csak, hogy sok he­lyen, sok viszonylatban izzó a talaj és hogy nehéz kérdések égetik a még aműgyis fájó sebeket. Kis, pártpolitikai csatározások közepette elsikkadtak a nemzeti jövő nagy kérdései, miközben gazdasági éle­tünk vezetése, a mobil tőkénk leg­nagyobb része olyan kézbe került, amely nem érezte a nemzet egye­temével a sorsközösség ápolásának a szükségességét. Az összeomlás után egy internacionalis mozgalom fenyegetett bennünket mindent el­söprő baloldali fölényével, most egy óriási nemzeti birodalom árnyékába kerültünk megoldatlan nehéz pro­blémáinkkal. Az elmúlt két évtized politikai eseményei között a kormány jelen­legi kölcsönterve az, amely a leg­komolyabb lehetőséget mutatja el- odázhatatlanul fontos kérdéseink megoldásának. Igaz, hogy ennek a kölcsönnek csak egy része szolgál | majd a szociális viszonyok javítá­sára és a szociális ellentétek ki­í j egyensúlyozására. De vájjon nem elengedhetetlenül szükséges-e a ka­tonai felszerelés, amikor ma az erő az egyetlen hatalom ? Német- j országnak, amíg nem volt erős had­serege, úgyszólván szava sem volt ; a nemzetközi életben. Mi hiába hirdetünk pacifizmust, amikor kö- j rülöttünk mindenütt a fegyverek { súlya és szava dönti el a nemzet- ; közi szerződések érvényét. Vagy 5 éppen csak mi hirdessük és vall­juk a nemzetek együttműködését, a katonai leszerelést, mi, akiket két évtized alatt nemzetközi szerződé­t ; sekkel, jogi formulákba bújtatott erőszakkal kényszeritettek kapitu­lálni oly tények előtt vagy elis­merni mások részére olyan jogo­kat, amelyek sokszor halálos ítélet­nek is beillettek volna. A katonai felszereléssel egyidő- ben azonban a szociális kérdése­ket is meg kell oldani, mert a kar­dot — ha arra szükség van — csak az tudja forgatni, akinek a karjában erő is van, de meg kell oldani a szociális kérdéseket nem­csak azért, hanem mert a jog, az erkölcs ezt diktálja, mert a belső feszültséget fel kell oldani egy nagy nemzetépités hatalmas átfogó programmjában, amely mindenki­nek a boldogulását biztosíthatja, amely munkát és emberhez méltó megélhetést adhat a magyar föld nincstelenjeinek, akiknek akkor majd nem kell idegen földre vándorolni­uk a munka és megélhetés után. A kölcsön-terv áldozatokat követel a tőkétől, de ha a tőke is olyan áldo­zatkészséggel siet majd a kormány segítségére mint az a főiskolai baj­társi egyesület, amely egy millió munka órát ajánlott fel a kormány rendelkezésére, akkor teljes erővel megkezdődhet az építő munka, amely kifelé tekintélyt, befelé pedig I megelégedést és szociális békét ad­hat az országnak. Nádor Béla dr. Heves vármegye területén kezdik meg az Alföld öntözési munkálatait A húsz kilométeres főcsatorna és őt mellék* csatorna 20 ezer holdat lát el vízzel Az építési munkálatok három hét múlva indulnak meg Eger, március 19. Az „Eger“ több ízben foglalko­zott már az Alföld öntözésének óriási jelentőségével, amely Heves vármegyét is jelentékenyen érinti. Nagy befektetés, hosszú és nagy tömegeket foglalkoztató munkaalka­lom nyílik meg a vármegye déli része számára, nem is említve az öntözéses gazdálkodás gazdasági hasznát, amelytől sokat vár a Tisza- vidék szegény és gyakori aszálytól sújtott népe. Heves vármegye közigazgatási bizottságának ülésén Okolicsányi Imre alispán jelentést tett az öntö­zés ügyében legutóbb lefolyt tár­gyalásokról s a jelentésből a vár- ; megye közönsége örömmel állapít­hatja meg, hogy az Alföld öntözési munkálatai Heves vármegyében in­dulnak meg s a vármegye alispánja megtette a szükséges intézkedése- ! két, hogy a földmunkáknál helybeli munkásokat alkalmazzanak. Az alispán ebben az ügyben a következőket jelentette: Értesüléseim szerint a 80 millió pengő költségelőirányzattal végre­hajtandó Alföld-öntözési munkálatok keretén belül legelőször a tiszafüredi szivatyűteleppel kapcsolatos öntöző- rendszer főcsatornája épül meg, mely az Örvény község határában létesülő szivattyúteleppel kezdődik. Ennek a főcsatornának vonalveze­tése: Örvény —Tiszaszőllős, Tisza- igar, Tiszaörs—Kunmadaras. Vár­megyénkén mintegy 20 kilométer hosszúságban vonul végig ez a csa­torna és az eddigi tervek szerint vármegyénk területén öt mellék­csatorna ágazik ki belőle. Az ör- vényi szivattyútelep fogja táplálni a fő- és mellék csatornákat és má­sodpercenként 6 m3 vizet fog ez a szivattyútelep beemelni a főcsa­tornába. Ezzel az öntözőrendszerrel körülbelül 20.000 kát• hold látható el öntöző viszel. Kiépítésével kap­csolatban mintegg 410.000 m* föld mozgósításáról van szó. — A főcsatornán, — ahol utat szel át, — vasbeton hidak ké­szülnek. A füzesabony-debreceni va­sútvonalat két helyen keresztezi a csatorna. — A tárgyalásokon kértem a műszaki tervnek és egy átnézetes helyszinrajznak a vármegye részére való megküldését. Kértem továbbá, ] hogy a tiszafüredi járás komoly munkanélküliségének orvoslása ér­dekében a földmunkálatokat a le­hető legsürgősebben kezdjék meg és azoknál helybeli munkásokat al­kalmazzanak. Az illetékes tényezők kijelentése szerint a munkálatok mintegy három hét múlva indulnak ; meg. Eger udros polgármesterének és fürőőigazgatóságának figyelmébe ajánljuk az egri közönség kíuánságait a fürdőidéiig megindulása küszöbén Eger, március 19. A fürdőidény néhány hét múlva megindul s az egri közönség is­mét élvezheti a víz, napfény és levegő üdítő és gyógyító hatását; ismét élni kezd Eger, a fürdővá­ros. A fürdőidény megkezdése előtt, mint Eger közönségének hű szó­szólói, szükségesnek tartjuk, hogy felhívjuk a város polgármesterének és fürdőigazgatóságának figyelmét néhány régi kívánságra, amelyeket az elmúlt években nem sikerült j keresztülvinni. Ezek közül a kívánságok közül az első, hogy a közös uszodában hét­köznapokon délelőtt 9 órától 11 óráig kizárólag női órát rendsze­resítsenek. Ez a kívánság régóta ostromolja az illetékes tényezőket azok részéről, akik nem hajlandók a közös fürdőzésben résztvenni. A továbbiakban olcsóbb bérletet kíván Eger közönsége, mert drágá­nak tartja az idénybérletet. Külö­nösen drágává teszi a fürdést a kabinbérlet és a ruhaőrzési díj ma-

Next

/
Thumbnails
Contents