Eger - napilap, 1938/1

1938-01-09 / 5. szám

Eger, XLIX. évf 5. szám. tu 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. január 9, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. A honold szőlőbirtokosok támad|ák dr. Petro Kálmánt, amiért helyesli a homoki borok megadóztatását a hegyi borok javára Eger, január 8. Az új hegyközségi törvényjavas­lat egyik legfontosabb szempontja a történelmi, hegyi borvidékek védel­me. Magyarországon rendkívül nagy a túltermelés a borban s ezt az idézte elő, hogy azokon a síkvidéki területeken is szőlőt telepítettek, ahol más is megterem. Nem szó­lunk itt a Kecskemét-vidéki homok­ról, amit csak szőlővel lehet meg­kötni, azonban akad Heves várme­gyében is sok olyan szőlőgazdaság, ahol akár csemegeszőlötermelésse], akár pedig más gazdasági művelési ággal lehetne foglalkozni. Nem is kell hosszasan vizsgálód­ni, mihamar rájön a szemlélő arra, hogy ezeket a területeket a nagy­tőkével rendelkező borüzlet-emberek fedezték fel, mert rájöttek arra, hogy a síkvidéki szőlőket könnyebb munkával, kisebb napszámbérekkel meg lehet művnlni, a haszon tehát sokkal nagyobb, mint a hegyi szőlő­kön, ahol a szőlősgazdáknak sok­szor 3—4 pengős napszámot kell fizetni. Így történt, hogy az olcsó, homoki borok kiszorították a piac­ról olcsóságuknál fogva a hegyi borokat, amelyeket a gazda nem tudott értékesíteni, vagy ha érté­kesített is, termelési költségen alul. Azok közül az okok közül, amelyek a hegyvidéki szőlősgazdák nyomorú­ságát előidézték, egyik legfontosabb volt a más művelésre is alkalmas síkvidékek borszőlővel való betele­pítése. Teljesen megokolt volt tehát, hogy a földmívelési minisztériumban úgy határoztak a hegyközségi törvény- javaslat megfogalmazásában, hogy ezek a síkvidéki szőlők fizessenek holdanként 30 pengő bortermelési adót a hegyvidéki borok értékesí­tésének előmozdítása javára. Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő, aki a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara kiküldöttjeként jelent meg a minisztériumi tárgyaláson, helye­selte ezt az adót, valamint azt a rendelkezést is, hogy az említett síkvidéki szőlőket ne lehessen fel­újítani. Amit ezek után várni lehetett, az bekövetkezett. Azok a nagytőkés szőlőbirtokosok, akik éppen az olcsó munkabérekkel előállított borokon gazdagodtak meg, és telepítették be egyre nagyobb mértékben a sík területeket a hegyvidékek kárára, ahol mást termelni nem lehet, ezek a kitűnő üzleti szimatú szőlőnagy­birtokosok most cikkek sorozatával és gyűléseken elhangzott beszédek­ben erősen támadják dr. Petro Kál­mánt ezért az állásfoglalásért. Ter­mészetesen úgy állítják be ezt az állásfoglalást, mintha a szőlőmun­kások tömegeitől akarná elvenni a mindennapi kenyeret. Emögött a hangulatkeltő támadás mögött nyilvánvaló borüzleti érdek húzódik meg. Az egri szőlősgazdák nem féltik Petro Kálmánt. Egészen bizonyos, hogy megválaszolja ezeket a támadásokat s amint nem lehetett kiütni a küzdelemből, amikor a szőlősgazda érdekek megvédéséről volt szó a szeszkartell nagy hatal­masságai ellen, nem lehet most sem átlátszó vádakkal elnémítani, ami­kor arról van szó, hogy a síkvidéki szőlők kitűnő üzleti érzékű birto kosai hozzanak egy kevés áldozatot a hegyvidéki kis szőlősgazdák meg­élhetéséért és életéért. lenléte csak a melegedés utáni el­színeződésből állapítható meg. Az első vizsgálat örvendetes ered­ménnyel végződött, amennyiben a vesszők nem szineződtek el, a fagy tehát nem végzett pusztítást a sző­lőkben. Az egri szőlészeti és borá­szati szakiskolában még tovább foly­tatják a megfigyeléseket, most már nagyobb tömegű szőlővessző vizs­gálatával. A nagy hideg Gyöngyös környé­kén halálos áldozatot is követelt. Závoda János nagyrédei lakos csü­törtökön este ittas állapotban a közeli pusztára indult, útközben belebukott a hóba s megfagyva, holtan találtak rá. Gyöngyösoroszi határában, a mátrai erdőségben, ugyancsak megfagyva, holtak talál­tak egy férfit, akiről megállapítot­ták, hogy Krive Ferenc üveghutai szénégetővel azonos. Úgy látszik, hogy késő este a hófúvásban elté­vesztette az utat s a nagy hideg­ben összeesett és megfagyott. nouúk 5tínóor apót, kanonokplébános nyitja meg uasámap délután a szentéui előadássorozatot Vasárnap délután 5 órakor kez­dődik meg az egervárosi egyház- házközségnek az eucharisztikus kon­gresszus és a Szent István-jubileumi esztendő társadalmi előkészítésére rendezett előadássorozata a ferences fehérteremben. Az előadássorozat iránt Eger város katolikus társa­dalma részéről széleskörű érdeklő­dés nyilvánul meg. Az első előadáson a Katolikus Legényegylet zenekarának száma után Novak Sándor apát, kanonok, plébános mond megnyitó beszédet s ismerteti az előadássorozat célját és jelentőségét. Vitéz Somlay Mi­hály dr. érseki felsőkereskedelmi iskolai tanár az eucharisztikus vi­lágkongresszusokról címen tart elő­adást, ezután ismét a Katolikus Legényegylet zenekara szerepel, majd Leopold Rezső siketnéma inté­zeti igazgató : eucharisztikus kon­gresszus és atheizmus címen tart értekezést. A műsort a Katolikus Legényegylet zenekara zárja. Ve­zényel Kádár László karnagy. A következő előadás január 11-én, kedden lesz, rendjét hétfőn ismer­tetjük. Az előadások ideje: január hó minden vasárnapja, keddje és csü­törtökje, délután 5 órakor. Helye: a ferences fehérterem. A részvétel teljesen díjtalan. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦❖♦♦♦« Elkészült a városháza új ügybeosztása Érdekes átcsoportosítások az előadói karban Tovább enyhült a hideg A szőlészeti szakiskolában végzett vizsgálatok eddig nem mutattak faggot a szőlőben Eger, január 8. Szombatra virradóra folytatódott Egerben a hideg enyhülése. A talaj- menti fagy a szerda éjszakai —24’9 fokos rekordmélységből —16 5 fokig engedett s a talaj fölött másfél mé­terrel mért minimális hőmérséklet is —15*4 volt —22-2 fok helyett. Ma reggel a hőmérő —14’3 fokot mutatott. A szokatlanul erős hideg már- már faggyal fenyegette a földhöz közelálló szőlőt, éppen ezért vitéz Lomjapataky Béla szőlészeti és bo­rászati főfelügyelő vizsgálatokat vé­geztetett a fagy megállapítására a vincellériskolában. Tegnap reggel a fagy-gyanús, alacsonyabban fekvő helyekről néhány szőlővesszőt me­leg helyre vittek, mert a fagy je­Eger, január 8. Braun Károly polgármester ja­nuár 1-től kezdődő hatállyal a városi ügyek előadói intézését az alábbi­akban osztotta be: Frank Tivadar főjegyző, polgár- mester helyettes ügyköre : Anya­könyvvezető, háztartási ügyek, költ­ségvetés, zárszámadás, személyi és illetményügyek, státusrendezés, vá­rosi fürdők, gyümölcsmintatelep és kertészeti szakoktatás a városgazda bevonásával, gépüzemek ügyei, ide­genforgalom és MAVART ügyek, városi bizottságok, városok orszá­gos szövetségének ügyei. Dr. Kálnoky István v. tanácsnok ügyköre: Helyettes anyakönyvve­zető, gyámsági és gondnoksági ügyek, kövezetvám és helypénz­ügyek, Városi színház, Korona szálló, tisztilak, közpénzek elhelyezése, vá­lasztási ügyek és névjegyzékek, szeszfőzde és a régi fogy. adóhát­ralékoknak egyezség utján rende­zése. Dr. Simonyi Nándor: v. tanács­nok ügyköre: Boltbérletek, szük­séglakások, ipari ügyek, hadirok­kantak ügyei, katonaügyek, illető­ség, állampolgárság, anyakönyvi ügyek, közegészségügyek, állategész­ségügyek, tűzrendészet, köztérvé­teli ügyek, szegények útiköltségei, vágóhídi szabályrendelet, tűzoltó­ság, vízrendészet, illetőségi bizo­nyítványok. Nemecsek Aurél v. tanácsnok ügyköre: Hadikölcsönügyek, O.F.B. ügyek, egyesületi, nyomda, sajtó­ügyek, iskola és óvodaépületek, házi szemétszállítás, mérleghitelesítés, iskolai költségvetések ügyei, városi temető, Vöröskereszt ügyek, isko-

Next

/
Thumbnails
Contents