Eger - napilap, 1938/1
1938-03-08 / 38. szám
Eger, XL1X. évf. 38. szám. A B ä 8 PILLÉÉ ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. március 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.588. SZ. A győri beszéd az utóbbi szomorú magyar évtizedek egyik legnagyobb, legbátori- tóbb és legtöbb reményt keltő po- j litikai és gazdasági megnyilatko- ' zása volt. Darányi Kálmán miniszterelnök a Nemzeti Egység győri gyűlésén a legteljesebb világossággal, és ugyanolyan határozottsággal íogalmazta meg a választ mindazokra a kérdésekre, amelyek a > magyarságot belső vívódásai kö- | zepette és külső fenyegetettségében eltöltik. Ez a válasz kőből ! és vasból készült, a nemzeti közös- í ség érzésének erőire hivatkozott, azokból kovácsolódott össze és így j alkalmas arra, hogy alapja legyen ] egy új erővel az örök magyar cél \ felé indult nemzeti politika újjá- \ építő fejezetének. Beszédje elején hitet tett a mi- I niszterelnök az alkotmányosság mel- ; lett és megállapította, hogy a ha- ! ladás, a fejlődés nem áll ellentét- j ben a magyar alkotmánnyal. A keresztény, nemzeti szellem az alkotmány keretei között munkálja a jövő útját, méri fel a tennivalókat s állapítja meg azok sorrendjét és sürgősségét, természetesen az adott lehetőségek között. Itthon csak történelmileg műveletlen, magyarságuk- * ban megbízhatatlan s politikailag éretlen elemek lehetnek azok, akik az alkotmányosság eszméjét idejét- ; múltnak tartják. Országvezetés, ál- I lamvezetés nem alapítható hangulatokra. Megállapította a miniszter- | elnök, hogy a bolsevizmus gyakran \ álcázva, demokratikus, liberális, sőt nyilas mozgalom köntösében jelentkezik. Nem vagyunk hajlandók tűrni — mondotta — ilyen álcázott moz • galmakat s a legkevésbbé sem fog- I juk respektálni a bolsevizmus kalózlobogóit. Nem tűrhetjük, hogy ; forradalmasítsák azokat a tömegeket, amelyek szociális helyzetének súlyos voltát mi magunk is látjuk s amelyen mi a nemzeti politika eszközeivel tényleg segíteni akarunk. A segítés alapelveként em- j lítette Darányi Kálmán a szociális aránytalanságok megszüntetését s j a zsidókérdés rendezésével a ke- ! resztény társadalom nagyobb gaz- ; dasági aktivitásra való serkentését, j A miniszterelnök ezek után is- j mertette a gazdasági téren eddig ! elért eredményeket, az állam pénz- j ügyi egyensúlyának helyreállítását, a pénz vásárlóerejének megóvását, j A nemzeti jövedelem emelkedett, a mezőgazdaság helyzete javult, az agrártermelés jövedelmezősége helyreállt és fokozódott. A telepítés megkezdésével kapcsolatban a miniszterelnök igen fontos bejelentést tett, amivel államférfiúi belátásának a nemzeti követelések megértésének újabb bizonyítékát adta. Hangsúlyozta ugyanis, hogy a kormány a telepítés ütemének meggyorsítására törekszik. Nem elégszik meg a kormány a gazdasági élet egyéb területein elért eredményekkel sem s a legközelebbi hetekben részletesen kidolgozott gazdasági programmal lép a törvényhozás elé. A programm alapja a megerősödött ország gazdasági ereje, célja pedig a nemzetvédelem. A nemzetvédelmet elsősorban honvédelmi vonatkozásban fogalmazta meg a miniszterelnök, de ugyancsak nemzetvédelemnek minősítette a társadalmi osztályok minél több tagjának gazdasági és erkölcsi megerősítését. Egy rendkívül fontos elvet látott meg itt a miniszterelnök, azt, hogy csak testileg, lelkileg egészséges és erős polgárból lesz jó katona s az ország mai helyzete föltétlenül megkívánja, még a legnagyobb áldozatok árán is, hogy minél több jó katona álljon a nagyobb arányú nemzeti felfegyverzés szolgálatába. És itt érkezett el egyik igen nagy fontosságú részletéhez a miniszterelnöki beszéd. Az új nemzetvédelmi tervek fedezetére egy- milliárd pengőre van szükség s a kormány a nemzet áldozatkészségéhez fordul ennek a hatalmas ösz- szegnek előteremtéséért. A kormány hatszáz milliós egyszeri különleges megterhelést ró az ötvenezer pengőn felüli vagyonokra, ezenkívül négyszáz millió pengős belső kölcsönt vesz föl. Ennek az összegnek egy részét a tényleges honvédelem fejlesztésére, másik részét a honvédelemmel kapcsolatos tennivalók elvégzésére fordítják, amelyek a közgazdasági élet minden vonalán fokozzák a termelést és csökkentik a munka- nélküliséget. Beszédje végeztével a miniszter- elnök néhány reformtervet jelentett be a következőkben: A parlamenti tárgyalás ütemének meggyorsítása. Új sajtótörvény, sajtókamara beiktatásával. Nyomdaipar engedélyhez kötése és szabályozása. A munkaközvetítés és cselédközvetítés állami irányítása. Az idegenellenőrzés élére kormánybiztos kinevezése. Az új földszerzések feltételeinek megállapításánál a nemzeti és népi szempontoknak a mai- i nál erőteljesebb kidomborítása. A I közgazdaságot érintő vagyonjogi de- liktumok (sikkasztás, hűtlen kezelés, vesztegetés) hatásosabb üldözése. Házasság előtti orvosi vizsgálat kötelező bevezetése. A falusi népegészségügyi szervezet tökéletesítése. A középiskola és a gazdasági szakoktatás szervezetének teljes kiépítése. A diákszociális kérdések méltányos megoldása. A győri beszéd, mint mondottuk, a nemzeti építő munkának új fejezetét nyitotta meg. A miniszter- elnöki szózat öntudata, világossága és ereje, hisszük fokozni fogja a nemzet közösségének öntudatát, világosságát és erejét, amelyre oly nagy szüksége van a magyar életnek. A városok mozgalma a házadó pótlékának megszüntetéséért Vegyék tekintetbe a munkaképteleneknél, hogy házbérjövedelmüknek nyugdíj jellege van A városok a házadóterheken való könnyítés érdekében felterjesztéssel fordultak a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez, hogy a házbirtokot terhelő rendkívüli pótlékokat mielőbb szüntessék meg. Ha azonban a kérdés ilyen módon országosan nem volna rendezhető, kéri, hogy legalább azoknak a ház- tulajdonosoknak házadópótlékát töröljék, akik munkaképtelenek és egyedül házuk jövedelméből élnek, akiknél tehát a házbér jövedelme nyugdijjellegű. A városok rámutatnak felterjesztésükben arra, hogy különösen fontos a vidéki városok házadóterhei- nek könnyítése, mert a vidéki házak hozama sokkal kisebb, mint a fővárosiaké. Végül kérik, hogy a városrendezési törvény végrehajtása során az ingyenes telekleadási kötelezettségek megállapításánál is vegye figyelembe a kormány a fővárosi és a vidéki házak és telkek teherbíró képessége tekintetében fennálló különbségeket. A városoknak ezt a mozgalmát mint értesülünk, a városok szövetsége is támogatja s a kívánságok teljesítését az elnökség is szorgal- galmazni fogja. Magyar sorskérdések az Egri Katolikus Legényegylet első tavaszi kultúrdélutánján Eger, március 7. Az Egri Katolikus Legényegylet vasárnap tartotta nagy érdeklődés mellett első tavaszi kultúrdélután- ját. A kultúrdélután előadója dr. Somos Lajos, az érseki tanítóképző intézet h. igazgatója volt, aki „Magyar sorskérdések“ címmel értekezett. Bevezetőjében méltatta azt a kétségbeejtő helyzetet, amelyben a magyar falu és általában a magyarság zöme szenved, majd rámutatott azokra az okokra, amelyek a magyarság jelenét sivárrá és jövőjét bizonytalanná teszik. A nagy nemzeti problémák, mint pl. a nagytőke, a földbirtok, álláshalmozás, kartelek, zsidókérdés és a megszállott területi magyarság kérdései két csoportba tartoznak megoldásuk módját tekintve. Legnagyobb részük megoldható gyors operativ beavatkozással, politikai és hatalmi intézkedéssel, ha ahhoz a nemzet részéről megfelelő áldozatkészség és jóakarat járul, s emellett a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet is kedvezőbben alakul. A nagy nemzeti kérdések központi jellegű problémája, a nagyobb és jobb magyar kenyér kérdése a zsidóság ügyével nem oldható meg hatalmi szóval és erőszakos beavatkozással, mert a bajok gyökerei ezen a ponton mélyen belenyúlnak a népi lélekbe, társadalmi szemléletünkbe és a nemzeti nevelés jelenébe. Történelmi példákra hivatkozva mutatta ki, hogy az erőszakos beavatkozás végleges megoldást nem hozhat, mert nem tünteti el a kórokozó bacillusokat. E felfogás helyességének bizonyítására közelebbről is rávilágított azokra a tényezőkre, amelyek egyrészt lehetővé tették a félmilliónyi zsidóság gazdasági uralmát, másrészt pedig, amelyek csökkentik a magyarság versenyképességét. Statisztikai adatokkal igazolta, hogy
