Eger - napilap, 1938/1

1938-03-05 / 36. szám

Eger, XL1X. év/. 36. szám, ÄBA 8 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. március 5. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTA TAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. Eger város egyes területeire engedélyezett házadómeatesség sérelmes rendelkezései Mi lesz a házadóreformmal? Eger, március 4. Eger város egyes területeire és utcáira a pénzügyminiszter 25 illet­ve 20 évi adómentességet engedé­lyezett. A legutóbbi városi közgyű­lés ezt tudomásul vette. Ezt az adó- mentességet a város egész terüle­tére ki kellett volna terjeszteni, annál is inkább, mert mint ismere­tes, Egerben igen sok kőből épült és nedves ház van, így lényegesen több építkezésre lehetne számítani, ami az építőipar és a város érde­kében igen fontos volna. Nehéz kérdés a vizdíj-kedvezmény megoldása az új építkezéseknél, a- mit eddig senki nem élvezett, mert az összes háztulajdonosok már tiz év óta kénytelenek viselni az or­szág legmagasabb vízdíj-terheit a város súlyos tartozásai miatt. A költségvetés jóváhagyásánál a mi­niszter is több ízben kifogásolta a magas vizdíjat, és a mielőbbi le­szállítás mellett foglalt állást. Saj­nos, még 2—3 évig, amíg a város gépüzemei a víz- és csatornamű épít­kezési terheinek egy részét, és kü­lönösen a város terheiből átvállalt tartozásokat ki nem fizetik, — alig lehet reményünk a vízdij és csatorna- illeték leszállítására. Kétségtelen, hogy a háztulajdon igen tekintélyes része a magas víz­díj következtében súlyos helyzetbe jutott, mert ezt a terhet a lak­béreknél beszámítani nem lehet. A tisztviselők fizetésének és lak­bérének leszállítása, valamint az 1931. évben kivetett- adópótlékok és a hat év óta 30—40°/o-al vissza­esett lakbérek következtében a ház- tulajdonosok nagyrésze a legnagyobb anyagi gondokkal küzd. Az elvisel­hetetlen közterhek és magas víz­dijak miatt a belvárosban a legtöbb ház eladó. És hogy mily árakon kerülnek eladásra, különösen az el­árverezett házak, az kétségbeejtő, az öt év előtti áraknak alig lehet a felét elérni. Mindezeket figyelembe véve, na­gyon is meggondolandó, hogy sza­bad-e az összes háztulajdonosok és az utolsó évtized alatt épült új házak tulajdonosainak rovására, az ezután épülő házak után, a 25—20 éves adókedvezmény mellett, még vizdíjkedvezményt is adni, még ak­kor is, ha az új házak vízdija a lebontott régi ház vízdíjával szem­ben némi emelkedést eredményezne. Az új építkezésekhez a mai gazda­sági viszonyokat és pénztelenséget figyelembe véve, igen kevés remé­nyünk lehet, amikor az utóbbi évek alatt is alig volt a belvárosban számottevő magánépítkezés. Erre csak akkor számíthatunk, ha 25—30 éves törlesztéses kölcsön lesz kap­ható. * A tönk szélén álló háztulajdono­sok megsegítésének a legégetőbb kérdése a már régebben kilátásba helyezett házadó reform. A házadó megállapításánál két nagy jelentő­ségű hiba van, a házadó alap meg­állapítása és a házadó kulcs ma­gassága. A házadó alapja nem le­hetne más, mint az adótárgy, a ház tényleges tiszta hozadéka. A házadó törvény nem a tiszta, hanem a nyers jövedelmet teszi az adó alapjává, ezért a házadó arányta­lanul nagy terhét mérsékelni kel­lene. A házadó reformnál az igazság­nak megfelelő módon át kell térni arra az álláspontra, hogy csak a tiszta házbérjövedelem legyen a ház­adó alapja. Az 1931. évben ideig­lenesen megállapított, de már hét éve fennálló vagyonadó, házadó és jö­vedelemadó pótlékok, a legérzéke" nyebben a házingatlant sújtották, aminek a következménye alakbérek fokozatos lecsökkenése után, az lett, hogy a háztulajdon az adómentes házakat kivéve, ma már alig jöve­delmez 1—lVa%-ot- Amely házat kölcsön terhel, az semmit sem jö­vedelmez, a köztartozásokat és víz­dijat is képtelen fizetni és a tönk szélére jutott. A legbiztosabb adó­alany, a háztulajdon megmentése érdekében égetően sürgős volna a házadó rendkívüli pótlékának a meg­szüntetése és a házadó alapjául a tiszta jövedelem megállapítása. Radii Károly. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Észak- nyugati, nyugati szél, változó fel­hőzet, helyenkint még eső, a hegye­ken hó, a hőmérséklet emelkedik. Egerben ma reggel 7 órakor 14 fok, a talaj mentén —P0 fok, a tegnapi maximum 10-0 fok volt. A légnyomás 772 2 mm., emelkedő. A közigazgatási bíróság döntötte el, hogyan kell értelmezni a tisztviselők kövezetvám-mentességét Eger, március 4. A közutakról és vámokról alko­tott törvény szerint az állami és törvényhatósági tisztviselők, nem­különben az őket szállító járóművek mentesek a kövezet-vámdíjak fize­tése alól. Egyes városokban a tör­vény rendelkezéseit az utóbbi idő­ben úgy értelmezték, hogy mivel a vámmentesség személyhez kötött jog, a vámmentes tisztviselő által használt járómű csak abban az eset­ben tekinthető vámmentesnek, ha az csak vámmentességi joggal ren­delkező személyeket szállít, tehát ha az ilyen járóművön vámköteles utas is utazik, a járómű vám­köteles. Ez a gyakorlat beadott panaszok folytán a közigazgatási bírósághoz került. A bíróság most ítéletében kimondotta, hogy a vámmentesség nemcsak a köztisztviselők szemé­lyére vonatkozik, hanem a járó- művekre is, minden korlátozás nél­kül. Ez azt jelenti, hogy a járó­művekre a kövezetvám-mentesség abban az esetben is fennáll, ha ab­ban a tisztviselőn kívül más sze­mély is helyet foglal. Tegnap befejeződött a kötelező légoltalmi segéd­szolgálatosok első tanfolyama Eddig ezer padlást vizsgáltak át légvédelmi szempontból a tűzoltók Eger, március 4. A légoltalmi törvény előírja, hogy a katonai szolgálat alá előrehaladott koruk miatt már nem eső férfiak a polgári légvédelemben segédszolgá­latot kötelesek teljesíteni és evég- ből kiképzésre behívhatok. A tör­vény utasítása értelmében Egerben is megtartották a légvédelmi „so­rozást“, amelynek során az 50—60 évesek korosztályából 246 férfit talált a bizottság légoltalmi segéd- szolgálatra alkalmasnak. Ezek ré­szére a légoltalmi bizottság külön tanfolyamot szervezett, amelynek keretében a résztvevőkkel megis­mertették a légoltalmi tűzoltó és gázmentésí gyakorlatok összes el­méleti és gyakorlati tudnivalóit. A tanfolyam két csoportban folyt: a tűzoltási képzésben 166, a gáz­mentési oktatásokon 120 hallgató vett részt. A résztvevők behívót kaptak s a meg nem jelenés a lég­oltalmi törvény értelmében büntető szankciókat vont maga után. Erre azonban nem került sor, mert a tanfolyamnak különösen a földmű­ves és iparosrésztvevői elismerésre- méltó érdeklődéssel és buzgalommal vettek részt az oktatásokon, egyet­len igazolatlan elmaradás sem for­dult elő, úgy hogy természetesen büntető rendszabályok foganatosí­tására sem került sor. Annál ör- vendetesebb tény a polgári légvé­delem kötelességeinek ez a lelkiis­meretes és odaadó teljesítése, mi­vel ezekre a polgári segédalakula­tokra komoly viszonyok között eset­leg igen fontos feladatok várnak a polgári lakosság élet- és vagyon­mentésének nyugodt és eredmé­nyes biztosítása terén. A tanfolyam tegnap gázkamra gyakorlattal befejeződött a tűzoltó laktanya udvaráu. A hallgatókhoz Ruzsin Ferenc parancsnok intézett rövid buzdító beszédet, elismerését fejezve ki a résztvevőknek hazafias kötelességük buzgó teljesítéséért. Itt említjük meg, hogy a tűzol­tóság a légvédelmi törvényben el­rendelt padlásrazziák során eddig mintegy 1000 ház padlását vizs­gálta át, figyelmeztetve a lakókat a padlások tűzbiztonságára vonat­kozó óvó intézkedések betartására. Még mintegy 4000 ház felülvizs­gálása van hátra, ezekre időrend­ben szintén sor kerül. Eddig mind­össze egy makacs háztulajdonos el­len indult büntető eljárás, mivel a légvédelmi közegek többszöri fi­gyelmeztetése ellenére sem tett eleget a rendszabályoknak. Ezt a háztulajdonost a légvédelmi törvény alapján, kihágás miatt, pénzbünte­tésre ítélték. A légvédelmi utasítások nem tel­jesítése súlyosabb következménye­ket is vonhat maga után, mivel az

Next

/
Thumbnails
Contents