Eger - napilap, 1938/1

1938-02-27 / 33. szám

SB» 12 PILLÉK ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19,1938. február 27. Eger, XL1X. évf. 33. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTA TAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. A kinevetett í Népszövetség Hitler vezér és kancellár leg­utóbbi nagy beszédében nem éppen keztyüs kézzel bánt a Népszövet­séggel. Felsorolta azokat az oko­kat, amelyek miatt Németország el­hagyta a Népszövetséget és oda soha többé visszatérni nem szándé­kozik. Hitler beszédének meglepő j következménye Eden angol külügy­miniszter lemondása volt, aki a nép- szövetségi gondolat egyik legharco­sabb és legkitartóbb hive volt egész Európában. Eden a Népszövetségre és az úgynevezett együttes bizton­sági rendszerre esküdött, amelynek az az alapgondolata, hogy a Nép- szövetségbe tömörült tagállamok országaik biztonságáért kölcsönösen garanciát vállalnak. Ennek az egész elgondolásnak már ott van az alap­vető hibája, hogy igen hatalmas európai államok nem tagjai a Nép- szövetségnek, nem is beszélve az Északamerikai Egyesült Államok­ról, amely be se lépett a Népszö­vetségbe, jóllehet, annak a gondo­lata Wilson néhai amerikai elnök­től származott. Az Eden lemondását követő alsó­házi vitában Chamberlain miniszter- elnök az ellenzék padsoraiból kiin­duló támadások tüzében megkér­dezte, hogy vájjon a munkáspárt még ma is bízik a Népszövetség­ben? Az igenlő válaszra nemcsak Chamberlain miniszterelnök, hanem az angol kormány több tagja is ne­vetésben tört ki. Ez a nevetés min­dennél többet mond a Népszövetség kritikája tekintetében. Hosszú esz­tendőkön keresztül Anglia volt a ! népszövetségi gondolat egyik főtá- ! mogatója s annyira bízott a Nép- ! szövetség hatóerejében és politikai súlyában, hogy emiatt még az or­szág fegyverkezésének továbbfej­lesztését is elmulasztotta, ami igen hátrányosan jelentkezik Anglia vi­lágpolitikai helyzetében. Milyen tapasztalatokat kellett szereznie Chamberlainnak és az angol köz­véleménynek a Népszövetség tehe­tetlenségéről, sőt egyenesen káros munkájáról, hogy az angol népszu- verénítás házában, a parlamentben gúnyosan kinevethetik azokat, akik még ma is bíznak a Népszövetség működésében. Magyarország számára a Nép- szövetségnek ez a lesújtó kritikája egyáltalán nem meglepetés. Mi ugyan a Népszövetség tagállamai közé tartozunk, de ebben jó része van annak a körülménynek, hogy kis ország vagyunk s nem követ­hetjük mindenben a nagyok példá­ját. Tény, hogy népszövetségi tag­ságunkból nekünk nem igen volt különösebb hasznunk. Csalódásunk annál több. Különösen az első idők­ben nem lehetett Magyarországnak olyan kérése, az elszakított terüle­teken szenvedő kisebbségeknek olyan panasza, amit a Népszövetség rideg kegyetlenséggel és közöny­nyel el ne utasított volna. Csak most a legutóbbi időben, amikor már a Népszövetség csődje nyilván­való lett, ez a testület hozott egy­két kisebbségi kérdésben a kisebb­ségekre nézve kedvező döntést. Az úgynevezett kölcsönös bizton­ság elve nem jelentett egyebet, mint a zsákmány biztosítását, a háború­ban győztes országok előnyös hely­zetének a megőrzését. Ezért hagyta ott a Népszövetséget Németország, Japán, most legutóbb Olaszország s ezért volt olyan gyilkos és hatá­sos Hitler vezér és kancellár kriti­kája, hogy Eden angol külügy­miniszter lemondását vonta maga után. Nem sok ilyen eset van az európai politika történetében, hogy egy országban elhangzó beszéd egy másik ország külügyminiszterének a lemondását okozná. Hogy ez be­következett, bizonyíték arra, hogy Hitler kritikája éles, de igazságos volt. A népszövetségi gondolat bu­kásával új korszak kezdődik Európa politikai életében. Sőt nem is kez­dődik, mert már benne élünk ebben az új korszakban , hiszen amikor a Népszövetség csődje még nem volt ennyire világos, már akkor közele­dést kerestek egymáshoz egyes ál­lamok a Népszövetség megkerülésé­vel, szerződéseket kötöttek, mert belátták, hogy ha mindezt a Nép- szövetségen keresztül akarnák meg­csinálni, rég elzúgna fejük felett az események vihara. Nekünk, magyaroknak az a be­nyomásunk, hogy az európai poli­tikának ez az uj fejezete orszá­gunk számára talán többet fog hozni, mint az elmúlt húsz esz­tendő. Nem ringatjuk magunkat könnyelmű álmokban, de annyi min­den óvatosság és szükséges józan­ság mellett megállapítható, hogy az európai politikában nagy zajlás indult meg. Reméljük, hogy ebből a zajlásból hasznuk lesz s végre egy­szer komolyan szóbakerülnek mind­azok az igazságtalanságok, ame­lyek országunkat és népünket oly szörnyű módon sújtották. I ! i i \ Szmrecsányl Lajos dr. érsek újabb három vágón fát és dtszáz pengét adományozott az egri szegényeknek Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, pápai trónálló a tél végével újabb nagy értékű adományt juttatott Eger város szegényeinek támogatására. Az Érsekfőpásztor értesítette a sze­génygondozó hivatalt, hogy újabb háromszáz métermázsa fát utal ki a szegényeknek. A főpásztor ezen­kívül a szokásos farsangi társadalmi i ebéd megváltása címén ötszáz pen­gőt utalt át a szegénygondozó hi­vatalnak szétosztás végett. fiz éjjeli és nappali hőmérséklet erős ingadozása súlyos veszéllyel fenyegeti a mezőgazdaságot A tavaszi életre serkenő mező- gazdasági növényzet a megindult nedvkeringés miatt egyre érzéke­nyebben viselkedik az időjárás vál­tozásaival szemben. Különösen súlyos veszélyt jelentenek a mezőgazda­ságra az erős hőmérsékleti különb­ségek, amelyek napok óta jellemzik az időjárást. Nappal az intenzív besugárzás erős felmelegedést okoz, az időjelző állomás jelentése szerint 5—8 fokra emelkedik fel a nappali hőmérséklet, éjszaka azonban erősen alászáll, az elmúlt éjszakákon 4—8'5 fokot is mértek a nullafok alatt, ami természetesen erős faggyal jár. Erre a hőmérséklet ingadozásra már igen erősen reagál a nappali felmelegedésre fejlődésnek indult növényzet. A megindult nedvke­ringésben az erős éjszakai hideg hatására súlyos zavarok támadnak, amelyek komoly veszéllyel fenye­getik a növényzet életét is. Meg­figyelhető ez a szőlőnél is, a rü­gyet bontogató gyümölcsfákat szin­tén megtizedelheti az éjszakai hi­deg, a kalászosoknál pedig a talaj­rétegek mozgása könnyen elszakít­hatja a növények finom gyökereit. A gazdák nagy aggodalommal figye­lik az időjárás változását s remé­lik, hogy a hőmérsékleti viszonyok megindult egyensúlyba jutása meg­előzi az időjárás komolyabb kár­tevéseit. Döntő stádiumba jutott az egri sportpálya megvalósítá­sának ügye A vízjogi tárgyalás és a versenytárgyalás lefolytatása után március közepén megindulnak a Bukuli-árok rendezési munkái Eger, február 26. Évtizedek erőfeszítése és munká­ja után végre a megvalósulásig ér­tek el az egri sportpálya építésé­nek tervei. Örömmel áll meg Eger város egész sporttársadalma az első érdemleges lépés, az első kapa­vágás előtt, amelytől mindeuki, aki a fiatalság testi erősítését és fejlő­dését szívén viseli, Eger sportkul- turájának új fejezetét reméli és várja. Rövidesen eltűnik a legna­gyobb akadály, az egészségtelen és idegenforgalmi szempontból is jog­gal kifogásolt Bukuli árok. A be- fedési munkálatok elől elhárult az utolsó akadály is a csütörtök dél­előtt megtartott vízjogi tárgyalás­sal, amely az árokrendezés végle­ges műszaki terveit állapította meg a szakértők és érdekeltek szem­pontjainak és kívánságainak meg­hallgatása és figyelembe vétele alap­ján. Ugyanakkor Braun Károly pol­gármester rendeletére kiírták az elvégzendő munkálatokra a verseny- tárgyalási felhívást is, március 7. határidővel. A csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel vitéz dr. Jávor Er­nő vármegyei másodfőjegyző elnök­letével megtartott vízjogi tárgya­láson megjelentek az érsekség, a miskolci kultúrmérnöki hivatal, a MESE, a városi gépüzemek s a mér­nöki ügyosztály kiküldöttei és rész­letesen megtárgyalták az árokren­dezés műszaki terveit, különös figye­lemmel azokra a változtatásokra és

Next

/
Thumbnails
Contents