Eger - napilap, 1938/1
1938-01-08 / 4. szám
Eger, XL1X. évf. 4. szám. Ara 8 fillér ♦ Szombat * Trianon 19, 1938. január 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZTJANOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176.- POSTA TAKARÉKPÉNZTÁRI 0SEKK- SZÁMLA: 54 588. SZ. Mit hoz a Jövő? A felszabdalt ország ideiglenes határvonalán áthangzik a megszállott területi magyar testvérek aggodalmas sóhaja: Mit hoz a jövő? Erdély és a Székelyföld magyarsága áll most ismét a megpróbáltatásokban megedzett, türelemmel várakozó állásponton, amikor Romániában a kormányzati politikával váratlan rendszerváltozás történt. Az oláh képviselőválasztás után következett ez a politikai fordulat, amely az elnyomott kisebbség számára talán elsőízben hozott aránylag jó eredményt, hiszen 19 magyar képviselő nyert mandátumot, ami csaknem kétszerese az eddigi magyar kisebbségi képviselők számának. De ugyanakkor győzelmet hozott a szavazás a romániai jobboldali pártoknak és a régi liberális baloldali rezsim kénytelen volt átadni a hatalmat. Maga az a tény, hogy Romániában a nacionalista pártok vették át a kormányt, a magyarság szempontjából nem jelenthet nagyobb veszedelmet annál, amit már eddig átélt a sovénségben és kisebbség üldözésben a legtúlzóbb nacionalistákat is túlszárnyalni akaró oláh liberális kormányok alatt. Ellenkezőleg, ha valóban komoly nemzeti gondolko- zásű pártok kezében marad a ma még elég zűrzavaros helyzet után Romániában a hatalom, inkább remélhet a magyarság nyílt, őszinte színvallást abban a tekintetben,hogy a kisebbségi jogok eddigi rút kijátszása helyett a jövőben végre emberi alapon és európai nemzethez illő módon fogják kezelni a másfél milliónyi erdélyi magyarság nemzeti és kisebbségi jogait. A magyar közvéleménynek mindenesetre most kell megmutatnia itt a csonka országban, hogy át tudja érezni annak a kiáltványnak a jelentőségét, amelyet gróf Bethlen György az erdélyi országos magyar párt elnöke intézett a Romániában élő magyar párthoz. Ebben a szózatban veti fel százezrek és milliók nevében a magyar párt elnöke azt a szorongató kérdést: „Mit hoz a közel jövő, sorsunk javulását, vagy pedig még az eddiginél is súlyosabb megpróbáltatásokat ?“ Az az elszántság és tömör egység, amely Erdély magyarságát ez újabb emberfeletti erőpróba kiállására tette képessé, azt mutatja, hogy hittel, kitartással és hősi viselkedéssel szembe lehet szállni a legféktelenebb leigázó törekvéssel is. Odaát Erdélyben már összeko- vácsolódott a magyarság egysége s ezt a magyar frontot nem törheti át semmiféle vad gyűlölet és hatalmi túlkapás. De vájjon ez a felemelő hit él e ugyanilyen lángoló lelkesedéssel itthon is? Hogy mit hoz a jövő Erdély magyarságára, azt ma még senki sem láthatja előre és amikor a csonka s ország magyarsága aggódó várakozással tekint a romániai fejlemények felé, egyedül megnyugtató számunkra az a tudat, hogy Erdély magyarsága példátmutató összefor- rottságban néz szembe azzal az új helyzettel, amit a Goga-kormány uralomrajutása teremtett. A város kölcsönveszi a jegyzőtanfolyam vételárat a Korona túlkiadásának fedezésére Eger, január 7. A Korona szálló építkezésének kilencvenezer pengő túlkiadása még mindig foglalkoztatja a várost és a vármegyét, mint vagyonfelügyeleti hatóságot. A múlt évvégén a város olyan határozatot hozott, hogy a túlkiadás fedezésére 20 ezer pengőt fordít az 1936 évi zárószámadási feleslegből, másik 20 ezret az 1937. évi zárószámadási feleslegből, míg a fennmaradó 50 ezer pengő kifize- • tésére igénybeveszi a községi köz- igazgatási tanfolyam épületének vételárát, amelyet a községi Segélyezési Alap folyósít majd, mint vásárló. A vármegye kisgyűlése ezt a határozatot nem hagyta jóvá, azzal az indokolással, hogy a zárószámadásifelesleg a város súlyos anyagi helyzetében nem látszik biztos fedezetnek, a közigazgatási tanfolyam épületének vételárát pedig nem lehet a túlkiadás fedezésére fordítani, mivel az törzsvagyon eladásából származik s így a törvény szerint csak a törzsvagyon gyarapítására használható. A városi közgyűlés legutóbb foglalkozott az üggyel és kimutatta, hogy 1936-ban 61 ezer pengő zárószámadási feleslege volt a városi háztartásnak, ebből 20 ezer pengőt folyósított a túlkiadás törlesztésére, megállapította egyben, hogy 1937- ből ugyancsak remény van zárószámadási feleslegre. A községi köz- igazgatási tanfolyam vételárának felhasználására vonatkozólag úgy döntött a közgyűlés, hogy azt kölcsönveszi a rendes bankkamatláb mellett s ezt a tényt jogilag azzal támasztja alá, hogy a Korona is törzsvagyona a városnak. A közgyűlés határozata ismét a vármegyéhez kerül s a vármegye jogi megítélésétől függ, hogy az építkezési túlkiadás ügye lekerül-e a napirendről. Eger katolikus társadalma nagy érdeklődéssel készül az egyházközség szentéui előadássorozatára Eger, január 7. Jelentettük, hogy az egervárosi róm. kát. egyházközség az eucharisztikus kongresszus és a Szent István jubileumi esztendő méltó előkészítésére január hóban előadás- sorozatot rendez. Az előadásokat Eger város értelmiségének vezetői minden vasárnap, kedden és csütörtökön délután 5 órai kezdettel a ferences fehérteremben tartják. Eger katolikus társadalma azzal a figyelemmel és érdeklődéssel kíséri az előadássorozatot, amelyet a magyarság világraszóló ünnepi demonstrációjába kapcsolódó témaköre miatt joggal megérdemel. Szerte az országban felhangzanak a hívó szózatok, a szentségi Krisztus és a szent- istváni állameszme szolgálatára szólítva a katolikus tömegeket. Eger a kettős kereszt iránti tör hetetlen hűségének a történelem legválságosabb idején is számtalanszor adta bizonyságát. A magyar katolicizmus 1938. évi nagy felvonulásán Egernek a hagyományoktól parancsolt kötelessége számszerűen is minél impozánsabban kivennie részét a magyarság fényes ünnepéből. A szentév kongresszusi és jubileumi ünnepségeire való lelki elmélyülést, előkészülést szolgálja az egyházközség előadássorozata, amely a jelek szerint hatalmas tömegeket fog megmozgatni s az előadásokat, — mint az egyházközség elmúlt évi előadássorozatait is — állandóan telt házak fogják meghallgatni. A tárgy- sorozaton szereplő egyes előadások témái önmagukban is figyelemre tarthatnak számot, mert azok felölelik a magyar katolikus sorskérdés egész időszerű anyagát. Táviratok a világ minden részéből. A hétfőn kezdődő hármas értekezlettel vezető helyen foglalkoznak az olasz lapok. A Giornale d’Italia A béke építménye címén nagy cikkben méltatja a három ország értekezletének jelentőségét. Olaszország célja — írja a lap — a két ország politikai függetlenségének megóvása. A két ország katonai egyenjogúsága ma már a megvalósulás stádiumában van. Olaszország mindig elismerte Németország középeurópai érdekeltségét. Foglalkozik a cikk a jugoszláv magyar barátság eredményével, a spanyol helyzettel, a kommunistaellenes egyezménnyel és végül hangsúlyozza a Róma—-Berlin i tengely fontosságát. — Kaspár prágai érsek felhívással fordult a csehszlovák katolikusokhoz, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a budapesti eucharisztikus kongresszuson. — Teruel körül változatlan hevességgel folyik a harc. A kormánycsapatok jelentése szerint csapataik elfoglalták a szeminárium épületét és környékét. A nemzetiek jelentése szerint csapataik folytatják előnyomulásukat, amelyek során a kormánycsapatok két vadász repülőgépét lelőtték. — Az iruni francia főkonzult kémkedés gyanúja miatt letartóztatták. — Van Zeeland volt belga miniszterelnök tegnap Londonba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Chamberlain angol miniszter- elnökkel az európai béke biztosítása érdekében. Van Zeeland felfogása szerint a béke biztosításának első feltétele a gazdasági viszonyok rendezése, az angol miniszterelnök felfogása szerint pedig a politikai és gazdasági viszonyokat egyszerre kell rendezni. — Baldur von Schi- rach német ifjúsági vezető elrendelte, hogy minden német lánynak tizennégytől—huszonegy évig háztartási munkát köteles végezni. — A bonyhádi kerület országyűlési képviselőjévé Klein Antal független
