Eger - napilap, 1938/1
1938-02-24 / 31. szám
Ab ä 8 FILLÉR Eger, XLIX. évf. 31. szám. Csütörtök Trianon 19, 1938. február 24. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL SZT JÁNOS NYOMDA EGER. TELEFON: 178. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. A belügyminiszter feloszlatta a Szalasi-pártot Házkutatás Egerben a feloszlatással kapcsolatban Eger, február 23. A belügyminiszter tegnap feloszlatta Szálasi Ferenc pártját mert megállapította, hogy a nemzeti szocialista cím alatt a már betiltott Nemzeti Akarat Pártja működik. Ugyanakkor a párt vezetőit rendőri felügyelet alá helyezték. A pártfeloszlatással kapcsolatban az ország több vidéki városában j volt házkutatás, igy Egerben is, I ahol a rendőrség dr. Molnár László ügyvéd irodáját nyittatta fel keddre virradó éjszaka. — Az irodában Szálasinak néhány levelét találták meg, amelyet lefoglaltak, továbbá dr. Málnási Ödönnek egy héttel ezelőtt írt levelét, amelyben megírja, hogy a pártot föl fogják oszlatni. Az Egri Kereskedők Egyesülete rövidesen a gyakorlati megvalósítás felé viszi a kereskedői nyugdíj érdekében indított akcióját Eger, február 23. Az Egri Kereskedők Egyesülete vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, amelyet Gröber Ferenc elnök nyitott meg. Köszönetét fejezte ki a vezetőségnek áldozatkész munkájáért, amellyel lehetővé tette a szép új egyesületi helyiség elfoglalását, megemlékezett nagy célkitűzésükről, a kereskedők nyugdíj- biztosítására irányuló országos propagandáról, Illés Béla tervezete ről mutatkozó nagy érdeklődésről, amely hamarosan lehetővé teszi az előkészítés konkrét lépéseit. Ezután Grosz Béla főtitkár ismertette jelentésében az egyesület egész évi élénk részvételét a magyar kereskedői közélet minden jelentősebb megmozdulásában, megemlékezett a szépen fejlődő egyesület érdekképviseleti, társadalmi és jótékonysági munkásságáról és kiemelte a kereskedők kari összetartásának szükszerint s beszámolt a minden rész- ! ségét. Az Eger és Vidéke Ipartestfilet Intézkedést kért Bornemisza minisztertől az építkezések előmozdításéra Büntessék a megrendelőt, aki kontárokkal dolgoztat Felirat az üdülőépítkezések ügyében Az Eger és Vidéke Ipartestület közgyűlése nak. Végül kérte a vidékieket, hogy a híres Eger város kiváló iparosságához komoly és tevékeny munkával kapcsolódjon. Halmay Sándor ipartestületi jegyző olvasta fel ezután évi jelentését. Ismertette ' az általános gazdasági helyzetet. Rámutatott arra, hogy a háború után nagy tempóban volt szüksége az elszakadt országnak az ipar kiépítésére. Eleinte csak a gyáriparral törődtek, az utóbbi években azonban nyomatékosan érezhető volt, hogy a kormányzat felismerte a kézműipar nagy fontosságát anyagi és erkölcsi államfenntartó vonatkozásában. Megemlítette, hogy a nemzeti adóalapnak 11 százalékát a gyáripar, másik ll-át a kisipar, 30 százalékát a mezőgazdaságadja, mégis a közterhekből a kisipar 26, a gyáripar 16, a mezőgazdaság 15.5 százalékot visel. A helyi iparnak segítségére volt az utóbbi időben a magasabb mezőgazdasági árak által előidézett nagyobb vásárlási kedv, ezenkívül a felső vidék erdő és bányagazdaságainak anyagilag megerősödött vásárlóközönsége. Nagy hiba, hogy hitel nem áll rendelkezésre, a kisiparos sem tud raktárra dolgozni, a megrendelőnek sincs tartaléktőkéje, hogy előre dolgoztasson, a kartelltőke pedig nem* támogatja a kisipart. Rátérve az OTI-ra, kifejtette, hogy az intézmény túlméretezettségét csak úgy lehetne megnyugtatólag elfogadni, ha bekapcsolnák a kisiparosságot a biztosításba és nyugdíjba. Ez a kívánság annál inkább is jogos, mivel a terhek felét a kisiparosság viseli. Megállapította, hogy a mester- vizsgák bevezetése már most is nagy fejlődést idézett elő az iparostársadalomban s az iparosok felfogása megegyezik abban, hogy a jobb megélhetést csak a nagyobb tudással s a felfokozott ‘igények kielégítésével biztosíthatja. Tudnia kell viszont a közönségnek is, hogy jobb árút, megbízhatóbb anyagot és munkát csak magasabb árért kaphat s téves az a felfogás, hogy az alkunál végül is a drága árút kapja olcsón a vevő. A továbbiakban a közgyűlés Vágner József építész mérnököt számvizsgáló bizottsági tagnak választotta meg, majd néhány közérdekű határozati javaslatot hozott. Az építőipari munkák előmozdítása céljából felkérte az iparügyi minisztert, hogy kötelezze a városokat a városfejlesztési tervek mielőbbi kidolgozására és ezek keretében építkezési lehetőségek teremtésére. Felirattal fordult a közgyűlés az OTI-hoz és az IPOK-hoz a szándékolt üdülőépítkezések megvalósítása céljából. Orvoslást kért az iparosság a kormánytól a kontárok ellen, olyan intézkedést kérve, hogy a hatóságok a megrendelőt is büntessék meg, aki tudva kontárral dolgoztat. Hogyan lehetne megmenteni a város egyetlen török lakóházát? Eger, február 23. Az Eger és Vidéke Ipartestület vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését az Egri Keresztény Iparoskor nagytermében, nagyszámú egri és vidéki iparos részvételével. A közgyűlésen az iparhatóságot dr. Simonyi Nándor városi tanácsnok képviselte. A gyűlést reggel 9 órakor Joó Gyula elnök nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket s az iparosság háláját tolmácsolta Hedry Lőrinc dr. főispánnak, OJcolicsányi Imre alispánnak és Braun Károly polgármesternek megértő és hathatós támogatásukért, amellyel az egri és hevesmegyei iparosság ügyeit minden adott esetben előbbrevinni igyekeznek. De köszönetét mondott az iparosságnak is azért, hogy az utóbbi években hangoskodás helyett komoly, fáradságot nem ismerő munkával dolgozott a több kenyérért, a jobb jövőért s ezzel a magyar nemzetért. A továbbiakban átadta a kitüntetéseket azoknak az egri iparosoknak, akik az ötödik magyar kézműipari kiállításon az ország legjobb iparosainak versengése között dijakat szereztek, így Korány Józsefnek az ezüstkoszorút, Zachár Ferencnek az aranyérmet, Papp Lászlónak és Liszkóczy Lászlónak a kiállítási érmet. Ugyancsak átadta a kovács és kerékgyártó ipari kongresszus elismerő oklevelét Vidinszky Kálmánnak, Erdődy Istvánnak, Szilágyi Vilmosnak és Orosz Sándor— Levél a szerkesztőhöz. — Az EGER február 20-i számában fenti címmel megjelent közleményre, — miután a lap a kérdés nyilvános megvitatására, hozzászólásra hívja fel olvasóit, — magam az alanti megoldási módot gondolom olyannak, amely össze tudná hozni a szükséges összeget és ezáltal megmenteni Eger történelmi nevezetességű török házát. A házat társadalmi úton lehetne megvenni, mégpedig a megszervezendő „Egert Szépítő Egyesület,“ vagy ahogyan most divatos rövidítve jelezni: „ESZE“ megalakítása által. Ennek az egyesületnek létrehozásánál, megalakításánál elsősorban gondolok az igen tisztelt szerkesztőség nagy segítségére. Továbbá oly odaadó és Egert szerető, fáradhatatlan emberekre, mint Brez- nay Imre, Pálosi Ervin és még soksok olyan úrra, akik Eger múltját nagyra értékelik és egy kis fáradságot és áldozatot szívesen hoznak a nemes ügyért. Az egyesületnek tagja lehetne a város minden rendű és rangú tagja, aki a szépért és nemesért lelkesedik és nem riad vissza anyagi tehetségéhez mért, alapító, pártoló és rendes tagságul megállapítandó dij megfizetésétől. Az így befolyó egyesületi tagsági díjakból összejönne az az összeg, melyért a török ház megvehető lenne és ami mintegy alaptőkéje volna az egyesületnek. Ennek jövedelmét fel lehetne használni az egyesület további céljaira. Mi volna célja és teendője az egyesületnek ?
