Eger - napilap, 1938/1
1938-02-20 / 29. szám
Eger, XLIX. évf. 29. szám. flBÄ 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. február 20. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176.- POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. Közel félmillió pengői láttatott az Egri Norma tízéves fennállása alatt a szegényeknek Az intézményes szegénygondozás Egri Norma nevén ismert rendszere tíz éves. Azokkal a számokkal, a- melyek ezt a tíz évet jelzik, csak kevéssé lehet felmérni azt a hatást, amelyet a Norma a dolgozó társadalomból kihullott, elesett tömegek szociális felemelése s ezen keresztül lelki megnyugtatása terén elért és állandóan kifejtett. A szegénység nagy úr — szokták mondani. Valóban nem kell messze tekintenünk, hogy megállapíthassuk, azok a felszínalatti erők, amelyek a társadalom rendjét felbomlással fenyegetik s az állami élet megtartó eresztékeit egyre vészesebben feszegetik, nem másból, mint a szegénységből, a nyomorból, a nagy néptömegek szociális magárahagyatottságából táplálkoznak. Az Egri Norma volt az első, amely politikai, gazdasági s egyéb érdekszövetségi erők sodrán kívül, faji, felekezeti és társadalmi különbségre való tekintet nélkül először vitte ki a szamari- táuusi szeretetet a külvárosok nyomortanyáira, először jelent meg a tehetősek, jómódnak ajtaja előtt, hogy a szeretet íratlan parancsaira figyelmeztesse s a szegények adófillérein felül az önzetlen jótékonyság áldozatára hívja őket, nem a törvéDy szakaszainak idézésével, hanem Krisztus szelíd igéjével: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat ! Nehéz lenne megmondani, hogy hány keserű könnycsepet törölt le a Norma, hány összeszorult öklöt nyitott meg, mennyi indulatot enyhített melegséggé és hálává. Az első, hősi lelkű szegénygondozó nővérek tudnának beszélni arról a megindult örömről, a csodálkozó arcokról, amelyek első külvárosi útjukon fogadták őket, amikor a szegénység ráeszmélt arra, hogy a társadalom nem hagyta magukra őket. A gazdasági válsággal megnövekedett szegénység és nélkülözés egyre nehezebb feladatok elé állította a Normát s rajta keresztül a társadalmat, de a Norma fenma- radhatott a nehéz idők roppant nyomása alatt is, munkálva és megvalósítva kitűzött evangéliumi céljait. Nem vitás, hogy a nincstelenek intézményes ellátásával sem lehet maradéktalanul megoldani azokat a problémákat, amelyek tömegeket tartanak kiáltó nyomorúságban és szörnyű sorsbizonytalanságban. Éhez mélyreható és kielégítő szociális átalakulásra van [szükség. De maga az a tény, hogy az Egri Norma tíz éven át fennmaradhatott s a nyomor feszítő erejének egyik hasznos szelepe lett, elégséges bizonyságul szolgálhat, hogy erre a népjóléti rendszerre szüksége van a beteg társadalomnak. De számszerűen is figyelemre méltó az az eredmény, amelyet a Norma tízéves működése alatt a keresetnélküliek felemelése és segítése terén elért. A Szegénygondozó Hivatal kimutatása részletes felsorolásban közli azoknak a pénzbeli és természetbeni bevételek, gyűjtések és juttatásoknak az összegét, amelyeket a Hivatal tíz óv alatt a szegényellátásra fordított. Ebből a statisztikából érdekesen tűnik elő az a grafikon is, amely a szegénység s ezzel arányosan a társadalom áldozatkészségének változását mutatja. A kimutatás szerint tíz év alatt a Norma 441.790 pengőt fordított az egri szegények ellátására. Ebből az összegből 383.404 pengő a pénzbeli támogatás, 58.385 pengő a természetbeni segélyezések összege. 341.858 pengőt társadalmi gyűjtés útján vett be a Szegénygondozó Hivatal, a város 37.446 pengővel támogatta a szegényügyet, a minisztériumi segélyek pedig 4.100 pengőt tettek ki. Érdekes, hogy míg 1928-ban, a Norma első évében gyűjtésből és ünnepélyekből 38.141 pengő volt a Norma bevétele, ez az ösz- szeg 1937-ben mindössze alig egy ezer pengővel emelködett. 1929-ben volt a legmagasabb 40.211 pengő vei és 1934-ben a legalacsonyabb 26.683 pengő összeggel. A városi hozzájárulás tíz év előtt évi 2091 peugő volt, 1931—34—35 es 36-ban 4000 pengő fölé emelkedett, az elmúlt évben pedig ismét 3730 pengőre csökkent. Minisztériumi hozzájárulást öt év óta nem kapott a Norma. A természetbeni gyűjtések értéke 1928-ban 2240 pengő volt s fokozatosan 8000 pengő fölé emelkedett. A Norma első évében a szegény- gondozásra fordított teljes összeg 43.272 pengő volt. 1933 ban volt a legalacsonyabb: 88.274 pengő, s az elmúlt évben a legmagasabb: 51.090 pengő. A szociális válság emelkedése szempontjából még jellemzőbb adatok azok, amelyek az ellátatlanok számának változását mutatják tíz év alatt. A Norma első évében 194 egri polgár szorult rendszeres segélyezésre. A következő évben ez a szám 185 főre csökkent, de már 1930-ban 268-ra emelkedett, 1931- ben legmagasabb volt 291 fővel, azután fokozatosan csökkent 232-re, de már a következő 3 évben 240 körül mozog. Az 1937 évben is 240 volt az állandóan segélyre szorulók száma. A társadalom áldozatkészségét volna hivatva ismertetni az adakozó családok lajstroma. Ez a kimutatás azonban a társadalom szociális megértésének és áldozatkészségének sajnálatos csökkenéséről számol be. 1928-ban 7200 egri családból még 3245 család vállalta az egri szegényügy állandó támogatását, az 1938-ban 8000-re emelkedett egri családok számából már csak 2250. Kétségtelen, hogy a gazdasági nehézségek súlyosan megtizedelik a keresetképes egyéneket is, mégis fel kell tételeznünk, hogy 8000 családból több, mint csak 2250 tudna részt vállalni a szegényellátás terheiből. Az adományok összegyűjtését jelenleg 70 gyüjtőnö végzi. Cellulózegyár épül Tiszafüreden A gyár teljes üzemben ezer munkást foglalkoztat A magyar közgazdasági életben új vállalkozás alapításának híre terjedt el, amelyet különösen Heves vármegye lakossága vehet örömmel tudomásul. A vállalkozás ugyanis a vármegyének arra a területére teremt állandó jellegű munkaalkalmat, ahol az árvíz és aszály gyakran okoz szegénységet. A magyar műselyewgyártás céljaira a Salgótarjáni és a Nasici Rt. rövidesen külön részvénytársaságot alakítanak új cellulózé gyár létesítésére és üzembentartására. Megállapodás történt, hogy az új cellulózé gyárat Tiszafüreden építik fel, ami által a Tisza vidéke is egy új, nagy gyártelephez jut s az ott élő munkásság megfelelő új kereseti lehetőséget kap, másfelől Bornemisza miniszter megvalósítja az ipari decentralizáció gondolatát gyakorlati téren is. A több, mint tízezer lakosú hevesmegyei község és környéke új fejlődési lehetőség előtt áll, teljes üzemben ugyanis a gyár ezer munkást fog foglalkoztatni. Megállapodás szerint a nyersanyagot Csehszlovákiából hozzák és a Nasici ottani telepei fogják a bükkfát a Tiszán leszállítani az új gyártelep részére. Hír szerint a gyár egész produktumát előre lekötötték Angliában, a világhírű Courtaulds biztosította magának a gyár termelését, ami jelentékenyen megkönnyíti az alapítást. Az új vállalat alapításával a Salgó és a Nasici körülbelül 8—10 millió pengő friss tökét fektet be. megkezdték az országgyűlési képuiselőutílasztók néujegyzékének 1938. éui kiigazítását A korhatár szerint belépőket összeírják, a más jogcíműeket saját kérésükre veszik fel Eger, február 19. (férfiak) vagy 30. (nők) életévüket Heves vármegye központi vá- betöltötték a folyó évben. A szám- lasztmánya a választójogi törvény lálólapokat legkésőbb február 28-ig rendelkezéseinek megfelelően meg- j kell a polgármesterhez beszolgál- kezdte az országgyűlési képviselő- j tatni. Azokat, akik számára nem választók 1938. évre érvényes névjegyzékének kiigazítását. A kiigazitás úgy történik, hogy városokban a polgármester, községekben az elöljáróság számlálólapokat küld mindazokhoz, akik az anyakönyvek bizonysága szerint 24. az előirt korhatár betöltése címén, hanem bármely más címen nyílik meg a választói jog, kérésükre veszik fel a névjegyzékbe, ha választói jogosultságukat igazolják. Ezt a kérelmet Írásban vagy személyesen február 15-től március 14-ig
