Eger - napilap, 1938/1

1938-02-13 / 25. szám

2 EGER 1938. február 13, Vitéz Bdnky Róbert Magyar Komédia Kamaraszínháza hét hétig vendég­szerepei Egerben Eger, február 12. A magyar kamaratársulatok leg­kitűnőbbje, vitéz Bdnky Róbert Ma­gyar Komédia Kamaraszínháza feb­ruár 19-én két hetes vendégjátékot kezd Egerben. A társulatot évek során megtanulta becsülni Eger szinházkedvelő közönsége, mert hit­tel és lelkesedéssel végzi nehéz hivatását s az elmúlt évben ez a megbecsülés már anyagi sikerekben is kifejeződött, amennyiben a szín­házat nagy kedvvel és tömegesen látogatták. A társulat értékét leg­utóbb a kultu8zminiszier is elismerte, amikor a vidéki színészet teljesít­ményének jutalmazására alapított díjat első helyen vitéz Bánky Ró- bertnek Ítélte oda s talán ez az el­ismerés is közrejátszik abban, hogy a most kezdődő egri idény a múlt évinél is jobbnak Ígérkezik. A társulat kiváló szinészgárdá- val jön s műsorán a klasszikus és legújabb irodalom művei szerepel­nek. Az előadások sorát Nicodemi: Tökmag című vígjátékával nyitják meg, a továbbiakban Seribe, Her­ceg, Rovetta, Bernstein, Zilahy, Molnár, Ibsen, Vajda, Gaudera, Ami­éi, Csokonai stb. darabjai kerülnek bemutatásra. fl uízmérőórdk felszerelésének hatása Tekintetes Szerkesztőség! A vízmérőórák felszerelése után 200 ezer köbméterrel csökkent Eger vízfogyasztása című és b. lapja csü­törtöki számában megjelent közle­ményére engedje meg, hogy az aláb­biakban kiegészítő felvilágosítást ad­jak, mert a közleménynek ebben a formájában való közzétételéből a közönség nem lát tisztán. Azok az adatok, amelyek b. közleményében napvilágot láttak, kizárólag csak 1937. évre vonatkoznak, már pedig a vízmérő órák felszerelésének ha­tása sokkal nagyobb mértékben már 1936. évben mutatkozott. A Városi Gépüzemek 1934. évi zárószámadásának igazgatósági je­lentésében a vízmérőórákra vonat­kozólag az igazgatóság a követke­zőket jelenti: „Az 1933. évi zárószámadások el­fogadása alkalmával hozott a kép­viselőtestület elvi határozatot a víz­mérőórák beszerzése és felszerelése tárgyában. Azóta több mint egy év telt el, de bürokratikus okokból azok beszerzése — sajnos — még ma sem történt meg. Remélhető, hogy a következő napokban a be­szerzés miniszteriális jóváhagyása teljesíttetni fog és a vízmérők meg­rendelésének nem lesz akadálya. Az elmúlt évben a szivattyútelep 1.760.282 m3 vizet szállított a cső­hálózatba, tehát 118.434 m3-rel töb­bet, mint az előző évben, annak ellenére, hogy a bekapcsolt szerel­vények száma lényegesen nem vál­tozott. E nagymenyiségű víz szi­vattyúzására cca 700.091 Kwatt;óra áram használtatott fel 112.014 pengő önköltségi árral. 1935. év végén kezdhettük meg a vízmérőórák felszerelését, amely több, mint fél évig tartott és csak 1936. év közepére volt befejezhető. Ennek a következménye, hogy ezek felszerelésének hatása teljes egé­szében 1936. évben nem mutatkoz­hatott, csak azon arányban, ahogy a felszerelési munkák teljesí ttettek, így 1936. év első felében a vízfo­gyasztás még aránylag nagy volt, a vízmérők felszerelésének teljes hatása csak az év második negye­détől mutatkozott, s így az 1936. év nagy csökkenése még nem volt teljes. A városi Gépüzemek Igazgató­sága 1936. évi zárószámadásában a következőket jelenti: „A vízmérőórák felszerelése az év első felében befejeztetett s azok rendszeres havi leolvasása julius 1.-től megkezdetett. Túlfogyasztást senkinek sem számláztunk, de a havi leolvasások alkalmával min­denkit figyelmeztettünk, ahol túl­fogyasztás mutatkozott, hogy be­rendezéseit hozassa rendbe s a rej­tett hibák kikeresésében a háztu­lajdonosoknak segítségére is vol­tunk. Ezzel lehetővé tettük azt, hogy a túlfogyasztást okozó házi­berendezések kijavíttassanak. Be­bizonyítottuk, hogy nem többlet- bevétel volt a célunk a vízmérő­órák felszerelésével, hanem a ha­szontalan vízpazarlás megakadá­lyozása. Miután így módot adtunk a berendezések jókarba helyezésére, a f. év első napjától kezdődőleg a túlfogyasztást már számlázni fog­uk. A vízmérőórák felszerelésével a vízmű rentabilitása helyreállott. A vízfogyasztás az elmúlt évben 1.236,027 m3-t tett ki. A város kö­zönsége tehát 503,022 m3-el keve­sebbet fogyasztott, mint az előző évben. A szivattyúzásra felhasz­nált elektromos áram 435,476 Kw.- órát tett ki, tehát 216.563 Kwórával kevesebbet, mint az előző évben. Ez a magyarázata annak, hogy az üzemköltség közel egyharmadával, 35,000 pengővel csökkent. Ez az összeg majdnem fedezi a víz mérőórák beszerzésének költségeit. Az üzemköltségnek ez a csökke­nése még nem végleges, mert az év első felében nem érvényesült teljes mértékben a vízfogyasztás csökke­nése s így a folyó évben még to­vábbi megtakarítások várhatók.“ A vízmérőórák felszerelésének tel­jes hatása tehát csak ügy állapít­ható meg, ha az 1934. évi záró­számadás adatait az 1937. évi ada­tokkal hasonlítjuk össze, mert az az összehasonlítás mutatja meg a vízmérőórák felszerelésének a ha­tását. 1937. évben elfogyasztott 1.024,809 köbméter víz s a szivattyúzásra fel­használtatott 379,829 Kw-óra áram 60.772 pengő önköltségi áron. A kettőt összehasonlítva a víz­mérőórák felszerelésének teljes ha­tása a következő: Megtakarítottunk évi 735.473 köb­méterrel kevesebb víz felszivattyú­zásánál 320.262 Kw-óra áramot, azaz évi 51.241 pengő szivattyúzási többletköltséget. Ez az évi összeg nagyobb, mint az akkor vásárolt összes vízmérőórák beszerzési ára s alig 7000 pengővel kevesebb, mint az összes, már előzőleg is beszerzett Tíz fillérrel tíz pengőt is nyerhet az «Eger» tippversenyén! Indulás: március 1-én. Ön meggyógyult, mert EZEREU- MOT használt. Most már nyugoltan ajánlhatja szenvedő embertársainak. Ezer reuma, csúz, köszvémj ellen harcol az EZEBEUM Kapható minden gyógyszertárban, készíti: Pánczél Árpád „Őrangyal“ gyógyszertára Eger, Vár alatt. vízmérőórák értéke. B. lapja következő számában rá fogok mutatni arra, hogy nemcsak ez a megtakarítás volt az egyedüli ok, amely a vízmérőórák felszere­lésénél az Igazgatóság szeme előtt lebegett, hanem annál sokkal fon­tosabb, a vízvezetéki üzem össze­roppanásának megakadályozása. Maradtam, Szerkesztő úrnak Eger, 1938. február 11-én, igaz tisztelő híve : Ringelhann Béla műszaki főtanácsos, igazgató. Hozzászólás az egri fiatalkorú bűnözők és csavargók kérdéséhez Eger, február 12. Fenti cím alatt az „Eger“ január 30.-Í, február 2. és 6.-i számaiban közölt cikksorozatom befejezéseképen s a „nervus rerum gerendarum“ fon­tosságához mért konklúzió gyanánt azt a kérdést szeretném megvitatás tárgyává tenni, hogy a javasolt pat- ronázsotthont minő anyagi eszközök­ből lehetne és kellene létesíteni, be­rendezni és fenntartani. Aki jól megfigyelte eddigi hozzá­szólásaim eszmemenetét, az észre vehette, hogy a tárgyalt gondola­tokkal elsősorban az egri utcáknak a koldusoktól, közelebbről: a gyer­mek és fiatalkorú csavargó, a hely­belit és idegent egyforma kímélet­lenséggel zaklató koldússeregtől ; való megtisztítását szeretném elérni, | s ezáltal az egri norma tisztaságát i az emberi lehetőségekhez mérten helyreállítani. Ennek a célnak el­érése tehát a Szegénygondozó Bi­zottság munkásságának egyik leg­fontosabb feladatát kell képeznie. Ezen a téren az egri szegénygon­dozás mai felelős tényezőinek vala­mi elhatározó, konkrét sikert ígérő lépést kell tenniök. Nem hivatkoz­hatnak arra a circulus vitiosusra, hogy nem tudják az összes felme­rülő problémákat megoldani azért, mert a társadalom nem járul a kí­vánt mértékben a szegénygondozás szükségleteihez anyagi támogatás­sal, a közönség egy jó része viszont azért nem fizeti ba koldusadományát a bizottság pénztárába, mert a lát­szat szerint éppúgy zaklatják a kol­dusok s így nem érzi az egri nor­ma hatását. Tagadhatatlan, hogy ez a circulus vitiosus fennáll, de a megoldás most már nem az, hogy belenyugodjunk ebbe a megállapításba s ne tegyünk ellene semmit. Minthogy pedig a most lefolyt évtized tapasztalatai alapján hiú törekvésnek kell minő­sítenünk a közönség meggyőzését arra vonatkozólag, hogy nyílt utcán, vagy a lakásán kopogtató kérege- tőnek ne adjon alamizsnát, nincs más út, mint az, hogy pozitív cse­lekedetekkel próbáljuk a kényes kérdést megoldani. Az első ilyen pozitív tettnek tartom a fiatalkorú kéregetők lefogására, a koldulásból való kigyógyítására, különösen erős idegenforgalmi napokon, az utcákról való eltüntetésükre kiválóan alkal­mas patronázsotthon létesítését. De hát miből létesítsük ezt, — kérdezik az egri szegénygondozás akciv munkásai, a szegénygondozó nővérek s a szegénygondozó hivatal áldozatos lelkű vezetője, özv. Eber- gényi Istvánné —• amikor hónapról- hónapra rettegnünk kell attól, hogy állandó szegényeinknek nem jut mindaz, amire emberileg szükségük van, amikor mozielőadásokkal, kerti­ünnepélyekkel s mindenféle ügyes­kedéssel kell mindig ugyanazt az adakozó lelkű társadalmi réteget végigsarcolni ?! Eucharisztikus kongresszusi jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. _ 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents