Eger - napilap, 1938/1
1938-02-13 / 25. szám
2 EGER 1938. február 13, Vitéz Bdnky Róbert Magyar Komédia Kamaraszínháza hét hétig vendégszerepei Egerben Eger, február 12. A magyar kamaratársulatok legkitűnőbbje, vitéz Bdnky Róbert Magyar Komédia Kamaraszínháza február 19-én két hetes vendégjátékot kezd Egerben. A társulatot évek során megtanulta becsülni Eger szinházkedvelő közönsége, mert hittel és lelkesedéssel végzi nehéz hivatását s az elmúlt évben ez a megbecsülés már anyagi sikerekben is kifejeződött, amennyiben a színházat nagy kedvvel és tömegesen látogatták. A társulat értékét legutóbb a kultu8zminiszier is elismerte, amikor a vidéki színészet teljesítményének jutalmazására alapított díjat első helyen vitéz Bánky Ró- bertnek Ítélte oda s talán ez az elismerés is közrejátszik abban, hogy a most kezdődő egri idény a múlt évinél is jobbnak Ígérkezik. A társulat kiváló szinészgárdá- val jön s műsorán a klasszikus és legújabb irodalom művei szerepelnek. Az előadások sorát Nicodemi: Tökmag című vígjátékával nyitják meg, a továbbiakban Seribe, Herceg, Rovetta, Bernstein, Zilahy, Molnár, Ibsen, Vajda, Gaudera, Amiéi, Csokonai stb. darabjai kerülnek bemutatásra. fl uízmérőórdk felszerelésének hatása Tekintetes Szerkesztőség! A vízmérőórák felszerelése után 200 ezer köbméterrel csökkent Eger vízfogyasztása című és b. lapja csütörtöki számában megjelent közleményére engedje meg, hogy az alábbiakban kiegészítő felvilágosítást adjak, mert a közleménynek ebben a formájában való közzétételéből a közönség nem lát tisztán. Azok az adatok, amelyek b. közleményében napvilágot láttak, kizárólag csak 1937. évre vonatkoznak, már pedig a vízmérő órák felszerelésének hatása sokkal nagyobb mértékben már 1936. évben mutatkozott. A Városi Gépüzemek 1934. évi zárószámadásának igazgatósági jelentésében a vízmérőórákra vonatkozólag az igazgatóság a következőket jelenti: „Az 1933. évi zárószámadások elfogadása alkalmával hozott a képviselőtestület elvi határozatot a vízmérőórák beszerzése és felszerelése tárgyában. Azóta több mint egy év telt el, de bürokratikus okokból azok beszerzése — sajnos — még ma sem történt meg. Remélhető, hogy a következő napokban a beszerzés miniszteriális jóváhagyása teljesíttetni fog és a vízmérők megrendelésének nem lesz akadálya. Az elmúlt évben a szivattyútelep 1.760.282 m3 vizet szállított a csőhálózatba, tehát 118.434 m3-rel többet, mint az előző évben, annak ellenére, hogy a bekapcsolt szerelvények száma lényegesen nem változott. E nagymenyiségű víz szivattyúzására cca 700.091 Kwatt;óra áram használtatott fel 112.014 pengő önköltségi árral. 1935. év végén kezdhettük meg a vízmérőórák felszerelését, amely több, mint fél évig tartott és csak 1936. év közepére volt befejezhető. Ennek a következménye, hogy ezek felszerelésének hatása teljes egészében 1936. évben nem mutatkozhatott, csak azon arányban, ahogy a felszerelési munkák teljesí ttettek, így 1936. év első felében a vízfogyasztás még aránylag nagy volt, a vízmérők felszerelésének teljes hatása csak az év második negyedétől mutatkozott, s így az 1936. év nagy csökkenése még nem volt teljes. A városi Gépüzemek Igazgatósága 1936. évi zárószámadásában a következőket jelenti: „A vízmérőórák felszerelése az év első felében befejeztetett s azok rendszeres havi leolvasása julius 1.-től megkezdetett. Túlfogyasztást senkinek sem számláztunk, de a havi leolvasások alkalmával mindenkit figyelmeztettünk, ahol túlfogyasztás mutatkozott, hogy berendezéseit hozassa rendbe s a rejtett hibák kikeresésében a háztulajdonosoknak segítségére is voltunk. Ezzel lehetővé tettük azt, hogy a túlfogyasztást okozó háziberendezések kijavíttassanak. Bebizonyítottuk, hogy nem többlet- bevétel volt a célunk a vízmérőórák felszerelésével, hanem a haszontalan vízpazarlás megakadályozása. Miután így módot adtunk a berendezések jókarba helyezésére, a f. év első napjától kezdődőleg a túlfogyasztást már számlázni foguk. A vízmérőórák felszerelésével a vízmű rentabilitása helyreállott. A vízfogyasztás az elmúlt évben 1.236,027 m3-t tett ki. A város közönsége tehát 503,022 m3-el kevesebbet fogyasztott, mint az előző évben. A szivattyúzásra felhasznált elektromos áram 435,476 Kw.- órát tett ki, tehát 216.563 Kwórával kevesebbet, mint az előző évben. Ez a magyarázata annak, hogy az üzemköltség közel egyharmadával, 35,000 pengővel csökkent. Ez az összeg majdnem fedezi a víz mérőórák beszerzésének költségeit. Az üzemköltségnek ez a csökkenése még nem végleges, mert az év első felében nem érvényesült teljes mértékben a vízfogyasztás csökkenése s így a folyó évben még további megtakarítások várhatók.“ A vízmérőórák felszerelésének teljes hatása tehát csak ügy állapítható meg, ha az 1934. évi zárószámadás adatait az 1937. évi adatokkal hasonlítjuk össze, mert az az összehasonlítás mutatja meg a vízmérőórák felszerelésének a hatását. 1937. évben elfogyasztott 1.024,809 köbméter víz s a szivattyúzásra felhasználtatott 379,829 Kw-óra áram 60.772 pengő önköltségi áron. A kettőt összehasonlítva a vízmérőórák felszerelésének teljes hatása a következő: Megtakarítottunk évi 735.473 köbméterrel kevesebb víz felszivattyúzásánál 320.262 Kw-óra áramot, azaz évi 51.241 pengő szivattyúzási többletköltséget. Ez az évi összeg nagyobb, mint az akkor vásárolt összes vízmérőórák beszerzési ára s alig 7000 pengővel kevesebb, mint az összes, már előzőleg is beszerzett Tíz fillérrel tíz pengőt is nyerhet az «Eger» tippversenyén! Indulás: március 1-én. Ön meggyógyult, mert EZEREU- MOT használt. Most már nyugoltan ajánlhatja szenvedő embertársainak. Ezer reuma, csúz, köszvémj ellen harcol az EZEBEUM Kapható minden gyógyszertárban, készíti: Pánczél Árpád „Őrangyal“ gyógyszertára Eger, Vár alatt. vízmérőórák értéke. B. lapja következő számában rá fogok mutatni arra, hogy nemcsak ez a megtakarítás volt az egyedüli ok, amely a vízmérőórák felszerelésénél az Igazgatóság szeme előtt lebegett, hanem annál sokkal fontosabb, a vízvezetéki üzem összeroppanásának megakadályozása. Maradtam, Szerkesztő úrnak Eger, 1938. február 11-én, igaz tisztelő híve : Ringelhann Béla műszaki főtanácsos, igazgató. Hozzászólás az egri fiatalkorú bűnözők és csavargók kérdéséhez Eger, február 12. Fenti cím alatt az „Eger“ január 30.-Í, február 2. és 6.-i számaiban közölt cikksorozatom befejezéseképen s a „nervus rerum gerendarum“ fontosságához mért konklúzió gyanánt azt a kérdést szeretném megvitatás tárgyává tenni, hogy a javasolt pat- ronázsotthont minő anyagi eszközökből lehetne és kellene létesíteni, berendezni és fenntartani. Aki jól megfigyelte eddigi hozzászólásaim eszmemenetét, az észre vehette, hogy a tárgyalt gondolatokkal elsősorban az egri utcáknak a koldusoktól, közelebbről: a gyermek és fiatalkorú csavargó, a helybelit és idegent egyforma kíméletlenséggel zaklató koldússeregtől ; való megtisztítását szeretném elérni, | s ezáltal az egri norma tisztaságát i az emberi lehetőségekhez mérten helyreállítani. Ennek a célnak elérése tehát a Szegénygondozó Bizottság munkásságának egyik legfontosabb feladatát kell képeznie. Ezen a téren az egri szegénygondozás mai felelős tényezőinek valami elhatározó, konkrét sikert ígérő lépést kell tenniök. Nem hivatkozhatnak arra a circulus vitiosusra, hogy nem tudják az összes felmerülő problémákat megoldani azért, mert a társadalom nem járul a kívánt mértékben a szegénygondozás szükségleteihez anyagi támogatással, a közönség egy jó része viszont azért nem fizeti ba koldusadományát a bizottság pénztárába, mert a látszat szerint éppúgy zaklatják a koldusok s így nem érzi az egri norma hatását. Tagadhatatlan, hogy ez a circulus vitiosus fennáll, de a megoldás most már nem az, hogy belenyugodjunk ebbe a megállapításba s ne tegyünk ellene semmit. Minthogy pedig a most lefolyt évtized tapasztalatai alapján hiú törekvésnek kell minősítenünk a közönség meggyőzését arra vonatkozólag, hogy nyílt utcán, vagy a lakásán kopogtató kérege- tőnek ne adjon alamizsnát, nincs más út, mint az, hogy pozitív cselekedetekkel próbáljuk a kényes kérdést megoldani. Az első ilyen pozitív tettnek tartom a fiatalkorú kéregetők lefogására, a koldulásból való kigyógyítására, különösen erős idegenforgalmi napokon, az utcákról való eltüntetésükre kiválóan alkalmas patronázsotthon létesítését. De hát miből létesítsük ezt, — kérdezik az egri szegénygondozás akciv munkásai, a szegénygondozó nővérek s a szegénygondozó hivatal áldozatos lelkű vezetője, özv. Eber- gényi Istvánné —• amikor hónapról- hónapra rettegnünk kell attól, hogy állandó szegényeinknek nem jut mindaz, amire emberileg szükségük van, amikor mozielőadásokkal, kertiünnepélyekkel s mindenféle ügyeskedéssel kell mindig ugyanazt az adakozó lelkű társadalmi réteget végigsarcolni ?! Eucharisztikus kongresszusi jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. _ 1 1