Eger - napilap, 1937/2

1937-08-08 / 126. szám

Eger, XE VIII. szám «BÄ 10 FILLÉR # Vasárnap * Trianon 18,1937 augusztus 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG vasmegyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZAEÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A rossz békeszerződések A világ egyik legtekintélyesebb napilapja, az angol Times figyelem­reméltó elmélkedések között emlé­kezik meg Anglia háborúba lépésé­nek huszonharmadik évfordulóján a békeszerződések által teremtett ál­lapotokról. Nekünk, magyaroknak különösen érdekes olvasmány ennek a nagytekintélyű, minden állásfog­lalásában előrelátó és megfontolt világlapnak a cikke. Nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy a Times, amely bátran tekinthető az angol közvélemény visszhangjának, világosan és határozottan megálla­pítja, hogy a békeszerződések nem tudták megteremteni a nemzetközi kapcsolatok megfelelő új rendszerét. íme, tehát tizennyolc évvel Ma­gyarország megcsonkítása után, a nagy angol világlap arra az állás­pontra helyezkedik, amelyet a béke­diktátum kényszerű aláírása óta soha sem szűnt meg hangoztatni a hivatalos Magyarország s az egye­temes magyar közvélemény. Az utóbbi években — írja a Times — igen sűrűn szóbakerül a szerződési záradékok egyoldalú felmondásának kérdése. Felmerül azonban az a kérdés, vájjon az egyoldalú felmon­dás nem a kötelezettségek egyol­dalú kiszabásának következménye-e? 1919 óta — írja a világlap —igen sok általános hibát követtek el az államok, Nagy-Britanniát sem kivé­ve, amely e hibákért éppen úgy fe­lelős, mint a többi állam! Szörnyű hibákat, rettenetes szen­vedéseket, kegyetlen kisebbségi sorsba igázott népek testi és lelki nyomorúságát méri fel ez a megál­lapítás s az idők biztató jelét kell látnunk abban, hogy azt éppen az angol világlap, a Times tartotta szükségesnek és időszerűnek ilyen komolyan és ennyi tárgyilagos ön­bírálattal hangsúlyozni. Amit két megpróbáltatásos, gyötrő évtize­den át hirdetett a magyar külpoli­tika, az kap ebben a nagy vissz­hangot keltő cikkben igazolást. A magyar igazság revíziós követelését támasztja alá az angol megállapí­tás, amely immár leplezetlenül hir­deti, hogy elhibázottak, rosszak a békeszerződések. És ennek a hibá­nak nagy következményeit sínyli most Európa. Az angol világbiro­dalmat kialakító és fenntartó brit öntudat és munka kiszabadította | magát a páriskörnyéki békeszerző- í déseket teremtő elvakult légkörből, | keresi, meg is találja a hibákat és j ki akarja küszöbölni azokat. Nem­csak az elnyomhatatlan, örök igaz­ság parancsai szerint, de a legsajá- tabb nemzeti érdekeinek szolgálatá­ban is. ' Trianon megbontott egy nagy, ezer.éves szellemi és gazdasági, egy ősi kultúrát kialakító és európai szinten továbbfejlesztő nemzeti egy­séget és a Dunamedencének ez a céltalan és igazságtalan szétdarabo­Eger, augusztus 7. Az egri hegyközségi rendtartást a hegyközség augusztus 15-én tar­tandó közgyűlése fogja tárgyalni, amikor is a megjelenteknek joguk­ban áll a rendtartásra vonatkozó észrevételeiket megtenni, az egyes szakaszok ellen kifogást emelni, vagy esetleg új javaslatot tenni. Ezernyolcszáz gazda tartozik az egri hegyközséghez, nem érdektelen tehát, ha a rendtartás főbb rendel­kezéseivel megismertetjük a gazda­társadalmat, annál is inkább, mivel a rendtartás példányait csak a vá­lasztmány tagjai kapják kézhez a jóváhagyó közgyűlés előtt. A rendtartás 51 szakaszból áll és felöleli a hegyközség szervezeté­nek, feladatának, munkájának, ad­minisztrációjának teljes szabályzatát. Milyen területek tartoz­nak a hegyközséghez Az első szakasz a hegyközség megalakulását mondja ki. A hegy­község hatálya arra az összefüggő szőlőterületre terjed ki, amely a következő dűlőkben fekszik: Afrika, Almagyar, Agárdi, Bajusz, Belső-Kisrózsás, Birkás, Czegléd, Felsőgalagonyás, Fertő, Gyilkos, Hajduhegy, Hergyimó, Kiseged, Kis- kócs, Kisnyúzó, Kisrózsás, Kőporos, Lőrinczvár, Mészhegy, Nagygalago­nyás, Nagykócs, Nagyeged, Nagy­rózsás, Nagynyúzó, Nádas, Nyerges, Paphegy, Ráchegy, Síkhegy, Szarkás, Szőlőske, Szurdok, Tóthegy, Tiha­mér és Vidra dűlők. A hegyközség ügyeit a hegyközségi közgyűlés, a választmány és a hegyközségi elnök­ből s a hegybírákból álló elöljáró­ság intézi. A hegyközség ezenkívül jegyzőt és pénztárnokot is alkalmaz. lása most kezdi politikai és gazda­sági kihatásaival ráeszméltetni a vi­lágot arra a történelmi! tévedés­re, amit a Times „a kötelezettségek egyoldalú kiszabásának“ nevez. A Times nem említi külön Magyaror­szágot, de a tények világosságában ma már tisztán áll az angol közvé­lemény előtt, hogy az európai poli­tikai egyensúly problémája szétvá- laszthatatlan a magyar kérdéstől, a rossz békeszerződések megváltozta­tásától, elsősorban Trianon revízió­jától. A hegyközség működését ellenőrzi és irányítja a Heves vármegyei hegyközségi tanács. Kik a heouközséo taaiai. Szervezet. A hegyközség tagja minden bir­tokos, akinek a hegyközség terüle­tén legalább 600 négyzetöl birtoka van. Az ennél kevesebb, de legalább 200 négyzetöl birtokkal rendelkezők a közgyűlésen csoportképviselő út­ján vesznek részt. A hegyközség évente kétszer, április és október hónapban tartja közgyűléseit. A köz­gyűlésen minden szavazati joggal biró tagnak jogában áll felszólalni. A közgyűlés hatásköre többek között kiterjed: a hegyközségi já­ruléknak a megállapítására, új ta­gok felvételére, vagy régiek törlé­sére, a hegyközség területén lévő utak karbantartásának elrendelésé­re, a vadászati jog gyakorlásáról, vagy hasznosításáról való határo­zatra, a hegyközség területén tele­píthető, szaporítható szőlőfajok meg­állapítására, a gyümölcsvéd^ szerek közös beszerzésének engedélyezésé­re. Az őszi közgyűlésen elő kell terjeszteni a jövő évi munkatervet, amely kell, hogy felölelje a hegy­rendészet, az okszerű szőlőművelés, gyümölcstermesztés, a szüretek és a szőlők jövedelmezőségének foko­zása érdekében teendő intézkedése­ket. A közgyűlésen kettőnél több­ször felszólalni csak elnöki enge­déllyel lehet. A választmány hatáskörét 19 pont­ban határozza meg a rendtartás. A fontosabbak: a szőlő és gyümölcs­kártevők elleni védekezés elrende­lése és ellenőrzése, a szőlő és gyü­mölcs fajtisztaságát veszélyeztető Mi vaa az egri hegyközségi rendtartásban gyümölcsfajták termelésének eltil­tása, a dűlő utak karbantartásának ellenőrzése, a karbantartásra javas­lat-tétel, védőszerek közös beszer­zése, közös gazdálkodási és kezelési szervezkedések életrehívása, a szőlő­munkák rendjének szabályozása, a szüret megindítása, stb. A továbbiakban a hegyközségi elnök és a hegybíró feladatát és hatáskörét írja körül a rendtartás. Hoggan fizetendők a járulékok A hegyközségi tagok járulékaiból fedezik a hegyközség költségvetési szükségletét. Idetartoznak az admi­nisztratív költségeken kívül a ter­melés közös szükségletei, mint az útjavítás, határjelzések, védekező­szerek és eszközök, munkadíjak ki­adásai. A tagok által fizetendő já­rulékok a közadók természetével hírnak A járnléknt. a választmány a birtokarány szerint, kát. holdan- kint, a beültetett szőlők és gyü­mölcsösök után állapítja meg és veti ki. A parlagi, vagy más gaz­dasági művelés alatt álló területek csak a közös őrzés és a hegyrendé­szet költségeinek arányos részét vi­selik olyan mértékben, amennyiben azok előnyeit élvezik. E célból a járulékokat I. II. III. osztályba so­rozzák. Az I.-be tartoznak a ter­mőszőlők és gyümölcsösök, a II.-ba a silány, sziklás, túlmagas fekvésű területek, nem termő szőlők és gyü­mölcsösök és a III.-ba a más míve- lés alatt álló területek. A járulék kivetése ellen a hegyközségi vá­lasztmányhoz tehető felszólamlás, felső fokon a vármegye közigazga­tási bizottsága dönt. A tagokról, illetve birtokaikról nyilvántartó törzskönyvet kell vezetni és azt az év végén megfelelően kiigazítani. A szőlő állagában beállott változást a birtokos az év végéig közölni tar­tozik az elöljárósággal. A tagok kötelességei és jogai A hegyközség tagjainak köteles­ségeit és jogait 10 pontban írja elő a rendtartás. Tartoznak a kivetett pénz, vagy munkabeli járulékot be­fizetni, a rendelkezéseket betartani, a megállapított munkabérekhez al­kalmazkodni; jogosultak többek kö­zött az utak, vízvezetékek, kerí­tések, hidak, vízfogók jókarbantar­tását, a vízvezetők mentén nagyobb vizek által okozott károk helyre- állítását követelni, a védőeszközöket

Next

/
Thumbnails
Contents