Eger - napilap, 1937/2

1937-08-01 / 122. szám

4 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. augusztus 1. Emberfeletti küzdelemmel tör utat Dancza lönos a bükkhegységi barlanghoz A barlangkutató beszél munkájáról és arról, mikért állt meg néhány méterrel a cél előtt Eger, július 31. Az elmúlt héten ismét foglalkoz­tatta a tudományos köröket és a közönséget egyaránt a bükki csepp • kőbarlang feltárási munkája abból az alkalomból, hogy a barlangot megtekintette az iparügyi minisz­térium által a helyszínre küldött Kessler Hubert neves barlangszak­IAMATŐRÖK1 MIMOSA roll film 6X9, előhívással :: egy üt 1 pengő 20 fillér :: lusztignál értő és teljes mértékben megerősí­tette a tapasztaltak alapján azokat a feltevéseket, amelyeket a barlang­folyosó feltárását végző Dancza János egri városi múzeumőr fűzött munkája eddigi eredményeihez. A kiküldött barlangszakértő ki­jelentette,hogy szakvéleményét olyan értelemben fogja előterjeszteni a mi­nisztériumban, hogy a kutatás fel­tétlenül megérdemli a kormányzat támogatását s javaslatot tesz a vá­ros által a barlangfeltárás céljára kért kétezer pengő mielőbbi ki­utalására. Dancza János éveken keresztül hallatlan kitartással, minden vala­mire való eszköz és alig valami ha­tósági segítséggel végzett munkájá­nak eredménye elsősorban Eger városát érdekelheti, mert ha a re­mények valóra válnak — amit most már a minisztériumi szakértő véle­ménye is alátámaszt — és valóban nagy ki terjedésű barlangrendszert rejt a Déli-Bükk mélye, tekintve, hogy ahoz Egeren keresztül vezet az egyetlen út, beláthatatlan lehetősé­geket nyit a barlang feltárása a város idegenforgalma, látogatottsá­ga szempontjából. Felkerestük Dancza Jánost, hogy beszéljen a kutatási munkáról s azokról az észrevételekről, ame­lyeket legutóbb Kessler Huberttel tett útja alkalmával szerzett. — Dancza munkatársunknak ezeket felelte a hozzá intézett kérdésekre : Remekszép cseppkő­barlangnak kell lenni a Bükkfensík alatt. Nem véletlenül felfedezett és már a kezdeti szakaszán is mutatós cseppkőbarlangról van szó, mert' ez esetben a területtulajdonos maga is írógépek alkalmi vételben Is Lusztignál. jelentősebb összeget áldozott volna annak feltárására, hanem egy ér­dekes s több mint három éve tartó nagy erőfeszítéssel folyó kísérletről, amely gyakorlati úton próbálja iga zolni a szakemberek feltevését. Ugyanis a cseppkőbarlangok kuta­tása olyan tapasztalatokat eredmé­nyezett, hogy a kőzet anyaga és a helyrajzi viszonyok ismerete alap­ján ma már többé-kevésbé követ­keztetni tudunk arra, hogy egy hegycsoport rejt-e cseppkőbarlangot a mélyében. A Bükkról, mint ismeretes, a leg­nevesebb geológusaink — élükön Cholnoky Jenő dr-ral — azt tart­ják, hogy a Bükk-fennsík alatt ha­talmas barlangrendszernek kell len­ni s mivel itt cseppkőképződésre alkalmas kőzetről van szó, magától értetődően ezek a barlangrendsze­rek cseppkővel díszítettek. Ezt a feltevést igazolja a nemrég meg­nyílt és egyelőre kicsiny, de pom­pás képződményekkel ékes és nagy látogatottságnak örvendő lillafüredi Szent István cseppkőbarlang is. Ez az egyelőre még 300 méteres bar­lang azonban csak egy parányi ré­sze annak a hatalmas barlangrend­szernek, amelyet ugyan emberszem még nem látott, de létezését két­ségbevonhatatlan külszíni jelek és végre a hozzáférhetésre általam ki­szemelt barlangfolyosó kitöltésében most már kézzel fogható tárgyi bi­zonyítékok is igazolnak. Mik a barlang létezésének bizonyítékai Én, aki a környéket, mint a te­nyeremet ismerem s így elsősorban már csak azt tartom fontosnak, hogy olyan nagy barlangrendszerbe jussak, amely mindenképen megéri | a fáradságot, természetesen azokat | a tárgyi bizonyítékokat tartom a legfontosabbnak, amelyek a barlang méreteire utalnak. Ilyenek a bar­lang és az eddig feltárt folyosósza­kaszt színültig kitöltő agyag, sank és görgetett mészkőkavicsok közé ágyazott jégkorszaki állatok csont­jai. Ezek az állatok feltevésem sze­rint a mi barlangunktól légvonalba 1300 m-re zuhantak be a hegy bel­sejében húzódó barlangrendszerbe. Már pedig aki ilyen természetű bar­langban volt, az tudja, hogy a bar­langok és folyosók egyáltalán nem hasonlítanak egyenes kályhacső­höz, hanem kanyarognak és szer­teágaznak. A két fixpont közti tá­volságot figyelembe véve nagyon is szerény számítás az, ha 5—6 kilo­méteres cseppkőbarlangba remélek bejutni, de egyáltalán nincs ki­zárva az sem, hogy 15 kilométeres barlangrendszert sikerül feltárnunk. Mit mondott a minisztérium szakértője Kessler úr a kitöltésben található görgetett cseppköveket tartja per­döntő bizonyítékoknak, mert sze­rinte erre alkalmas nyíláson át cson­tot, kvarc és pala darabokat a víz bárhol is bemoshat, de cseppkövet csak cseppkőbarlangból görgethet kifelé a víz. Mondanom sem kell, hogy egy olyan szakember, aki nem csak tol­lal, de csákánnyal is szokott bar­langot kutatni s így tiszta képet tudott magának alkotni arról a hi­hetetlen erőfeszítésről, amelyet pri­mitív eszközeink miatt kénytelenek voltunk végezni, munkánkról elis­meréssel nyilatkozott. Nem gyerek­játék hetenként, — amikor pihenni kellene — 48 kilométert gyalogolni 3 éven át azért, hogy 10 órát dol­gozhassunk egy olyan munkán, ami- j bői semmi anyagi hasznunk nincs. j A legalaposabban szemügyre vett j mindent és két helyen a magasnyo- j más alatt levő karsztvíznek oly ritkaszép nyomaira hívtam fel a fi- , gyeimét, amilyent, — mint kijelen- j tette — még ő is keveset látott. Ezekről majd felvételeket készítek és elküldöm neki. A szemle végén aztán kijelentette, hogy feltevésem kétségbevonhatatlan tárgyi bizonyí­tékokon nyugszik s így a kutatást feltétlen folytatni kell. Rezignáció- val halgattam sajnálkozását afölött, hogy éppen akkor fogyott el a pén­zünk, amikor úgyszólván pár méte­ren belül döntő stádiumba jutott volna a kutatás. Önzetlen turisták, diákok végezték a munkát Kezdetben kizárólag turistatársa­im jártak ki velem hetenként sza­bad idejükben dolgozni. Olyan tár­sam is van, aki több, mint egy he­tet dolgozott megszakítás nélkül itt a saját költségén, nyaralás helyett. Később dr. Petro Kálmán képvi­selő úr, dr. Hedry Lőrinc főispán úr és Frank Tivadar főjegyző űr támogatásával sikerült némi pénzt szereznem, amivel munkanélküli mun­kásturisták és vakációs diákok több mint kéthónapon át dolgozhattak a feltárásnál. Sajnos, a pénz már a múlt év novemberében elfogyott és azóta nem dolgozunk a barlang­ban. A folyosó már 60 méter hosszú és ennek még a megvilágítását sem tudnám ellátni még a heti másfél pengő zsebpénzem feláldozásával sem. Kijárunk mi most is, de most egy közelben levő zsombolyt tárunk fel, mert valószínűen ez is összefügg a barlanggal, de itt csak egy karbid­lámpa kell a munkához. Ezt még bírom. Mire használják fel az államsegélyt Hogy könnyebben megközelíthes sük a munkát, öt személyre díjmen­tes utazási jegyet kértünk a MÁVAUT-tól. Ezt visszautasítot­ták. Igen fájdalmasan érintett ez engem és munkatársaimat, hi­Fényképezö gépek kölcsönzése Lusztignál. M szén az autóbuszok legtöbbször igen sok üres hellyel futnak s a MÁVAUT talán már a jövő évben külön járatot lesz kénytelen a bar­langlátogatók számára beállítani. Kétezer pengő államsegélyt kér­tünk. Ha ezt az összeget megkap­juk, akkor beállítok 8 embert, egyéb­ként a munkát a barlang termé­szete szabja meg és itt nem lehet különösebb újításokról szó, hanem folytatnunk kell tovább a folyosót színültig kitöltő agyag eltávolítását. Ezt mindaddig végezzük, amíg csak olyan folyosórészbe nem jutunk, a- mely már mentes az agyag kitölté­sétől. Ez a jelek szerint pár méte­ren bekövetkezhet, mert a folyosó most 60 méter után a kőzet réteg­ződése szerint is felfelé hajlik. Még egy, a munka haladása szempontjá­ból örvendetes esemény bekövetke­zésére számítok pár méteren belül: a kétágra szakadó folyosó újból összetalálkozik és szélesebb folyosót kapunk, aminek a falait nem kell robbantással szélesítenünk, tehát erő- és költségmegtakarítással foly­tathatjuk a munkát. HÍREK — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: további melegedés várható, nehány helyen, főleg délután záporeső és zivatar. Egerben: ma reggel 7 órakor 17’5 fok, a talaj mentén 112 fok, a teg­napi maximum 25 5 fok volt. A lég­nyomás 760 3 mm., emelkedő. — Nagy érdeklődés az Egri Polgári Dalkör nyári mulatsá­ga iránt. Az Egri Polgári Dalkör kerti mulatsága, amely délután 2 órakor nagy kugliversennyel kez­dődik a Tulipánkertben, az előjelek szerint, a nyári idény egyik leg­vonzóbb és legsikerültebb szórako­zási lehetősége lesz a dalkultura barátainak. A mulatságot a rende­zőség művészi hangversennyel köti egybe, amelynek első része ma este 9 tői 10 óráig zajlik le a Líceum előtti téren. A vasárnapi kerti mű­soron a dalkör, a zenekör és Bukucs Károly operaénekes számai gyönyör­ködtetik a közönséget. A hang­verseny után móka, jókedv, tánc hajnalig. — oyKSE bál. A GyKSE, ma szombaton este fél 10 órakor Mát- rafüreden rendezi ez évi nyári nagy táncmulatságát. A vigalmi bizottság Fischer Oszkár elnökkel az élén nagy munkát fejt ki a siker érde­kében. Mávaut járatok indulnak a Főtérről. **««**»««*«*««*»**«««****%* Hirdessen az tger-Gyöngyösi újságban l

Next

/
Thumbnails
Contents