Eger - napilap, 1937/2

1937-12-25 / 205. szám

EGER—GYÖNGYÖSI Ü.TSÁG 1937. december 25. Biztosították a gyöngyösi Iparosok érdekelt a Középiskolai Tanáregyesület üdülőjének építésénél A város egg hold területet adott az építkezésre Gyöngyös, december 24. Gyöngyös város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén tárgyalta az Országos Középiskolai Tanáregye­sület beadványát, melyben az Egye­sület Mátraházán építendő üdülője részére egy és fél hold terület át­engedését és napi 6 köbméter víz biztosítását kéri. A képviselőtestület elé terjesztett javaslat szerint haj­landó a város területet átengedni. Az átengedett terület csak egy hold nagyságú, a vízmennyiség pedig 4 köbméter lehet naponként. A terü­let átengedésénél kiköti a város, hogy a harminc ágyas (15 háló­szobás) üdülő építését 1939 május 1-ig meg kell kezdeni s ugyanazon év december 31-ig kell befejezni. Kiköti a város továbbá, hogy az építkezést lehetőleg gyöngyösi építő­mesterrel és munkásokkal kell le­folytatni s minden Gyöngyösön be­szerezhető építési anyag a városban szerzendő be. Dr. Puky Árpád pol­gármester felszólalásában rámuta­tott arra, hogy ezelőtt a beépítésre szánt területeket nagyobb mérték­kel mérték, most azonban, amikor már a Mátra értékét országosan felismerték, csak korlátozottabban lehet területeket adományozni. — A képviselőtestület elfogadta a ja­vaslatot. Ugyanezen a közgyűlésen a Szent Bertalan főtemplom északi és déli oldalajtóira szélfogó üvegajtók épí­tését határozta el Gyöngyös város képviselőtestülete. Dr. Puky Árpád polgármester felszólalásában hang­súlyozta, hogy az üvegajtók meg­építésével nagy egészségügyi szol­gálatot tesznek, mivel ezeknek hi­ánya miatt a templom két oldal­ajtója között nagy léghuzat volt, ami számtalan megbetegedést oko­zott. A két ajtó elkészítése 800 pengőbe kerül, az 1939. évi költség- vetés terhére. — A képviselőtestület a javaslatot egyhangúan fogadta el. Karácsony első és második napján reggel 6 óráig tánc a Kis- Koronában Még ebben az évben átadják a forgalomnak az új egri állomásépületet Eger, december 24. Megemlékeztünk arról a nagysza­bású építkezésről, amellyel az Állam­vasutak igazgatósága az egri vasút­állomás épületét teljesen átalakítja, a korszerű és jobb használhatóság követelményeinek megfelelően újjá­építi s ezzel lehetővé teszi egyrészt az egyre nagyobb méretű belföldi és külföldi utasforgalom gyors, pon­tos és kifogástalan hivatali irányí­tását, másrészt a város idegenfor­galmi és gazdasági ütőerének induló pontján, városszépészeti szempontból is megfelelőbb, tetszetősebb épületet emel, amely az Egerbe érkező ide­genek esztétikai igényeit is jobban kielégíti. Valljuk meg, erre a beruházásra, építkezésre nagy szükség is volt. A régi állomásépület semmiképpen sem könnyítette meg a megnöveke­dett személy- és teheráruforgalom kifogástalan lebonyolítását. A szűk, homályos és célszerűtlen beosztású épületben elhelyezett felvételi és egyéb más hivatali helyiségekben csak nehézségek árán lehetett a forgalom sokágú, sok figyelmet és fáradságot igénylő irányítását vé­gezni, ami nagyobb igénybevételét jelentette természetesen az állomás | személyzetének is, amellett a kö- I zönség részéről is nem egyszer ki- ! fogásokra adott alkalmat. Az már | csak másodrangú szempont, de Eger | idegenlátogatottsága szempontjából éppen úgy nem elhanyagolandó, hogy a régi épület egyhangú külsejével nem éppen szolgált díszére Eger városképének sem. A MÁV magasépítési osztályának tervei alapján, Miklós Gyula egri építészmérnök, építőmester vállala­tában október első napjaiban meg­indult építkezés már olyan előre­haladott stádiumba ért, hogy az új épületet részben még ebben az év­ben átadják a forgalomnak. A per- ron és a felvételi helyiségek mun­kálatai december utolsó napjaiban befejeződnek s ezeket a helyisége­ket, valamint az új perront még 1937-ben átadják az utashasználat­nak. A pótmuukákkal együtt kere­ken 56 ezer pengős építkezés teljes egészében az egri építő- és rokon­szakmáknak nyújt keresetet. Az emeleti főnöki lakást is teljesen át­építik, ezzel a munkával csak ké­sőbb lesznek kész, de mindenesetre még a tavaszi idegenforgalmi idény megindulása előtt ezt is befejezik. Az új állomásépület műszaki ter­veit lényegében annak idején ismer­tettük. Ezúttal csak azt emeljük még ki, hogy a városfelőli, hármas­osztású, rozalitképzésű bejárat az utca tengelyébe kerül, magát az épületet 60 cm-rel felemelték, a perront pedig 2'60 méterről 350 méter szélességűre bővítették. A város felől nézve, az épület balol­dalán elhelyezett rendőrségi szobát pedig barokkdíszes vasrácskapun le­het megközelíteni. Munkatársunk Kmetty Gyula ál­lomásfőnök és Szűcs József az Ál­lamvasutak osztálymérnöksége ré­széről kiküldött ellenőrző mérnök szíves és előzékeny vezetése mellett tekintette meg az építkezéseket. Az egész épület a munka zajától han­gos, kőművesek, ácsok serege dol­gozik lázas tempóban az építési anyaggal, vashuzalokkal, cementtel, téglával, gerendákkal minden sar­kában telerakott malterszagú helyi­ségekben. A nagy várócsarnokot kokszkályhák szárítják már, a per- rontetőt szintén ácsolják, a mennye­zetet üreges téglával kombinált vas­betonból részletekben állítják össze. A munka jelenlegi állásából csak a szakértő tudja megállapítani, hogy három nap múlva a helyiségek már használatra kész állapotban lesznek. Hogy Eger ilyen gazdasági és városesztétikai szempontból figye­lemreméltó épülettel gazdagszik, az elsősorban Ney Ákosnak, a MÁV építészeti osztálya igazgatójának és Hamary Géza üzletigazgatónak kö­szönhető ; Ney Ákos építészeti igaz­gató a gondolat felvetésével és kez­deményezésével indította el az új állomásépület megvalósításának ter­Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kíván kedves vendégeinek Unterreiner János „Korona“ - szállő. vét, Hamary Géza üzletigazgató pedig — aki Eger vasútpolitikai érdekei iránti tevékeny együttérzé­sének már annyiszor adta tanújelét — a terv kivitelezése körül fejtett ki és fejt ki állandó tevékenységet. A múlt héten külön leutazott Eger­be a munka ellenőrzésére és sürge­tésére s annak a kitűzött időre való befejezését a drágább bauxit-cement felhasználásának lehetővé tételével biztosította. Azonkívül a miskolci üzletvezetőség részéről dr. Koppány József és Mihna Imre, valamint Kmetty Gyula egri szolgálati főnök nagy ügyszeretettel és aktivitással vesznek részt az építkezés ellenőr­őrzésében és irányításában. Eger város közönsége őszinte örömmel és hálával veszi tudomásul az Államvasutak nagy áldozatkész­ségét és figyelmét, amellyel Eger­ben megfelelő állomásépületet emel, s ezzel nemcsak kenyeret juttat sok egri iparosnak, hanem hathatósan előmozdítja a város idegenforgalmi és ezen keresztül gazdasági érde­keit is. f. b. ♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ „Az egri ménes mind szürke“ — éneklik a paokingi kinai missziós iskola tanulói Nyisztor Zoltán pápai kamarás érdekes előadást tartott Kecske­méten a kinai magyar missziók éle­téről. Az előadás tartalmát célsze­rűnek tartjuk megismertetni az egri nyilvánossággal is, mivel Nyisztor Zoltán kinai útja során rendkívül érdekes beszélgetést folytatott P. Patik Pius ferences atyával is, aki egri hívei köréből indult el a messzi Keletre, hogy ezer veszéllyel és megpróbáltatással harcolva, toboroz­zon híveket Krisztus egyházának. Elmondotta Nyisztor Zoltán, hogy a kínai magyar misszionáriusok há­romféle módon szereznek híveket a keresztény tanoknak a pogány vi­lágban : csecsemőotthonokba gyűj­tik az utcára kitett gyermekeket, iskolákban tanítják a krisztusi ta­nokat és négyszemközt igyekeznek megnyerni a felnőtteket. Paoking- ban találkozott P. Patik Pius és P. Károlyi Bernát ferencrendi misz- sziós atyákkal, akik sok nehézséggel küzdenek, de munkájuk eredményes. — Nem féltek egyedül indulni is­meretlen tájak felé ? Kérdezte a missziós atyákat Nyisztor Zoltán. — A misszionáriusoknak két ellen­sége van — válaszolták mosolyogva a misszionáriusok, — a banditák és a tigrisek. Banditával még nem ta­lálkoztunk, a tigris pedig nem bántja a szegény, keresztény misszionáriust. Elmondotta ezután Nyisztor Zol­tán, hogy a misszoináriusok boldo­gan végzik nehéz munkájukat, de amikor elbúcsúzott tőlük még az őrökké mosolygó Pius atya szemé­ben is könny csillogott. Hazájukat, városukat, családjukat és híveiket el tudták hagyni, de szívüket nem tudták kicserélni. Talán vigaszta­lásukra szolgál az, hogy a kinai gyerekek a missziós iskolában las­san megtanulják a magyar nyelvet is és magyarul éneklik „Az egri ménes mind szürke, az egri kislány mind büszke . . .“ kezdetű dalt, a- mint azt Nyisztor Zoltán a saját füleivel hallotta. Eucharisztikus kongresszusi jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.----------

Next

/
Thumbnails
Contents