Eger - napilap, 1937/2
1937-12-25 / 205. szám
EGER—GYÖNGYÖSI Ü.TSÁG 1937. december 25. Biztosították a gyöngyösi Iparosok érdekelt a Középiskolai Tanáregyesület üdülőjének építésénél A város egg hold területet adott az építkezésre Gyöngyös, december 24. Gyöngyös város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén tárgyalta az Országos Középiskolai Tanáregyesület beadványát, melyben az Egyesület Mátraházán építendő üdülője részére egy és fél hold terület átengedését és napi 6 köbméter víz biztosítását kéri. A képviselőtestület elé terjesztett javaslat szerint hajlandó a város területet átengedni. Az átengedett terület csak egy hold nagyságú, a vízmennyiség pedig 4 köbméter lehet naponként. A terület átengedésénél kiköti a város, hogy a harminc ágyas (15 hálószobás) üdülő építését 1939 május 1-ig meg kell kezdeni s ugyanazon év december 31-ig kell befejezni. Kiköti a város továbbá, hogy az építkezést lehetőleg gyöngyösi építőmesterrel és munkásokkal kell lefolytatni s minden Gyöngyösön beszerezhető építési anyag a városban szerzendő be. Dr. Puky Árpád polgármester felszólalásában rámutatott arra, hogy ezelőtt a beépítésre szánt területeket nagyobb mértékkel mérték, most azonban, amikor már a Mátra értékét országosan felismerték, csak korlátozottabban lehet területeket adományozni. — A képviselőtestület elfogadta a javaslatot. Ugyanezen a közgyűlésen a Szent Bertalan főtemplom északi és déli oldalajtóira szélfogó üvegajtók építését határozta el Gyöngyös város képviselőtestülete. Dr. Puky Árpád polgármester felszólalásában hangsúlyozta, hogy az üvegajtók megépítésével nagy egészségügyi szolgálatot tesznek, mivel ezeknek hiánya miatt a templom két oldalajtója között nagy léghuzat volt, ami számtalan megbetegedést okozott. A két ajtó elkészítése 800 pengőbe kerül, az 1939. évi költség- vetés terhére. — A képviselőtestület a javaslatot egyhangúan fogadta el. Karácsony első és második napján reggel 6 óráig tánc a Kis- Koronában Még ebben az évben átadják a forgalomnak az új egri állomásépületet Eger, december 24. Megemlékeztünk arról a nagyszabású építkezésről, amellyel az Államvasutak igazgatósága az egri vasútállomás épületét teljesen átalakítja, a korszerű és jobb használhatóság követelményeinek megfelelően újjáépíti s ezzel lehetővé teszi egyrészt az egyre nagyobb méretű belföldi és külföldi utasforgalom gyors, pontos és kifogástalan hivatali irányítását, másrészt a város idegenforgalmi és gazdasági ütőerének induló pontján, városszépészeti szempontból is megfelelőbb, tetszetősebb épületet emel, amely az Egerbe érkező idegenek esztétikai igényeit is jobban kielégíti. Valljuk meg, erre a beruházásra, építkezésre nagy szükség is volt. A régi állomásépület semmiképpen sem könnyítette meg a megnövekedett személy- és teheráruforgalom kifogástalan lebonyolítását. A szűk, homályos és célszerűtlen beosztású épületben elhelyezett felvételi és egyéb más hivatali helyiségekben csak nehézségek árán lehetett a forgalom sokágú, sok figyelmet és fáradságot igénylő irányítását végezni, ami nagyobb igénybevételét jelentette természetesen az állomás | személyzetének is, amellett a kö- I zönség részéről is nem egyszer ki- ! fogásokra adott alkalmat. Az már | csak másodrangú szempont, de Eger | idegenlátogatottsága szempontjából éppen úgy nem elhanyagolandó, hogy a régi épület egyhangú külsejével nem éppen szolgált díszére Eger városképének sem. A MÁV magasépítési osztályának tervei alapján, Miklós Gyula egri építészmérnök, építőmester vállalatában október első napjaiban megindult építkezés már olyan előrehaladott stádiumba ért, hogy az új épületet részben még ebben az évben átadják a forgalomnak. A per- ron és a felvételi helyiségek munkálatai december utolsó napjaiban befejeződnek s ezeket a helyiségeket, valamint az új perront még 1937-ben átadják az utashasználatnak. A pótmuukákkal együtt kereken 56 ezer pengős építkezés teljes egészében az egri építő- és rokonszakmáknak nyújt keresetet. Az emeleti főnöki lakást is teljesen átépítik, ezzel a munkával csak később lesznek kész, de mindenesetre még a tavaszi idegenforgalmi idény megindulása előtt ezt is befejezik. Az új állomásépület műszaki terveit lényegében annak idején ismertettük. Ezúttal csak azt emeljük még ki, hogy a városfelőli, hármasosztású, rozalitképzésű bejárat az utca tengelyébe kerül, magát az épületet 60 cm-rel felemelték, a perront pedig 2'60 méterről 350 méter szélességűre bővítették. A város felől nézve, az épület baloldalán elhelyezett rendőrségi szobát pedig barokkdíszes vasrácskapun lehet megközelíteni. Munkatársunk Kmetty Gyula állomásfőnök és Szűcs József az Államvasutak osztálymérnöksége részéről kiküldött ellenőrző mérnök szíves és előzékeny vezetése mellett tekintette meg az építkezéseket. Az egész épület a munka zajától hangos, kőművesek, ácsok serege dolgozik lázas tempóban az építési anyaggal, vashuzalokkal, cementtel, téglával, gerendákkal minden sarkában telerakott malterszagú helyiségekben. A nagy várócsarnokot kokszkályhák szárítják már, a per- rontetőt szintén ácsolják, a mennyezetet üreges téglával kombinált vasbetonból részletekben állítják össze. A munka jelenlegi állásából csak a szakértő tudja megállapítani, hogy három nap múlva a helyiségek már használatra kész állapotban lesznek. Hogy Eger ilyen gazdasági és városesztétikai szempontból figyelemreméltó épülettel gazdagszik, az elsősorban Ney Ákosnak, a MÁV építészeti osztálya igazgatójának és Hamary Géza üzletigazgatónak köszönhető ; Ney Ákos építészeti igazgató a gondolat felvetésével és kezdeményezésével indította el az új állomásépület megvalósításának terKellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kíván kedves vendégeinek Unterreiner János „Korona“ - szállő. vét, Hamary Géza üzletigazgató pedig — aki Eger vasútpolitikai érdekei iránti tevékeny együttérzésének már annyiszor adta tanújelét — a terv kivitelezése körül fejtett ki és fejt ki állandó tevékenységet. A múlt héten külön leutazott Egerbe a munka ellenőrzésére és sürgetésére s annak a kitűzött időre való befejezését a drágább bauxit-cement felhasználásának lehetővé tételével biztosította. Azonkívül a miskolci üzletvezetőség részéről dr. Koppány József és Mihna Imre, valamint Kmetty Gyula egri szolgálati főnök nagy ügyszeretettel és aktivitással vesznek részt az építkezés ellenőrőrzésében és irányításában. Eger város közönsége őszinte örömmel és hálával veszi tudomásul az Államvasutak nagy áldozatkészségét és figyelmét, amellyel Egerben megfelelő állomásépületet emel, s ezzel nemcsak kenyeret juttat sok egri iparosnak, hanem hathatósan előmozdítja a város idegenforgalmi és ezen keresztül gazdasági érdekeit is. f. b. ♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ „Az egri ménes mind szürke“ — éneklik a paokingi kinai missziós iskola tanulói Nyisztor Zoltán pápai kamarás érdekes előadást tartott Kecskeméten a kinai magyar missziók életéről. Az előadás tartalmát célszerűnek tartjuk megismertetni az egri nyilvánossággal is, mivel Nyisztor Zoltán kinai útja során rendkívül érdekes beszélgetést folytatott P. Patik Pius ferences atyával is, aki egri hívei köréből indult el a messzi Keletre, hogy ezer veszéllyel és megpróbáltatással harcolva, toborozzon híveket Krisztus egyházának. Elmondotta Nyisztor Zoltán, hogy a kínai magyar misszionáriusok háromféle módon szereznek híveket a keresztény tanoknak a pogány világban : csecsemőotthonokba gyűjtik az utcára kitett gyermekeket, iskolákban tanítják a krisztusi tanokat és négyszemközt igyekeznek megnyerni a felnőtteket. Paoking- ban találkozott P. Patik Pius és P. Károlyi Bernát ferencrendi misz- sziós atyákkal, akik sok nehézséggel küzdenek, de munkájuk eredményes. — Nem féltek egyedül indulni ismeretlen tájak felé ? Kérdezte a missziós atyákat Nyisztor Zoltán. — A misszionáriusoknak két ellensége van — válaszolták mosolyogva a misszionáriusok, — a banditák és a tigrisek. Banditával még nem találkoztunk, a tigris pedig nem bántja a szegény, keresztény misszionáriust. Elmondotta ezután Nyisztor Zoltán, hogy a misszoináriusok boldogan végzik nehéz munkájukat, de amikor elbúcsúzott tőlük még az őrökké mosolygó Pius atya szemében is könny csillogott. Hazájukat, városukat, családjukat és híveiket el tudták hagyni, de szívüket nem tudták kicserélni. Talán vigasztalásukra szolgál az, hogy a kinai gyerekek a missziós iskolában lassan megtanulják a magyar nyelvet is és magyarul éneklik „Az egri ménes mind szürke, az egri kislány mind büszke . . .“ kezdetű dalt, a- mint azt Nyisztor Zoltán a saját füleivel hallotta. Eucharisztikus kongresszusi jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.----------