Eger - napilap, 1937/2
1937-12-19 / 202. szám
Éger, XLV1IL évf. 202. szám A hä 12 FILLÉR ♦ Vasárnap * Trianon 18, 1937 december 19. BE&9BBB558Hg ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VABMEOYEt POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Az Ersekfőpászfőr mázsa tűzifát és napi száz liter tejei adományozott az egri isségakció céljaira Az Érsekfőpásztor, aki minden évben nagyértékű támogatással siet a nyomorgók és Ínségesek segítségére, meleg szívével most is példát ; ad a szegények támogatására. Vitéz Subik Károly pápai prelá- j tus, érseki irodaigazgató az elmúlt napon levélben értesítette a szegény- gondozó hivatalt, hogy az Érsek- ; főpásztor az ínségesek gyermekei számára december 20-tól március 31-ig napi 100 liter tejet bocsát a hivatal rendelkezésére. Ugyancsak ] értesítette a hivatalt arról is, hogy j a főpásztor 600 mázsa tűzifát ajánlott fel az Ínségeseknek. A fáért ugyancsak december 20-tól lehet jelentkezni a szegénygondozó hivatalban. Szmrecsányi Lajos dr. érsek nagy áldozatkészségről tanúskodó adománya igen sok szegény gondját enyhíti meg az év legnehezebb időszakában s hálára indítja ezért a gondoskodásáért a város egész együttérző társadalmát. A vármegye jóváhagyta a gyöngyösi városi tisztviselők karácsonyi segélyét A képviselőtestület határozatát a vármegye törvényhatósági bizottságának kisgyűlése legutóbbi ülésén bírálta felül és a közgyűlési határozatot változatlanul helyben hagyta. A történelmi borvidékek érdekeit védi az új hegyközségi törvény Petro Kálmán dr. nyilatkozik az új törvény rendelkezéseiről Eger, december 18. Az új hegyközségi törvény javaslata elkészült s az érdekeltségek most tárgyalták azt le Budapesten. A történelmi borvidékek, így Eger is, rendkívül sokat várnak az új törvénytől, mivel a nagy mértékben elszaporodott telepítések, továbbá a homoki és hegyi szőlők termelési j költségei között mutatkozó különb ség a legnagyobb veszedelembe sodorták a hegyvidéki bortermelést, j Dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőt, aki mint a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara képviselője részt vett az érdekképviseleti tárgyalásokon, a következő érdekes j részleteket mondotta a törvény- j javaslatról: A javaslat új szőlők telepítését három évig megtiltja. Három év után j telepítési engedélyt kiadni csakis más ! célokra alkalmatlan területen, filoxé- ; rának ellenálló homokra, hegyoldal- j ra, vagy hegy alján fekvő olyan területre lehet, amely szőlőterme- • lésre alkalmas. Más művelésre alkalmas területen j szőlőt telepíteni tilos, sőt ilyen te- j rületen a meglévő szőlőket sem sza- j bad megújítani. A homoki telepítéseket igyekszik < megakadályozni a telepítési illeték bevezetése, amely immunis homokon 7 fillér lesz négyszögölenként, hegyvidéken pedig 3 fillér. Az új telepítéseknél további rendelkezésig megszüntetik az ideiglenes földadómentességet. Olyan területeken lévő szőlők után, amelyek más művelés- | re alkalmasak, holdanként 30 pengő ’ borértékesítési járulékot kell fizetni, j (Természetesen csak öt holdon felüli \ szőlőknél.) Ezek a szigorú rendelkezések azt mutatják, hogy a kormány erélyes lépéseket tesz a hegyi szőlők megmentésére. Éppen ezért a földművelésügyi minisztériumban megtartott értekezleten a történelmi borvidékek köszönetét tolmácsoltam a földművelésügyi miniszternek. A hegyközségi törvényt még ebben az évben beterjeszti a miniszter. Ugyanakkor beterjesztik a szesztörvény javaslatát is, amelynek az ! az újítása, hogy a bort is besorozták az országos szesztermelési keretbe. Az 1938—39. évi termelési időszakra 250 ezer hektoliter termelési keretet állapítanak meg, ebből 160 ezret kap a mezőgazdasági szeszérdekeltség, 56 ezret az ipari, 29-et a bor- és gyümölcsérdekeltség. „Ez a öicső múltú uár legyen a mi oktatónk a hazaszeretetre“ Eger város ünnepi külsőségek között ülte meg a vár visszavételének 250. évfordulóját Gyöngyös város képviselőtestülete a városi tisztviselők és alkalmazottak részére a családtagok száma szerint 30—70 százalékos karácsonyi segélyt szavazott meg. — Nekünk egrieknek minden bi zonnyal Dobó István várvédelme a semmi mással fel nem mérhető történelmi dicsőségünk. A Budavár visszavételét követő 1687. évi felszabadítás pedig a keresztény szolidaritás rég várt diadala. Amint romlásunk oka a széthúzásunk miatt ellenállásra képtelenné lazult keresztény országok egymással vívódó versengése volt, úgy a felszabadítás az egy célra tömörülés áldásos eredménye. De amíg ez bekövetkezett, közel másfel évszázadon át, a magára hagyatott Magyarországnak kellett az európai kereszténység kapujában, vérzivatarok szakadatlan viharzása közt őrt állnia. Az emberiség történetében példa nélkül áll ez a gigászi küzdelem. Mert minket nem védett kínai fal, amely mögött biztonságos az élet. Nem volt kincsünk, hogy mint Bizánc tehette, a zsákmányra éhes ellenséget pénzszórással és cselvetéssel egymás ellen úszítsuk A szegény magyarnak csupán a becsületes meg nem alku- vás, a szüntelen készenlét, a harci fegyelem s az egyének és tömegek halálos önfeláldozása voltak az egyedül lehetséges módszerei a sokkalta népesebb és hatalmasabb támadókkal szemben. Ezt a hősi küzdelmét érdemben és értékben példátlanná teszi, hogy számarány szerint törpe kissebbségként, a saját elszánt önvédelmi harciakarásával védte a mögötte fejlődő keresztény államokat. — Vájjon mi acélozta a magyarság akaratát, hogy ilyen keményen megadjon a kereszténység mellett? A török—magyar testvériség elmélete csak újabb keletű, mert akkortájt mélységes vallási és nemzeti szembenállás szította a magyarságban a törökgyülöletet. Mi akkor már félezer éve átmentünk a nyugati társadalom fejlődésén, rendek képződtek sajátos jogokkal és kötelességekkel. Ki-ki vérében hordozta annak a tudatát, hogy így, vagy úgy, de a hadakozó főnemestől kezdve a jobbágyig mindenkinek dolgozni kell. A török még abban a régi felfogásban élt, hogy rabszolInnen az ünneplő közönség a városházára vonult, Eger város képviselőtestületének díszközgyűlésére. A díszközgyűlés rendjén az egyesített egri dalkörök a Himnuszt énekelték Huszthy Zoltán vezényletével, majd Braun Kárcfij polgármester megnyitotta a gyűlést. — Meg kell állanunk — mondotta többek között — egy ünnepélyes pillanatra ennél a jubileumnál, mert egyrészt illik hálát adni a Mindenhatónak, hogy csaknem egy teljes évszázadon,Itehát két emberöltőn át tartó idegen megszállás és uralom után is új, színmagyar élet sarjadhatott a romokon és Eger városa azzá fejlődhetett, ami most; másrészt mert a múltból elénk magasló példák felfrissítik hitünket és bizakodásunkat, hogy a mai súlyos idők után is elkövetkezik majd egy szebb és boldogabb jövendő, amely ennek a sokat szenvedett, nagy részében ma ismét idegen megszállás alatt lévő országnak és benne Eger városának is megújhodást, felszabadult pezsgő életet, polgárainak boldogulást és jólétet jelent. A nagyhatású megnyitó után mondotta el ünnepi beszédét Kriston Endre püspök: — Ezer esztendőnek most betelt negyedrészével ezelőtt szabadult fel végre ősi városunk a török járom alól, amely alatt maga a város 91, és a vármegye 133 esztendőn át sínylődött. Egernek és benne a szinte csodatévő magyar hősiességnek kétségkívül legdicsőbb történelmi emléke az 1552. évi várostrom, amikor Temesvár, Drégely, Szolnok eleste után Dobó István maroknyi várvédő seregének hősi ellenállása szégyennel kényszerítette visszavonulásra a sokszorosan nagyobb ostromló sereget. Negyvennégy évvel később azonban Eger vára is áldozatul esett a hódítók túlerejének és kilenc év hijján egy teljes évszázadon át a pogány török volt itt a zsarnok úr. Díszközguűlés a városházán Eger város lakossága méltó formában, ünnepi külsőségek között ünnepelte a vár felszabadulásának 250 éves fordulóját. Az ünnepségek sorozatát Breznay Imre ny. tanítóképzőintézeti igazgató színes rádióelőadása vezette be csütörtökön este, ugyanaznap este a Dobó István 14. honvédgyalogezred zenekara zenés takaródéval, másnap reggel zenés ébresztővel járta be a várost. Az évforduló napján, pénteken reggel 9 órakor Kriston Endre püspök hálaadó szentmisét pontifikáit a főszékesegyházban, ahol a hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek teljes számban megjelentek.
