Eger - napilap, 1937/2

1937-12-14 / 199. szám

Eger, XL Vili. év/. 199. szám Ara 8 fillér ❖ Kedd ♦ Trianon 18, 1937 december 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEGVn POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ- ZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Elkészült a választó-! Jogi Javaslat Darányi Kálmán miniszterelnök kijelentette a NÉP elnöki tanácsá­nak, hogy a titkos választójog ki- terjesztéséről szóló törvényjavaslat elkészült és azt a kormány Ígéreté­hez híven ebben a hónapban, tehát az idei naptári év letelte előtt a képviselőház elé terjeszti. A minisz­terelnök tehát ismét pontosan telje­síti azt, amit megígért, ez a tény­kedése azonban nagyobb jelentőségű minden eddigi ígéretének beváltásá­sánál. A benyújtandó törvényjavas­lattal ugyanis a nemzet elérkezett a sorsdöntő pillanatok egyik legsu- lyosabbjához. A magyar törvény- hozásnak meg kell alkotnia a kép­viselőválasztói jog új rendszerét. Új törvényt és jó törvényt kell alkot­nia, olyat, hogy annak alkalmazá­sából semmi hátrány, de annál több erkölcsi előny érje az országot. Tudjuk, hogy milyen nagy, milyen < lelkiismeretesen körültekintő munka j előzte meg ennek a törvényjavas­latnak megszövegezését és az abban lefektetett alapelveknek pontos meg­határozását. Hosszas tárgyalásokat folytatott a miniszterelnök minde­nekelőtt a parlamenti pártok veze­tőivel és a hazai közélet több ki­magasló egyéniségével. Ezeknek az eszmecseréknek eredményeként ala­kul ki tulajdonképen a közvélemény álláspontja és az, hogy a politikai 1 élet különböző tényezői milyennek ! vélik az új választójogi rendszert. | Ezt követően minisztertanács tár- j gyalta meg ismételten és behatóan a probléma minden részletét azok­nak a statisztikai adatoknak birto­kában is, amelyek a szakminiszté­riumok munkálatainak eredménye­ként rendelkezésre állottak. Végül a minisztertanács által meghatározott alapelveken felépült a szakminisztériumban az a meg­szövegezett törvényjavaslat, amely még ebben a hónapban a képvi­selőház elé kerül. A választójogi reform céljára és a javaslat alapelveire érdekesen mutatott rá Mikecz Ödön igazság­ügyi államtitkárnak erről a kér­désről Nyíregyházán elhangzott be­széde. Érdekes a választójogi kér, désnek ez a megvilágítása azért is­mert nem nehéz megállapítani, hogy az ország túlnyomó többségének, mondhatnók, az egész számottevő köz­véleményének felfogásával egyezik. Mindenek előtt arra a kérdésre ad feleletet ez az államtitkári be­széd, hogy milyen nemzeti célokat kíván szolgálni a kormány a be­nyújtandó javaslattal. A javaslatot azért nyújtja be a kormány, mert a hozandó törvénnyel, illetve a nagy probléma jó megoldásával biztosíta­ni óhajtja a nemzet széles rétegei­nek érvényesülését, tehát érdek- védelmét is a törvényhozásban. Ter­mészetes, hogy ennek a célnak el­érésére mindenek előtt emelkedett szellemű és a magasabb nemzeti érdekeket mindig szem előtt tartó törvényhozás kell. Lehetetlenné kell tehát tenni minden lázító és bujto- gató törekvést. A titkos választói jog csak akkor szolgálja a nemzet létérdekét, ha azokat a társadalmi rétegeket jut­tatja szóhoz és döntő szerephez, amelyeknek megvan a kellő felelős­ségérzete és Ítélőképessége, tehát amelyek mindenkor tiszta elvi ma­gaslatra tudnak emelkedni, amikor a nemzet érdekéről van szó. Sem a választójog, sem annak bármilyen rendszere nem lehet ön­cél. A polgárnak az a joga, hogy részt kérjen az állam sorsának in­tézésében, súlyos kötelességekkel és felelősséggel van összekötve. Az, aki ezt a polgári jogot gyakorolja, fele­lősséget is kell hogy vállaljon a jog gyakorlásának megfontoltságát és lelkiismeretes tisztaságát illetően. Ezért fontos és szükséges, hogy a benyújtandó javaslatot a törvény- hozás emelkedett szempontokból vizsgálja és tárgyalja, hogy a par­lament összes pártjai előtt egyedül a magasabb nemzeti szempontok legyenek ennél a törvényalkotásnál is irányadók, amint ezt a két előző közjogi javaslatnál jólesően láttuk. Az új választójogi törvényt a nemzet egységes akaratának a po­litikamentes nemzeti egység jegyé­ben kell megalkotnia. Eger és Gyöngyös több közérdekű határozatát tárgyalja szerdán a uármegye kisgyűlése Eger, december 13. Heves vármegye törvényhatósági bizottságának kisgyűlése december 15-én, szerdán délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen Eger és Gyön­gyös városok több fontos határozatát tárgyalja. így Eger határozatát az adóhivatalnál lefolytatott vizsgá­latról s ezzel kapcsolatban az adó­hivatal létszámának felemeléséről j és az egri kulturális egyesületek ■ anyagi támogatásáról. Gyöngyös I határozatát a városi tisztviselők j karácsonyi segélyéről s nehány : mátrai szerződésről. Dönt a kis- gyűlés a vármegyei nyugdíjasok il­letményeinek felemeléséről is. A kisgyűlés előtt, délelőtt 10 órakor a közigazgatási bizottság tart ülést. Vitéz Subik Károly pápai prelátus az Ipari foglalkozás négy középiskolához kötését sürgette a Katolikus Legényegylet közgyűlésén Eger, december 13. Az Egri Katolikus Legényegylet vasárnap délelőtt tartotta 77. évi rendes közgyűlését székházának nagytermében. A közgyűlésen meg­jelent Pintér József országgyűlési képviselő, a Legényegyletek Orszá­gos Központjának elnöke is, azon­kívül az egyházmegyei legényegyle­tek Egerben tartózkodó ifjúsági ve­zetői és a Legényegylet tagjai teljes számban. A közgyűlés előtt a megjelentek a Kolping-dalt énekelték, majd vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyleti elnök megnyitotta a köz­gyűlést. A legényegyletek nagy­nevű alapítójáról, Kolping Adolfról emlékezve, felvetette a kérdést: a legényegyletek elérték-e az alapító által eléjük tűzött célokat? A fele­let : nem. Annak, hogy a legény- egyletek a társadalomra nem tud­tak teljes átalakító hatást gyako­rolni, oka nem az eszmében kere­sendő, hanem a társadalomban és az államban, amelyek nem tudták meg­érteni, vagy félreértették az eszme jelentőségét. — Egerben tökéletes az ossz­hang — mondotta — egyletünk és a társadalom, valamint a hatósá­gok között, de ha megközelítettük is és elérni mégsem tudtuk a kol- pingi eszményt, az iparostársadalom kinevelését és átformálását, — ab­ban sem az Egylet és Eger társa­dalma a hibás, hanem a törvény, amely nem biztosítja az iparosság kulturális súlyát a társadalomban. Hogyan tudjon versenyezni a kéz­művesipar a tőkeerős gyáriparral, amikor azt főiskolai képzettségű szakfértiak vezetik, ugyanakkor az ipari foglalkozást csupán négy elemi elvégzéséhez kötik? Egy mechani­kus munkát végző kalauztól vagy gépírótól is megkívánják a négy középiskola elvégzését, az iparostól pedig nem, holott a kézműipar szel­lemet, fantáziát, önállóságot kö­vetel. — Innen hangzik el a szó az il­letékesek felé: kívánjuk, hogy az ipari pályát a négy középiskola el­végzéséhez kössék. Ezzel emelkednék az iparosság erkölcsi értéke, de könnyebb volna a Kolping-egyletek társadalomalakító munkája is intel­ligens, képzett iparostömegek tala­ján. Kérte a jelenlevő Pintér József országos elnököt, hogy képviselje az egri iparosság kívánságát az ország házában is, a vendég ifjúsági vezetőket pedig szintén harcra szó­lította az iparosság műveltségét, s ezzel tekintélyét, súlyát szolgáló cél eléréséért. Vitéz Subik Károly elnök ezután fájdalmas szavakkal emlékezett meg a Legényegyletet Köhler Imre volt főtitkár halálával és Kusner István volt másodelnök eltávozásával ért veszteségről s érdemeiket méltató, emelkedett szavak kíséretében adta át a két volt vezető életnagyságű arcképét az Egyletnek. Kegyelettel emlékezett meg Zvoncsek Antal hosszú időn keresztül volt egyleti pénztáros elhunytáról is. Örömmel emlékezett meg az Ér- sektőpász tornak, a Legényegylet legnagyobb pártfogójának 25 éves érseki jubileumáról, ugyancsak örö­mét nyilvánította Frindt Jenő ka- nonoki kinevezése és Greskovits Lajosnak, az egyleti cserkészcsapat hosszú időn keresztül volt parancs­nokának magas pápai kitüntetése alkalmából. A tagok általános örömnyilvání­tása közben jelentette be ezután az elnök, hogy az egylet anyagi alap-

Next

/
Thumbnails
Contents