Eger - napilap, 1937/2
1937-12-14 / 199. szám
Eger, XL Vili. év/. 199. szám Ara 8 fillér ❖ Kedd ♦ Trianon 18, 1937 december 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEGVn POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓ- ZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Elkészült a választó-! Jogi Javaslat Darányi Kálmán miniszterelnök kijelentette a NÉP elnöki tanácsának, hogy a titkos választójog ki- terjesztéséről szóló törvényjavaslat elkészült és azt a kormány Ígéretéhez híven ebben a hónapban, tehát az idei naptári év letelte előtt a képviselőház elé terjeszti. A miniszterelnök tehát ismét pontosan teljesíti azt, amit megígért, ez a ténykedése azonban nagyobb jelentőségű minden eddigi ígéretének beváltásásánál. A benyújtandó törvényjavaslattal ugyanis a nemzet elérkezett a sorsdöntő pillanatok egyik legsu- lyosabbjához. A magyar törvény- hozásnak meg kell alkotnia a képviselőválasztói jog új rendszerét. Új törvényt és jó törvényt kell alkotnia, olyat, hogy annak alkalmazásából semmi hátrány, de annál több erkölcsi előny érje az országot. Tudjuk, hogy milyen nagy, milyen < lelkiismeretesen körültekintő munka j előzte meg ennek a törvényjavaslatnak megszövegezését és az abban lefektetett alapelveknek pontos meghatározását. Hosszas tárgyalásokat folytatott a miniszterelnök mindenekelőtt a parlamenti pártok vezetőivel és a hazai közélet több kimagasló egyéniségével. Ezeknek az eszmecseréknek eredményeként alakul ki tulajdonképen a közvélemény álláspontja és az, hogy a politikai 1 élet különböző tényezői milyennek ! vélik az új választójogi rendszert. | Ezt követően minisztertanács tár- j gyalta meg ismételten és behatóan a probléma minden részletét azoknak a statisztikai adatoknak birtokában is, amelyek a szakminisztériumok munkálatainak eredményeként rendelkezésre állottak. Végül a minisztertanács által meghatározott alapelveken felépült a szakminisztériumban az a megszövegezett törvényjavaslat, amely még ebben a hónapban a képviselőház elé kerül. A választójogi reform céljára és a javaslat alapelveire érdekesen mutatott rá Mikecz Ödön igazságügyi államtitkárnak erről a kérdésről Nyíregyházán elhangzott beszéde. Érdekes a választójogi kér, désnek ez a megvilágítása azért ismert nem nehéz megállapítani, hogy az ország túlnyomó többségének, mondhatnók, az egész számottevő közvéleményének felfogásával egyezik. Mindenek előtt arra a kérdésre ad feleletet ez az államtitkári beszéd, hogy milyen nemzeti célokat kíván szolgálni a kormány a benyújtandó javaslattal. A javaslatot azért nyújtja be a kormány, mert a hozandó törvénnyel, illetve a nagy probléma jó megoldásával biztosítani óhajtja a nemzet széles rétegeinek érvényesülését, tehát érdek- védelmét is a törvényhozásban. Természetes, hogy ennek a célnak elérésére mindenek előtt emelkedett szellemű és a magasabb nemzeti érdekeket mindig szem előtt tartó törvényhozás kell. Lehetetlenné kell tehát tenni minden lázító és bujto- gató törekvést. A titkos választói jog csak akkor szolgálja a nemzet létérdekét, ha azokat a társadalmi rétegeket juttatja szóhoz és döntő szerephez, amelyeknek megvan a kellő felelősségérzete és Ítélőképessége, tehát amelyek mindenkor tiszta elvi magaslatra tudnak emelkedni, amikor a nemzet érdekéről van szó. Sem a választójog, sem annak bármilyen rendszere nem lehet öncél. A polgárnak az a joga, hogy részt kérjen az állam sorsának intézésében, súlyos kötelességekkel és felelősséggel van összekötve. Az, aki ezt a polgári jogot gyakorolja, felelősséget is kell hogy vállaljon a jog gyakorlásának megfontoltságát és lelkiismeretes tisztaságát illetően. Ezért fontos és szükséges, hogy a benyújtandó javaslatot a törvény- hozás emelkedett szempontokból vizsgálja és tárgyalja, hogy a parlament összes pártjai előtt egyedül a magasabb nemzeti szempontok legyenek ennél a törvényalkotásnál is irányadók, amint ezt a két előző közjogi javaslatnál jólesően láttuk. Az új választójogi törvényt a nemzet egységes akaratának a politikamentes nemzeti egység jegyében kell megalkotnia. Eger és Gyöngyös több közérdekű határozatát tárgyalja szerdán a uármegye kisgyűlése Eger, december 13. Heves vármegye törvényhatósági bizottságának kisgyűlése december 15-én, szerdán délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen Eger és Gyöngyös városok több fontos határozatát tárgyalja. így Eger határozatát az adóhivatalnál lefolytatott vizsgálatról s ezzel kapcsolatban az adóhivatal létszámának felemeléséről j és az egri kulturális egyesületek ■ anyagi támogatásáról. Gyöngyös I határozatát a városi tisztviselők j karácsonyi segélyéről s nehány : mátrai szerződésről. Dönt a kis- gyűlés a vármegyei nyugdíjasok illetményeinek felemeléséről is. A kisgyűlés előtt, délelőtt 10 órakor a közigazgatási bizottság tart ülést. Vitéz Subik Károly pápai prelátus az Ipari foglalkozás négy középiskolához kötését sürgette a Katolikus Legényegylet közgyűlésén Eger, december 13. Az Egri Katolikus Legényegylet vasárnap délelőtt tartotta 77. évi rendes közgyűlését székházának nagytermében. A közgyűlésen megjelent Pintér József országgyűlési képviselő, a Legényegyletek Országos Központjának elnöke is, azonkívül az egyházmegyei legényegyletek Egerben tartózkodó ifjúsági vezetői és a Legényegylet tagjai teljes számban. A közgyűlés előtt a megjelentek a Kolping-dalt énekelték, majd vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyleti elnök megnyitotta a közgyűlést. A legényegyletek nagynevű alapítójáról, Kolping Adolfról emlékezve, felvetette a kérdést: a legényegyletek elérték-e az alapító által eléjük tűzött célokat? A felelet : nem. Annak, hogy a legény- egyletek a társadalomra nem tudtak teljes átalakító hatást gyakorolni, oka nem az eszmében keresendő, hanem a társadalomban és az államban, amelyek nem tudták megérteni, vagy félreértették az eszme jelentőségét. — Egerben tökéletes az osszhang — mondotta — egyletünk és a társadalom, valamint a hatóságok között, de ha megközelítettük is és elérni mégsem tudtuk a kol- pingi eszményt, az iparostársadalom kinevelését és átformálását, — abban sem az Egylet és Eger társadalma a hibás, hanem a törvény, amely nem biztosítja az iparosság kulturális súlyát a társadalomban. Hogyan tudjon versenyezni a kézművesipar a tőkeerős gyáriparral, amikor azt főiskolai képzettségű szakfértiak vezetik, ugyanakkor az ipari foglalkozást csupán négy elemi elvégzéséhez kötik? Egy mechanikus munkát végző kalauztól vagy gépírótól is megkívánják a négy középiskola elvégzését, az iparostól pedig nem, holott a kézműipar szellemet, fantáziát, önállóságot követel. — Innen hangzik el a szó az illetékesek felé: kívánjuk, hogy az ipari pályát a négy középiskola elvégzéséhez kössék. Ezzel emelkednék az iparosság erkölcsi értéke, de könnyebb volna a Kolping-egyletek társadalomalakító munkája is intelligens, képzett iparostömegek talaján. Kérte a jelenlevő Pintér József országos elnököt, hogy képviselje az egri iparosság kívánságát az ország házában is, a vendég ifjúsági vezetőket pedig szintén harcra szólította az iparosság műveltségét, s ezzel tekintélyét, súlyát szolgáló cél eléréséért. Vitéz Subik Károly elnök ezután fájdalmas szavakkal emlékezett meg a Legényegyletet Köhler Imre volt főtitkár halálával és Kusner István volt másodelnök eltávozásával ért veszteségről s érdemeiket méltató, emelkedett szavak kíséretében adta át a két volt vezető életnagyságű arcképét az Egyletnek. Kegyelettel emlékezett meg Zvoncsek Antal hosszú időn keresztül volt egyleti pénztáros elhunytáról is. Örömmel emlékezett meg az Ér- sektőpász tornak, a Legényegylet legnagyobb pártfogójának 25 éves érseki jubileumáról, ugyancsak örömét nyilvánította Frindt Jenő ka- nonoki kinevezése és Greskovits Lajosnak, az egyleti cserkészcsapat hosszú időn keresztül volt parancsnokának magas pápai kitüntetése alkalmából. A tagok általános örömnyilvánítása közben jelentette be ezután az elnök, hogy az egylet anyagi alap-
