Eger - napilap, 1937/2
1937-12-08 / 196. szám
Eger, XL Vili. év/. 196. szám A R A 8 FILLÉR + Szerda Trianon 18, 1937 december 8, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG námzmm mmmm napilap SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM FÖLD SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ HIVATAL: SZENT JÁ NOS KÖNYVNYOMDA EGER. TELEFON: 176 — GYÖNGYÖSI SZER KESZTŐSÉG és KIADÓ HIVATAL:SZABÓ JÓ ZSEF, SZ. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322 Miért volt szftbséi a Eelsőház jogkörének kiterjesztésére? A képviselőház befejezte a felsőházi jogkör kiterjesztésére vonatkozó törvényjavaslat általános vitáját, amelynek végén Lázár Andor igazságügyminiszter mondott az egész vita anyagát tömören összefoglaló beszédet. Az igazságügyminiszter beszédét a képviselőháznak úgyszólván minden oldaláról a tetszés és helyeslés megnyilvánulásai kisérték és ezek mutatták azt, hogy egyrészt a miniszter az igazi magyar alkotmányosság szellemében fejtette ki véleményét a tárgyalás alatt lévő nagyjelentőségű közjogi kérdésekről, másrészt bizonyságot tett a magyar képviselőház arról is, hogy lehetnek a napipolitika egyes többé vagy kevésbbé fontos kérdéseiben ellentétek, véleményeltérések az egyes törvényhozók vagy pártok között, de az alapvető alkotmányjogi kérdésekben mindig egységbe olvad össze a magyar törvényhozás s ezekben a nemzet életét és jövőjét oly mélyen érintő kérdésekben mindig megtalálja azt az egyedül helyes utat, amelyet a történelmi hagyományok és a nemzet érdekei számunkra kijelölnek. Lázár Andor igazságügyminiszter beszédében mindenekelőtt elismeréssel állapította meg, hogy a felsőházi törvényjavaslat vitája oly magas színvonalon mozgott, hogy mindenképpen alkalmas volt arra, hogy a nemzeti közvélemény előtt a parlament tekintélyét emelje. Majd áttért a törvényalkotás kérdésének vizsgálatára s általános helyeslés közben szögezte le, hogy a parlament nem akkor teljesíti hivatását helyesen, ha arra törekszik, hogy minél több törvényt alkosson. A nemzet köztudata és a nemzeti közvélemény helyeslése nélkül törvényt alkotni nem lehet és tévednek azok is, akik azt hiszik, hogy törvények alkotásával meg lehet változtatni a nemzet gazdasági helyzetét. Erősen hangsúlyozta az igazságügyminiszter, hogy bár helyesnek tartja, ha komoly elhatározások, fontos törvényalkotások előtt vizsgálat tárgyává tesszük a külföldi törvényhozások hasonló működését, de soha nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a magyar tör vényhozás sohasem a szolgai után zás módszerét követte, sohasem ül tetett át egyszerűen külföldi jog intézményeket. Amit az alkotmá nyos magyar törvényhozó testüle tek az évszázadok folyamán alkot tak, az mindig különlegesen ma gyár volt és ami a legfontosabb mindig a magyar alkotmány szel leméből és hagyományaiból fakadt Minden oldalról helyeslés kísérte az igazságügyminiszternek azt a megállapítását is, hogy egy törvény megalkotásának bizonyos késedelme soha nem okozhat olyan nagy bajokat a nemzetnek, mint egy rossz törvény alkotása. Ezért van szükség a kétkamarás rendszerre: a képviselőházra és a felsőházra egyaránt, mert ez a rendszer teszi lehetővé a törvényjavaslatok alapos megvitatását, higgadt mérlegelését s ez a rendszer a legjobb biztosíték a rossz törvényalkotás ellen. A magyar nemzet — emelte ki az igazságügyminiszter — mindig ragaszkodni fog ősi alkotmányához és az alkotmányos törvényalkotás módszereihez, ezért sohasem fogunk olyan törvényeket alkotni, amelyek nem a régi magyar törvényekben gyökereznek. A gyökértelen törvény- alkotás csak üvegházi növényekkel gyarapítaná a magyar törvénytárt. Rámutatott az igazságügyminiszter beszéde végén arra is, hogy a Magyarország ellen indított külföldi propaganda ma arra törekszik, hogy minden nagy értéket, amelyet a magyar történelem egy évezred folyamán kitermelt, a sárba rántsa és megrágalmazza. Ezzel szemben nekünk, éppen a nemzet jövője érdekében, hűségesen kell ragaszkodnunk történelmi értékeinkhez és hagyományainkhoz és emlékezetünkbe kell vésni egy nagy angol történetírónak, Macaulay nak azt a híres mondását, amely szerint „sohasem fog nagyot alkotni az a nemzedék, amely a régi nemzedékek alkotásait lekicsinyli!“ Nekünk semmi esetre sem szabad ebbe a hibába esnünk s a régi alkotmány alapján kell nemzetünk jövőjét kiépíteni. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Mérsékelt szél, változó felhőzet, több helyen havaseső, hó. A hőmérséklet alig változik. — Egerben ma reggel 7 órakor 1/2 fok, a talajmentén —I/O fok, a tegnapi maximum 4-7 fok volt. A légnyomás 769-3 mm., emelkedő. Heves vármegye 75 ezer pengős kölcsönt vesz fel az utak portalanítására Gárdonyi emlékezetével kezdte meg tizenötödik évét a Gárdonyi-Társaság Rövidesen megjelennek a magyar könyvpiacon Gárdonyi nyelvtudományi vizsgálódásai Heves vármegye törvényhatósága állandóan nagy gondot fordít a törvényhatósági utak jó karban tartására, aminek azonban természetszerűen határt szab a közúti alap dotációja. Idők folyamán a vármegyei utak sok helyen a forgalomnak nem megfelelő állapotba kerültek, elhasználódtak, úgy hogy közlekedési és idegenforgalmi szempontból szükségessé vált ezeknek az utaknak a megjavítása. Idegenforgalmi szempontból főleg az utakat a nyári száraz időben vastagon elborító portakaró kifogásolható éspedig joggal, mert a vármegyében utazgató idegenek számtalan esetben emeltek kifogást a poros utak miatt. A kormány még korábban 50 ezer pengős transzferkölcsönt ajánlott fel a vármegyének a községi bekötőúthálózat kiépítésére, 25 ezer pengőt pedig a bükkszéki olajkutakhoz vezető út megépítésére, amire a kitermelt olaj könnyű és gyors elszállítása érdekében van szükség. A vármegye azonban saját anyagi Eger, december 7. A Gárdonyi Társaság vasárnap délután tartotta évnyitó nagygyűlését a ciszterci gimnázium tornatermében. Az alapszabályok értelmében a megnyitó gyűléseknek Gárdonyi Gézával kell foglalkozniuk s ez kevés gyűlésen sikerült olyan jól, sokoldalúan és főleg olyan népszerűén, mint a tizenötödik év megnyitásán. A műsor szerencsés összeállitása, a szereplők közvetlen előadásmódja szinte megjelenítette sokféle vonásában az egri remetét, mély tudásával, formai küzdelmeivel, népi humorával, úgy, hogy a nagygyűlés a legteljesebb bizalomra és reményekre adhat jogot a Társaság jövőjét illetőleg. Breznay Imre ügyvezető alelnök megnyitójában néhány epizódot említett föl élvezetesen a Gárdonyival történt találkozásai közül s néhány- szavas jellemvázlattal megütötte a nagygyűlés alaphangját. Gárdonyi József dr. egy új Gárdonyi-könyv előszavaként édesapja magyar nyelvéről értekezett. A tudományos alaposságú előadás rendkívül kellemes és népszerű formában tárgyalta Gárdonyi megismerkedését a magyar nyelv népi sajátságaival, logikájával és a nagy író hagyatékának tizenöt éves kutatása után egy- begyűjtött anyaggal igazolta azokat a küzdelmeket, amelyeket Gárdonyi vívott a helyesebb magyar helyesírásért akár a Tudományos Akadémiával is. Amint az előadó szavai sejttették, rövidesen meg is jelenik az új Gárdonyi-könyv, amely az egri remete nyelvtudományi kutatásait foglalja össze. A nagygyűlés közönségének Gárdonyi sokoldalúságában is volt alkalma gyönyörködni azoknak az énekszámoknak a kapcsán, amelyek Gárdonyit mint szövegírót, vagy erejéből is meg tudta oldani ezeket a közlekedési, illetve útépítési kérdéseket és akkoriban nem is foglalkozott újabb transzferkölcsön felvételének a gondolatával. Utóbb azonban az utak elhanyagolt állapota arra a belátásra bírta a törvényhatóságot, hogy a kölcsön felvételére mégis szükség van és elhatározta, hogy az illetékes kormánytényezőknél előterjesztést tesz a kölcsön folyósítása iránt. A kölcsönt az utak burkolatának megjavítására, portalanítására és műtárgyak — hidak, átereszek — munkálataira használják fel. A törlesztési kötelezettség 1939. július 1-én kezdődik és 10 félévig tart. Az új kölcsön nem jelent különösebb terhet a vármegye közönségére, mivel a törlesztés megkezdésének időpontjában a korábbi kölcsönök már ki- egyenlítést nyernek. A törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése névszerint, egyhangúan elhatározta a kölcsön felvételét.
