Eger - napilap, 1937/2
1937-12-07 / 195. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. december 7. am wmammmmmmmtmammmmammmmmm njjáépítenie. Anglia büszke lehet iskolamestereire, mert ők nevelték ki a koloniális államférfiakat, Németország ugyancsak büszke lehet iskolamestereire, mert a nemzeti érzés és önérzet ujjáteremtői voltak. De büszke lehet iskolamestereire ez az ország is, mert ők szántották fel újra ezt a tönkrement magyar életet. Az emberi egyéniségnek sok vonása van. Dr. Kürti Menyhértben van egy vonás, amely mindig töretlen fénnyel és erővel világított s ez az élet minden vonalán érvényesülő kötelességteljesítés. Fogadjuk, hogy ez az intézet ápolni fogja a múltat, a- mely az ő múltja volt és a jövőt, amely az ő legszebb álma volt. Az ünneplések után Hunyadi- Búzás György I. o. tanuló szavalta el Ágoston Julián dr. ünnepi köszöntőjét szép hangsúlyozással, lelkesen szólaltatva meg az ifjúság hangját az ünneplésben. Az ifjúság szavához kapcsolódott Venczell Ede pápai prelátus, az egri érseki jogakadémia igazgatója, akit — úgymond — hivatalos programmon kívül a szív legbelső érzelmei indítottak felszólalásra. Hálámat és kö- szönetemet kell kifejeznem — mondotta — az egri érseki jogakadémia nevében, amely az ország egyetlen katolikus főiskolája. Ennek a főiskolának legerősebb alapja, tartó pillére az egri ciszterci gimnázium, mert legkiválóbb hallgatói innen kerülnek ki. Ezek az ifjak nemcsak tanulmányaikban kiválók, hanem olyan szellemmel töltekeztek itt, amely a mi munkánkat nagyban megkönnyíti. Meg kell említenem azt is, hogy hallgatóinkat a Ciszterci Diákszövetség anyagilag is támogatja s még egy benső kapcsolat áll fenn e két intézmény között, a Mária kongregáció, amelynek pré- zese mindig a gimnázium egyik tanára. Szívem mélyéből üdvözlöm ennek az intézetnek egy évtizeden át volt vezetőjét és kívánom, hogy áldásos működését még sokáig folytathassa a magyar közoktatás javára. Az elhangzott üdvözlésekre dr. Kürti Menyhért meghatottan válaszolt. — Ha én most a szerénység és alázat köntösében járulnék vendégeink elé — mondotta — ha a magam érdemtelenségét hangoztatva köszönném meg ezt a kitüntetést, könnyebb volna a helyzetem. De én nem így, hanem a nemes önérzet és öntudat palástjában fogadom ezt az ünneplést. Ezt az önérzetes nyilatkozatomat azonban ne értsék félre, mert én ezzel annak a közösségnek érdemeit hangoztatom, amelyet az egri gimnázium fogalma jelent. Ezt az érdemkeresztet az egri ciszterci gimnázium kapta és viseli. Pusztán személyes érdemek és tulajdonok alapján nem magyarázható az a tény, hogy ezt a kitüntetést a kiegyezés óta minden elődöm viselte. Ide van beágyazva az a mag, a- melyből az érdemek kinőnek, a ciszterci rend mélyen átérzett hivatás- tudatával, az egri gimnázium erejével, főpapjának és tagjainak lelki egységével, tanárainak szoros együttműködésével és Isten áldásával szerzi azokat az érdemeket, amelyeknek elismerése ez a kitüntetés. — A továbbiakban személy szerint megköszönte dr. Kürti Menyhért a felszólalóknak meleghangú üdvözléseiket. * Az ünnepség után dr. Werner Ädolf zirci apát ünnepi ebéden látta vendégül a rendház refektóriumában a megjelent előkelőségeket. Az ebéden | maga a vendéglátó zirci apát mondott pohárköszöntőt. — Engedjék meg, — mondotta többek között — hogy ne pusztán mint barátokat üdvözöljem itt önöket, hanem átfogóbb, szimbolikusabb jelentőséget keressek annak a kapcsolatnak, amely bennünket összefűz. Ez az ünnep a kiváló pedagógusnak ünnepe volt, mégis az ő értékes egyéniségén keresztül a gimnázium, a ciszterci rend, a vármegye, a város, sőt az egész keresztény kultúra ünnepévé | szélesült. — A ciszterci rend mindenkor j két forrásból merítette az erőt. Az j Isten kegyelméből és a nemzet lel- j kéből. A nemzet lelke a társadalom j arcán és életén tükröződik. A tár- j sadalom az a szent föld, amelyet j szántanunk kell, innen kell kibon- j tanunk azokat az értékeket, ame- 1 lyekre a nemzet támaszkodhatik. j Az a viszony, amely a rend és Eger j városa között fennáll, százötven éves s most hálás feladat volna a múltra visszatekinteni. Magam is egri vagyok és szinte megi-ohannak a kedves emlékek, ha visszatérek a j város falai közé. Az volna szép, ha j ezeket föleleveníteném. A mai idők- i ben azonban nem szabad a tűnt idők j ragyogásán elmerengeni, hanem a i jövőbe kell tekintenünk. A magas j hegyeken nagy a csönd és a ma- j gányosság, de messzire lehet látni, j Ezért van, hogy öreg korom vir- j risztóormáról olyan távolinak látom í a nap fölkeltét és riasztónak a nem- | zet sorsa alakulását. Ha enyhülést keresek, nem találok máshol, csak erős hitemben, hogy az Isten azokat a nemzeteket, amelyeket szeret, elküldi a szenvedések iskolájába, hogy megtisztuljanak és felemelkedjenek. Erős a hitem, hogy a nemzet nem veszítette el hivatástudatát. Az a munka, szeretet, energia, amellyel századokon át védte az intelligencia ezt a nemzetet, nem veszett el, hanem csak lehúzódott a föld mélyébe, de előtör majd és történelemformáló erő lesz. így szükséges, hogy egység és megértés legyen közöttünk. A nemzet sorsáért nekünk kell vállalnunk a felelősséget, egymással összeforrva s magasan az ég felé tartva a keresztet, tollat, kardot és az igazság mérlegét. A pohárköszöntő után a megjelentek hosszasan ünnepelték a rend ősz apátját és szeretettel nyíltak felé az egri szívek, amelyek mindig magukénak fogják vallani. * Nyiry Lajos villamossági szaküzlet Szent János-utca 8. Tessék a címre ügyelni! Szerelések Izzólámpák csillárok legolcsóbban ülii Iliül NYÍRINÉL, Szent János u. 8. szám alatt. Nagy sikerrel tartották meg Füzesabonyban az első légoltalmi „sötét“ gyakorlatot A füzesabonyi légoltalmi szervezet december 2-án este 10 órától fél 11 óráig tartotta első légoltalmi elsötétítő gyakorlatát. A rendkívül sikerült gyakorlatot heteken át tartó szorgos előkészítő kiképzési munka előzte meg. Az egyes légoltalmi segédcsapatok ezeken a kiképzési estéken fáradságot nem ismerő buzgalommal és pontossággal vettek részt, s egymás között versenyezve igyekeztek minél többet elsajátítani s begyakorolni a légoltalom tudnivalóiból. Eövid idő alatt ismerte fel a szervezet minden tagja, milyen nagyfontosságú a légi támadás szempontjából a füzesabonyi vasútállomás, ahonnan a forgalom az. ország négy tája felé ágazódik. És éppen az állomásnak ilyen országos fontosságú mivolta teszi nagyjelentőségűvé a füzesabonyi légoltalmi el- sötétítési gyakorlatot. December 2-án este 9 órakor a légoltalmi központ helyiségében megjelent vitéz Kárpáthy Zoltán alezredes, a miskolci 7-ik honvéd vegyesdandár légvédelmi parancsnoka és beható megbeszélést tartott a helyi szervezet vezetőségével. Részletesen tájékoztatta a vezetőség tagjait a legközelebbi teendőkről, majd pedig megbeszélte a gyakorlat feltevését, amely szerint a helyi szervezet parancsnoka távbeszélőn kapja az értesítést, hogy a község felé ellenséges repülő közeledik, riasztásra alig egykét perc áll rendelkezésre. 9 óra 30 perckor az egyes segédcsapatok elfoglalták a feltevés szerinti légoltalmi készültségi helyüket s ennek megtörténtét a központban tartózkodó vitéz Orsovay Ede parancsnoknak távbeszélőn jelentették. Ekkor a parancsnok a figyelő járőröket egy távbeszélő vonalba kapcsoltatta és pontosan 10 órakor „Riadó“ parancsot adott. A figyelő járőrök ezt a parancsot úgy továbbították riasztó embereikhez, hogy 10 óra és 10 másodperckor megszólal a toronyban a félrevert harang, az állomáson K kongatott vasúti sín és a község öt helyén a riadó kürtjei. 10 óra 15 másodperckor a közvilágítás kialudt, az utcák teljesen sötétek lettek és a nagyiorgalmu vasúti állomáson megdermedt a mozgás. Rövid 15 másodperc alatt megállt az élet, némaságba burkolódzott a falu. A dandárparancsnoksági kiküldött kék- fényü autón járta be a községet, de az utcákon csak a hivatalosan működő segédcsapatokbeli emberek jobbkéz emeléses jelentkezését és a kerítések mögül kandikáló kíváncsiskodók százait tudta észrevenni. 10 óra 30 perckor a parancsnok utasítására megszólaltak a templom összes harangjai, világos lett az utca. Rz Eger—Gyöngyösi Újság panaszkönyve. Túlzsúfolt a csirkepiac. Ma panaszos levelet kapott szerkesztőségünk. A levél írója a Halpiac-téri állapotokat teszi szóvá. Panaszolja a levélíró, hogy olyankor, amikor csirkeárusítás is folyik a piacon, az épületek közé ékelt szűk kis téren teljességgel lehetetlen a közlekedés. Az árusok és a közönség annyira elfoglalják a teret, hogy a vevő csak lökdösődés, tolongás, sokszor jókora kosárütések, ruhaszakadás árán, hosszú várakozás után képes az áruhoz jut- j ni, ami kárára van nemcsak a ve- I vőnek, hanem az árusnak is. — ! A csirkepiacnak kitelepítése és megfelelő helyen való kijelölése általános kívánsága az árusoknak és közönségnek egyaránt s a levélíró szerint az illetékeseknek a halaszthatatlanul megoldandó feladatok közé kell sorolni a csirkepiac ren- ! dezésének ügyét. Eucharisztikus kongresszusi jelvény E£‘S,S--------- 1 ----------- ^ —...... ........................ ■ könyvkereskedésében.
