Eger - napilap, 1937/2
1937-07-17 / 113. szám
Eger, XL Vili. évf. 113. szám Ah h 0 filléh ♦ Szombat # Trianon 18, 1937 július 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POST A- T AK ARE KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG FáBMEGYEl POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- ü. 1. TELEFON: 322. Tizenhatezer hold löld maradt vetetlenU Heves vármegyében A közigazgatási bizottság felirattal fordul a pénzügy- és földművelésügyi miniszterhez a vetetlenül maradt területek adómentesítése érdekében Hevesvármegye közigazgatási bizottsága tegnap tartotta rendes havi ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. A bizottság ülése eltért a megszokott nyári képtől, a tagok teljes számban megjelentek, mert összehozta őket az aggodalom, ami a cséplés előtti reményeket felváltotta s mindegyik felszólalás a vármegye gazdaközönségének panaszát tárta elő és a súlyos helyzetben a megsegítés módját próbálta megkeresni. Az ülést az alispáni jelentés vezette be, amelyet dr. Hunyadi-Búzás Endre főjegyző olvasott fel. Össze! szociális szabályrendeletet alkot a vármegye ' tek. Befejezést nyert a vetetlenül maradt területek összeírása is. A hivatalos adatok szerint a vármegye területén, főként a déli részeken 16 ezer hold termőterület maradt vetetlenül. Hedry Lőrinc dr. főispán javasolta, hogy ebben az ügyben a közigazgatási bizottság írjon fel a földművelési- és pénzügyminisztériumhoz s kérje egy olyan rendelet kibocsájtását, amely lehetővé teszi, hogy a vetetlenül maradt területek tulajdonosai földadó elengedésben részesüljenek. A fennálló törvények erre ugyanis nem adnak módot. Gosztony Andor felszólalásában megemlítette, hogy a megye déli községeiben sok helyen a vetőmagot sem adja vissza a föld. Feliratot kell intézni a pénzügyminiszterhez* olyan irányban is, hogy az adóbehajtásokat függesszék fel a károsult községekben mindaddig, míg a pénzügyi hatóság elkészül a kárbecslés alapján [az adótörlésekkel. Széky Péter és gróf Keglevich Gyula ugyanilyen értelemben szólalt fel, Plósz István pedig kérte, hogy a feliratot sürgősen terjessze fel a bizottság, mert a pénzügyminiszter rövidesen szabadságra megy, Ezek után a bizottság elhatározta, hogy még a mai napon felirattal fordul a miniszterhez. Megemlítette a jelentés kapcsán, hogy a belügyminiszter körrendeletét intézett a vármegyékhez s felhívta figyelmüket a szociális bajokkal való fokozottabb foglalkozásra s a kapcsolatos kérdések intézményes megoldására közjóléti alap létesítése formájában. Hevesvármegye már jóval a rendelet kibocsájtása előtt átlátta a szociális kérdések lehető rendezésének szükségességét s a múlt év végétől foglalkozik az anyaggyűjtéssel. A munka eredményeként az őszi közgyűlés elé kerül a szociális kérdésekkel kapcsolatos szabályrendelet. Húszezer pengő segély a vármegye tűzoltóságainak Megemlékezett továbbá arról a jelentés, hogy a belügyminiszter a biztosítótársaságok tűzrendészeti járulékaiból húszezer pengő segélyt adott a vármegyének a községi tűzoltóságok fejlesztésére, felszerelésük korszerűsítésére. Ez az összeg alkalmas arra, hogy számos község tűzvédelmét hatályosabbá tegyék s különösen a Pásztó környéki huták tűzbiztonságát megoldják. A jelentés a továbbiakban az őszinte elismerés hangján számolt be dr. Özekkel Ferenc m. kir. tisztifőorvosnak az V. fizetési osztályba történt kinevezéséről. A bizottság tagjai közül Széky Péter üdvözölte a m. kir. tisztifőorvost, egyben felhívta a főispán figyelmét a vármegye fürdő és üdülőtelepeinek további fejlesztésére. Hedry Lőrinc dr. főispán kijelentette, hogy a vármegye vezetőségében megvan a jószándék a fürdők fejlesztésére, ezt azonban erősen korlátozzák az anyagi lehetőségek. Özekkel Feren dr. hálás szavakkal köszönte meg az üdvözléseket és ígéretet tett arra, hogy kötelessége szerint a jövőben is iparkodni fog az ország és a vármegye köz- egészségügyét szolgálni. Súlyos károk és rossz cséplési eredmények a vármegyében Az ülés további részében a vármegye mezőgazdasági helyzetével foglalkoztak az előadók. Künczöl Kálmán dr. pénzügyigazgató bejelentette, hogy az igazgatósághoz beérkezett jelentések alapján 54 községben befejezték az elemi károk megvizsgálását és 47 községben tetemes aszálykárt állapítottak meg. A kárbecslések ezzel be is fejeződtek, még a dohányban s később a szőlőben fognak károk mutatkozni. A kárjelentések olyan hatalmas számmal érkeztek be, hogy a hivatal közegei képtelenek elvégezni a becsléseket, éppen ezért az igazgatóság a minisztériumtól 3 kisegítő kárbecslőt kért, akik állandóan munkában vannak. Az aszálykár mellett sűrűn akad rovar- és árvízkár is. Földadóelengedést a vetetlenül maradt területek gazdáinak Uasórnap tartják meg a uárkúti meneöékház elmaradt auatását A várkúti új túristalétesítmények- S nek az elmúlt vasárnapra tervezett avatási ünnepét a kedvezőtlen időjárás miatt nem lehetett megtartani. Az avatást július 18-án, vasárnap tartják meg a 10 órakor kezdődő tábori mise után. Azok, akik kocsin szándékoznak a kirándulóhelyre kimenni, igényléseiket még ma jelentsék be ResVitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelő beszámolt a terméseredményekről, amelyek a cséplés alapján erősen lecsökkenkovics Miklós Kállay Zoltán utcai üzletében. Gyalogtúra vasárnap reg- gal a várállomásról fél 6 órakor indul. Vezetők: Mondok Ferenc és Gaál Lajos. Étkezés hátizsákból, ízletes tormásvirstli és italok a helyszínen kaphatók. Belépődíj nincs, a Bükkosztályerre az alkalomrakészült jelvényének megváltása 30 filléres árban kötelező. A Hangya konzervgyárat és szeszfőzdét épít Gyöngyösön Szeptember közepére készül el a gyártelep Gyöngyös, július 16. Gyöngyös város közgazdasági életéber nagyjelentőségű az az építkezés, amelyet a „Hangya“ a napokban indított meg a solymosi út melletti vámmal szemben fekvő úgynevezett Köteles-féle vízimalom területén. Ezen a telken a Hangya Gyöngyös város termelői szempontjából régóta szükséges konzervgyárat és szeszfőzdét építi fel, amelynek építési költségei 80 ezer, berendezési költségei pedig 70 ezer pengőre rúgnak. A munkálatok gyorsított ütemben folynak s mintegy harminc munkás dolgozik a földmunkálatoknál Gráf Lajos budapesti építészmérnök irányítása mellett. A gyár felépítésének gondolatával együtt bizonyos aggodalmak is felmerültek, hogy az üzemből kifolyó szennyvíz károsan fogja befolyásolni a környék egészségügyét és éppen ezért a hatóság a felállítás engedélyét csak úgy adta meg, ha a „Hangya“ vezetősége gondoskodik arról, hogy a szennyvíz csak megfelelő tárolás és derítés után hagyhassa el az üzem területét. Az építkezések végzésére a helybeli kisiparosok is beadták árajánlatukat. A „Hangya“ azonban egy budapesti vállalkozó költségvetését fogadta el, mert tízezer pengővel kisebb összegért vállalta az építkezések elvégzését. Gyöngyösre és a környék falvaira nagyjelentőségű a „Hangya“ építkezése, mert a legtökéletesebb technikai berendezéssel épülő gyár a gazdák gyümölcs, zöldség és borfeleslegét csökkenti. A szesz- és konzervgyár borsürít- mények, borpárlat, fagyasztott bor, különféle gyümölcspálinkák, és aszal- ványok, konzervek készítésére is berendezkedik, azonkívül borkőtermelő és a szőlőmagot pótkávévá
