Eger - napilap, 1937/2
1937-11-16 / 183. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. november 16. majd a város közönsége nevében Braun Károly polgármester mondott üdvözlő szavakat. A következőkben Illés István, a KMAC sajtóelőadója a magyar automobilizmus múltjáról és jövőjéről tartott előadást. Ismertette azokat a küzdelmeket, amelyeket a mérnöki tudomány vívott a gép tökéletesítéséért s amelyeknek nagy próbái a versenyek. Hogy az anyagpróba és a konstrukció fejlesztése a mai automobil biztonságáig sikerült, az az az állandó mérnöki munkának, áldozatkészségnek és a versenyek mártírjainak köszönhető. Az automobilizmus ma már a nemzeti fejlődés tényezője minden vonatkozásban. Erősíti a tulajdon megbecsülésének közérzését s még közegészségügyi vonatkozásban is figyelemreméltó, mert felszabadítja az embert a nagyvárosok nyomasztó kötelékeitől. Az automobilizmus olyan közkincs, amelyet fejleszteni kell, mert közvetlenül és közvetve millióknak ad kenyeret, tökéletesíti az útépítést, élénkíti a kereskedelmi életet s nem utolsó sorban a külföldet Magyarországhoz kapcsolja. Hogy ma az ország az egyetemes idegenforgalomnak ilyen keresett helye lett, nagyrészben az automobilizmusnak .köszönhető. Ez tette lehetővé, hogy az idegenek fokozott mértékben ismerhessék meg a magyar népet és rokonszenves tulajdonságait. De a belső termelésben és értékesítésben is nagy szerepe van, különösen a vasúttól távol fekvő vidékeken, amelyeket bekapcsol a gazdasági forgalmi életbe. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Dunay Róbert országos felügyelő ismertette a központi szervezet célkitűzéseit s a szervezkedés eddigi eredményeit. Rámutatott arra, hogy az automobilizmus ma már nem egy exkluzív kör szórakozását jelenti, hanem nemzetvédelmi és nemzetgazdasági tényező. Ez indította a Királyi Magyar Automobil Clubot az országos szervezkedésre, mert szükséges, hogy ez a hatalmas erő megtalálja önerejét érdekei képviseleténél. Ma az országos szervezetnek tizennégy körzete van, amelyek közül a tizenegyedik a hevesmegyei. A szervezés és központi irányítás munkáját nagy áldozattal a KMAC végzi. Az élvezetes előadás után dr. Özekkel Ferenc ügyvezető alelnök, m. kir. tiszti főorvos határozati javaslatot terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy a nagygyűlés intézzen emlékiratot a kormány elnökéhez. A memorandum többek között a következőket tartalmazza: A nagygyűlés foglalkozott az automobilizmus nemzetgazdasági jelentőségével és ennek alapján kérjük, hogy a fejlődő magyar automobilizmus céljainak megfelelően a magán gépjármű tulajdonosok és gépjárművezetők érdekében előmozdítani kegyeskedjék, hogy a KMAC országos szervezetébe, vagy valamelyik illetékes autós szervezetbe minden magánautó-tulajdonos és vezető belépjen. — E célból kérjük az új szervezet elnöki tanácsának összehívását, hogy előterjesztésünk ügyében állást foglaljon és határozatával alátámasztva a kormányelnök úrhoz továbbítsa. — Amidőn fenti kérésünket megismételjük, mély tisztelettel bejelentjük, hogy az egri nagygyűlés országos megmozdulásunk második állomása. Hű képet nyújtunk vidékünk autós és motoros társadalmának és közvéleményének azon nézetéről, hogy nemzetvédelmi és nemzetgazdasági szempontból, de a közlekedési rend miatt is rendkívül előnyös a magyar autós és motoros társadalmat egy hatalmas, minden vonatkozásában nemzeti szervezetbe tömöríteni és magasabb célok szolgálatába állítani. — De minden tekintetben kivá natos megerősödés csak akkor remélhető, ha a gépjárművek a mostani szám sokszorosává felszaporodnak. E célból szükségesnek látszik a gépjárműtartás népszerűsítése és olcsóvá tétele. A gyűlés befejezéseként a határozati javaslatot elfogadták és Oko- licsányi Imre alispán megköszönte az előadók közreműködését. A nagygyűlés végül táviratilag üdvözölte a kormányzót, a miniszter- elnököt, a belügy- és kereskedelmi minisztert. Vitéz dr. Málnási Ödönt két hónapi fogházra és 500 pengőre ítélte a budapesti törvényszék Vitéz dr. Málnási Ödön egri tanítóképzőintézeti tanár ismeretes nemzetrágalmazási perében szombaton mondott ítéletet a budapesti törvényszék Gadó-tanácsa. Vitéz dr. Málnási az utolsó szó jogán hosszasan ismertette azokat szempontokat, amelyek könyve megírásánál vezették és hangoztatta, hogy könyve figyelmeztetés akart lenni az új, utolsó Mohács megelőzésére, majd a vádirat egyes pontjaival szemben ismertette érveit, amelyek során külföldi államfők kijelentéseire és tudományos kútforrásokra hivatkozott. A biróság hosszas tanácskozás után kihirdetett ítéletében vitéz dr. Málnási Ödönt bűnösnek mondotta ki nemzetrágalmazás vétségében és ezért kéthónapi fogházra és ötszáz pengő pénzbüntetésre ítélte, egyúttal elrendelte a könyv elkobzását. Az állásvesztés kimondását mellőzte a bíróság, de elrendelte az ítélet közlését a kultuszminisztériummal, az egyházmegyei főhatósággal és a vitézi szókkapitánysággal. Az ítélet megokolásában megállapította a törvényszék, hogy a munka minden, csak nem őszinte történelem, vakmerő torzrajza a magyar történelemnek, a szerző azért írta meg a könyvét, hogy a nemzeti szocialista diktatúra törekvéseit szolgálja s a maga politikai elgondolását igazolja. Szándékosan elhallgatta a vezetőrétegnek sok nagyvonalú, sőt világraszóló tettét, szerinte ennek a vezetőrétegnek semmi szerepe nem volt s hogy a nép sorsát ma is ezek az elemek intézik. A vádlott a főpapságot, az állami és társadalmi berendezkedést, az alkotmányt, a magyar jogrendszert, v közélet minden mozzanatát becsmérelte, róluk valótlan tényeket állított. Az ítélet ellen a védő és maga vitéz dr. Málnási Ödön is fellebbezést jelentett be. Vitéz dr. Málnási Ödönnek állásától való felfüggesztése ügyében egyébként az egyházi főhatóság az Ítélet kézhezvétele után teszi meg a szükséges lépéseket. „AflLi segíthet rajtunk? Egyedül az, ha hűek maradunk Szent István gondolatához, a keresztény Magyarországhoz11 Nagy sikerrel zajlott le az Agria corporatio Szent Imre~ünnepélye Eger, november 15. Az Emericana Agria corporatioja vasárnap délután tartotta első kul- túrdélutánját a ferencesek fehértermében. Az Agria évek hosszú munkájával, országos nevű előadóival és művészeivel hatalmas közönséget toborzott magának s ez a közönség most örömmel kapcsolódott bele az új kultúrmunka lendületébe. Sajnos, a délután műsorában változás történt, mert a nagy hóviharra való tekintettel Kemenes Illés tanker. kir. főigazgató, a Szent Imre ünnepély szónoka letáviratozta érkezését s az előadás igy elmaradt, de kárpótolták a közönséget a valóban művészi értékű számok. Az ünnepélyen dr. Urbán Gusztáv prior mondott beszédet a Szent Im- rés gondolat erejéről s történelemalakító szerepéről a múltban és jövőben. — Hatalmas világfelfogásbeli küzdelmek előestéjén állunk ma a magyar glóbuson — mondotta többek között. Ma különösen fájón idézhetjük a költő szavát a magyarság sorsára: Két pogány közt, egy hazáért omlik ki vére. Az egyik oldalon a vörös pogányságnak, a bolse- vizmusnak a tüze akar felperzselni minden értéket, amit a keresztény kultúra kitermelt. A másik oldalon a barna veszedelem, a fajimádat gőgjének, a „Blut und Boden“ jelszavának hurok vetése a Trianonban megmaradt, testvértelen néptől lakott, gyűlöletgyűrűvel körülvett kicsiny magyar földre. — Mi segíthet rajtünk e két veszedelem hullámindulásaival szemben ? Egyesegyedül az, ha hűek maradunk első szent királyunk koncepciójához, a keresztény Magyar- országhoz s a nem fajra, nem egy nyelvre épült, hanem a népek közösségéből alkotott nemzet gondolatához. — Az előadó a továbbiakban rámu- mutatott arra, hogy ebben a küzdelemben a Szent Imre ideáljaival megnevelt magyar ifjúságra vár a vezető szerep, majd rámutatott azokra a nagy nemzeti és szociális feladatokra, amelyeket a magyar egység gondolata és a szociális pápai enciklikák szellemében meg kell oldani. — Nem akarjuk azt mondani, — mondotta többek között, — hogy évtizedek mulasztásait egyszerre hozzuk helyre; ilyen kívánságot csak a diktatúráról álmodozók s a parancsuralmi törekvések rajongói kockáztatnak meg. Mert ahogy a természetben nincsen ugrás, így a társadalmi élet javítása is csak szerves fejlődés eredménye lehet, amit a magyar közjogi terminológia alkotmányos fejlődésnek nevez. A műsor további részében Búzás- né Pápay Klára adott elő néhány verset Erdélyi József, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád munkái közül. A művészi egyszerűség és emberi megértés magaslatairól hangzottak fel a közvetítés őszintén átélt eszközeivel a kiválasztott versek s különösen Erdélyi nyugodt hitének, Kosztolányi borongásának és Szabó Lőrinc friss ritmusú hangulatának átadásában mutatkozott nagynak és érettnek az előadó. A műsor zenei szépségeit Encsy Éva hegedűművész adta a közönségnek. Két előadott darabja és ráadása komoly elmélyülésről tanúskodnak, erre vall a Rachmaninoff: Elégia férfiasán megszólaltatott szenvedélyessége, míg technikájának kiforrottsága, tónusának mértéktartó Eucharisztikus kongresszusi jelvény minőségben kapható* az Egri---------- ---------- ----------------- —— könyvkereskedésében. —
