Eger - napilap, 1937/2
1937-11-11 / 180. szám
Eger, XE Vili. év/. ISO. szám AR R 8 FILLÉB ♦ Csütörtök Trianon 18, 1937 november 11, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Idegenbeli élő magyarok A magyar rádió rövidhullámú rádióhírszolgálatot rendszeresített a távol keleti és az amerikai magyarság részére. Az első közlés Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde volt, amelyben a távol keleten és Amerikában élő magyar véreinkhez szólott. Magyarország a háború előtt, sajnos, egyike volt azoknak az országoknak, ahonnan a legerősebb kivándorlási hullám indult évről-évre Nyugat felé. Ma azt látjuk, hogy a népi együvé- tartozás, a népközösség gondolata mind nagyobb teret hódít. Minden nép, amely nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy az óhaza területén kívül úgyszólván sehol sem élnek nagyobb tömegben az országból elszármazott fiai, a szó és írás hatalmával arra törekszik, hogy ezek az elszármazottak ne veszítsék el teljesen az óhazával való összeköttetésüket. Hogy az idegenbe szakadt magyarság szeretettel gondol az ó- hazára, arról nagyon sokszor meggyőződhettünk, mert ahol segíteni, az óhaza érdekében propagandát kifejteni lehet, mindig ott találjuk idegenbe szakadt magyar véreinket szóval és tettel. De ennek a rádióbeszédnek a nyomán sokkal közelebbi területekre is kell gondolnunk. Magyar- ország elszakított részein lakó véreinkre. Itt, közvetlen közelünkben három és félmillió testvérünk él, de olyan nemzetiségi elnyomás alatt, hogy talán távolabb vannak tőlünk mint az Amerikába szakadtak. Törvények és rendelkezések gondoskodnak arról, hogy minél kevésbbé merjenek magyar érzéseiknek kifejezést adni s minél gyengébbén jusson el hozzájuk az itthoni magyar élet hullámverése. Magyar könyvek csak elvétve kerülhetnek a kezükbe, azt akarják, hogy származásukat és fajiságukat megtagadva, feledjék el az óhazát, feledjék el, hogy a magyarsághoz fűző kötelékeik ezer esztendőre nyúlnak vissza, mert ők is azoknak a honfoglalóknak az ősei, akik a vereckei szoroson annakidején hazát jöttek foglalni erre a területre. Ez a megcsonkított és meggyötört kis ország számos meglepetést szerzett és nagy példákat mutatott a világnak. Kiváló magyar írók, képzőművészek zenészek és tudósok sora dolgozik nemcsak idehaza, de a külföldön is. De mit bizonyít ez ? Azt, hogy a brutális erőszak eszközeivel egy olyan nép életgyökereit próbálták elvágni, amelynek belső erői épek és töretlenek s kulturális elevenereje hatalmas. Európa kezdi belátni annak az igazságtalanságát, amit Magyarországgal a trianoni béke elkövetett. Mi azonban azt akarjuk, hogy Európa ne- csak belássa ezt, hanem tegye is jóvá. Amikor a megcsonkított országnak van annyi kulturereje, hogy egy Nóbel-díjas Szentgyörgyi professzort ajándékozzon a világnak, akkor a világsorsát intézőknek rá kell eszmélniök arra, hogy a magyar nép életét és boldogulását nem megkeseríteni és megnehezíteni, hanem elősegíteni kell. A miniszterelnöki szózat közvetve talán nemcsak elszakadt magyar véreinkhez, de a világ lelkiismeretéhez is szólt. Legalább is ezt szeretnék hinni és remélni. Megszünik-e az egri xn. kir. allaxni gimnázium? Az egri magy. kir. állami gimnáziumba járó gyermekek szüleinek körében az utóbbi napokban nyugtalanságot keltő hírek terjedtek el. A hírek szerint az állami gimnázium megszűnnék, hogy helyet adjon egy új típusú nyolcosztályos, középfokú mezőgazdasági szakiskolának. Ezeket az új tipusú szakiskolákat életrehívó törvényjavaslat tudvalévőén most van előkészítés alatt a kultuszminisztériumban. A szülők körében érthető érdek lődéssel fogadták az áll. gimnázium megszűnéséről, illetve szakiskolává történő átalakításáról szóló híreket, s többen fordultak felvilágosításért szerkesztőségünkhöz a hírek valódiságára vonatkozóan. Mértékadó helyen ezzel kapcsolatban a következőket mondották : A magasabb szakoktatás fejlesz’ tése érdekében a kultuszkormány középfokú mezőgazdasági szakiskolák szervezését határozta el. Az erre vonatkozó törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Tudomásunk szerint Eger városa is lépéseket tett egy középfokú szakiskolának Egerben történő felállítása érdekében. Ezek a szakiskolák tulajdonképpen a túltengő gimnaziális oktatás megszüntetését hivatottak szolgálni. Az új típusu középiskola — a tervek szerint — annyiban külömbözik majd a mai iskolatípustól, kogy tá- gabb teret nyújt a gyakorlati irányú oktatásra éspedig olyan formában, hogy négy felső tagozatában reális : technikai, mezőgazdasági képzést szolgál. A négy alsó osztályában azonban továbbra is humanista iskola marad, latin tantárgy- gyal, csak a négy felső osztály lesz gyakorlati szakirányú. Az új iskolatípus természetesen érettségi bizonyítványt ad, amely a reális felsőfokú továbbképzéshez, tehát műegyetemi vagy gazdasági akadémiai tanulmányok folytatásához nyújt majd lehetőséget. — Az elterjedt hírekkel kapcsolatban másról nem lehet szó, mintarról, hogy az egri állami gimnázium is ilyen új típusú középiskolává alakul át. Arra azonban, éppen a fenti elgondolások szerint aligha kerülhet sor, hogy teljes nyolcosztályú mezőgazdasági középiskolává szervezzék át a mai áll. gimnáziumot, tehát az egri állami gimnáziumot is. Az új típusú középiskola célja az, hogy a túltömött humanista pályák helyett inkább technikai és mezőgazdasági foglalkozás felé terelje a fiatalságot. Mindezek azonban egyelőre még korai kombinációk és feltevések s a kérdés csak másfél év múlva lesz időszerű, amikor a mai III. osztályos reálgimnazisták elvégzik a IV. osztályt, ekkor lesz aktuális az a probléma, vájjon a felső tagozatban milyen oktatást kapjon tovább a tanulóifjúság. A mustsürítések miatt előállott Jéghiány súlyos helyzetet teremtett a gyöngyösi vendéglátó Iparban Városi jéggyár felállítását sürgetik az iparosok Gyöngyös, november 10. Izgalmas hangulat uralkodik már napok óta a gyöngyösi húsiparosok, vendéglősök, cukrászda-, kávéház- és tejívó-tulajdonosok körében. Két helybeli jéggyár: az Industria és a Diamant-féle jéggyár ugyanis beszüntette a hentesek, vendéglősök és a többi iparosok részére a jégszállítást, azzal a megokolással, hogy a Gyöngyösön működő mustsüritő minden jégmennyiséget felhasznál és igy nincs módjuk a fogyasztók igényeit kielégíteni. A gyöngyösi jégkartell ilyen magatartása érthető elkeseredést váltott ki az iparosok, főként a közel ötven húsiparos körében, akiknek a jéghiány súlyos anyagi károsodást okoz. Munkatársunk beszélt az egyik tekintélyes húsiparossal, aki az ügygyei kapcsolatban a következő felvilágosítást adta: — Gyöngyösön indokolatlanul magas volt mindig a jég ára, hiszen a kartell 12 kg-os jégtáblát 36 fillérért ad, amiért Egerben 28 és Budapesten 30 fillért fizetnek. A két jéggyárral az év elején szerződést kötöttünk, hogy mindenkori szükségletünket az említett áron szállítják. A mustsürítés a gyárak jégtermelését teljesen felveszi s emiatt nekünk egyszerűen nem szállítanak. Most az a helyzet, hogy Budapestről és Egerből szerezzük be jégszükségletünket. Természetesen ez a helyzet sokáig nem tartható. Memorandummal fordulunk a polgármesterhez, hogy a tarthatatlan helyzeten segítsen. Legcélszerűbb lenne, ha Gyöngyös város saját kezelésben nyitna egy jéggyárat, hiszen a mátrai panzipk, szállodák és szanatóriumok óriási húsigényei folytán egy városi jéggyár óriási anyagi jelentőséggel is bir. — Értesülésünk szerint Gyöngyös képviselőtestületének vasárnapi rendes közgyűlésén több interpelláció hangzik el majd a tarthatatlan helyzet megváltoztatása ügyében és indítványt tesznek, hogy a város saját kezelésében nyisson jéggyárat. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A Hevesmegyi Molnárszövetség tisztújító közgyűlése Eger, november 10. A Hevesmegyei Molnárszövetség tegnap közgyűlést tartott Egerben a 48 órás munkahét bevezetésével kapcsolatban, de megtárgyalták a malomipar egyéb szociális vonatkozású kérdéseit is, megejtették a szövetség tisztujitását és megállapodtak abban, hogy a megyei szövetség eddigi önkormányzati jogainak és hatáskörének csorbítása nélkül harmonikus együttműködést kíván kifejteni az országos szövetséggel.
