Eger - napilap, 1937/2
1937-11-07 / 178. szám
Eger, XLV111. évf. 178. szám i»« 12 FILLÉR * Vasárnap Trianon 18,1937 november 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES 8ZAM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. Hétfőn délelőtt Iktatja be Frlndt Jenő kanonokot Kriston Endre püspök Az egri székesfökáptalan új mes- terkanonokjának beiktatása november 8-án, hétfőn délelőtt negyed 10 órakor lesz a főkáptalani szentmise után a főszékesegyházban. Az ünnepélyes beiktatást Kriston Endre püspök végzi. A beiktatási ünnepségre hivata- ! losak az összes hatóságok és testületek, de megjelennek a beiktatáson a társadalmi egyesületek, olvasókörök is, amelyekben az új kanonok oly érdemes társadalmi munkásságot fejtett ki. Frank Tivadar főjegyző a legutóbbi városi közgyűlésen felolva sott polgármesteri évnegyedes jelentés során ismertette a legutolsó negyedév idegenforgalmi adatait. A beszámoló csak július, augusztus, szeptember, tehát a tulajdonképpeni három nyári hónapra vonatkozik, a három forgalmas hónap azonban a múlt év hasonló időszakával történő összehasonlításban a legszembetűnőbben mutatja az egri idegen- forgalom alakulását. Ez a változás kedvező, mivel az összehasonlításból SO százalékos emelkedés állapítható meg a múlt év három nyári hónapjával szemben. A jelentésből kitűnik, hogy az év harmadik negyedében 14 külföldi csoport 480 személlyel, 40 belföldi csoport 2540 személlyel, 4400 kiránduló, 3600 nyaraló és 2300 tuParcellázás előtt közműuekkel látják el a gyöngyösi Baromállás-teret ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 13.000 idegen negyedmillió pengőt költött a három nyári hónap alatt Egerben Harminc százalékkal emelkedett a város idegenforgalma rista, összesen 13.320 személy kereste fel Egert. A forgalmat pénzre átszámítva, 240—260 ezer pengőre becsülhető az az összeg, amit a város bevételezett az idegenforgalomból, ami bizonyítéka annak, hogy az idegenforgalmi propagandára elköltött pénz nem hiábavaló kiadás a város életében. Az idegenforgalmi idény már bezárult, bár a hétvéget s az ünnepeket állandóan sok idegen tölti Egerben. Az egész évi idegenforgalomról szóló statisztika összeállítása rövidesen szintén megkezdődik, az adatok feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe, az év végére azonban a munka elkészül és szokás szerint a januári közgyűlés elé terjesztik az egész év forgalmáról készült kimutatást. Gyöngyös, ?iovember 6. Gyöngyös város közönsége nagy érdeklődéssel várja azoknak a tárgyalásoknak az eredményét, melyek a Baromállás-tér közművekkel való ellátása ügyében a városi mérnöki hivatal és a közművek igazgatósága között folynak. A képviselőtestület ugyanis elhatározta, hogy az ezideig úgyszólván kihasználatlanul heverő Baromállás-teret felparcellázza, de azt még az eladásra boesájtás előtt felszereli a szükséges közművekkel. A tapasztalat azt mutatta, hogy a vízvezetékkel, villanyhálózattal ellátott telkeket szívesebben vásárolják s az ilyen telkek iránt sokkal nagyobb az érdeklődés a vásárló közönség részéről. A tervek szerint tehát a felparcellázásra kerülő baromállási telkekre még az ősz és a tél folyamán beszerelik a vízvezetéket és a villanyhálózatot, hogy tavasszal semmi akadálya ne legyen az építkezések megkezdésének. A közművek beszerelése — az elkészített tervek szerint 60 ezer pengőbe kerül. A munkálatok megkezdését különösen az építőiparosok várják, remélve, hogy az idei munkaalkalomnélküli év után a Baromálláson megkezdődő építkezések a jövő évben elvetik az építőiparosok gondját. Sikerrel vizsgázott az egri kertmunkásképző tanfolyam első húsz hallgatója Ä gyakorlati vizsgát a városi mintatelepen, az elméletit a gazdasági iskolában tartották meg Eger város gazdasági életében nagyjelentőségű vizsga zajlott le csütörtökön a város mintagyümölcsösében. A kertmunkás-képző tanfolyam kibocsájtóttá az első húsz szakképzett gazdaifjút, hogy a haladás és tanultság szellemében átalakítsák az egri hegyek termelését, előmozdítsák a gyümölcstermesztést s általában megkedveltessék a gazdákkal azt a termelési ágat, amely több és biztosabb jövedelmet biztosít ma már a bor termelésénél. Nagyjelentőségű volt ez a nap és százszor többet jelentett politikai népgyüléseknél, mert jól meg kell jegyezni, hogy a népjogoknál erősebb hatalom a nép tudása és képzettsége, mert ez biztosítja azt ä gazdasági erőt, amely mindennek alapja. A tanfolyam vizsgáján megjelent Braun Károly polgármester és a képviselőtestületnek számos tagja. A mintatelepen sorba állt fel a húsz hallgató, felserdült, tiszta arcú, okos szemű, értelmes magyar legények és Török Imre vármegyei gyümölcstermesztési felügyelő kérdésére egymás után adták a szebbnél szebb válaszokat. Fákat metszettek, ültettek, permeteztek, bemutatták mindazt, amit egy jó gyümölcskertésznek tudnia kell. Két, komoly tanulásban eltöltött év gyakorlati eredményei mutatkoztak meg ezen a vizsgán s a jelenlevők megnyugvással vették tudomásul, hogy a tanfolyam hallgatói kitünően megtanulták a szükséges tudnivalókat. A polgármester a tanfolyamról A mintatelepről a gazdasági iskolába vonultak a vizsgázók, ahol ( Braun Károly polgármester nyitotta i meg a vizsgát. — A város vezetősége — mon- dotta — tudatában annak a nagy j átalakulásnak, amely a világháború óta a mezőgazdaság, de különösen a szőlő és gyümölcstermelés s annak értékesítése terén végbement, de látva azt a meglehetős elmaradottságot, amely az egri gazdák között uralkodik, hozzákötve őket a régi termelési módokhoz, elhatározta 1935 tavaszán, hogy két éves városi kert- j munkásképző tanfolyamokat létesít, I kizárólag az egri földművesség 17—18 éves ifjai részére, hogy egyrészt belevigyék a gazdatársadalomba a szeretetet a gyümölcs- termelés iránt, de még inkább, hogy meghonosítsák közöttük a szakértelmet, amely eddig nagyrészben hiányzott. A kezdet igen nehéz volt. ; Előttünk állott a vincellériskola példája, amelyet az egriek egyáltalán nem látogattak, éppen ezért a kérdést úgy kellett megoldani, hogy a tanulók dijazást kapjanak munkájukért, mert aki ismeri az egri viszonyokat, jól tudja, hogy a felserdült gazdaifjak családjuk erősségei, akik már rendes napszám mellett dolgoznak s a család megélhetésének támogatása mellett megkezdik az önálló családalapításhoz szükséges kiházasítási költségek gyűjtését. Ezt a módszert nehéz volt a felsőbb hatóságokkal elismertetni, mert sehol az országban nincs olyan iskola, ahol a tanulóknak fizetnek azért, hogy tanulhassanak. Az első évben még így is alig jött össze a húsz ifjú. Örömmel jelenthetem azonban, hogy már 1936 őszén több, mint nyolcvanan jelentkeztek. — Ennek az iskolának a fenntartását különösen az a körülmény indokolja, hogy az egri gazdák egyrészt nem ismerik a termelés újabb irányelveit, másrészt pedig olyan nagyobb gyümölcsös, amely szakképzett gyümölcskertész tartását szükségessé tenné, nálunk alig van. Az innen most kikerülő ifjak lesznek arra hivatva, hogy a város gazdáinak jobb napszám mellett rendelkezésére álljanak, ezenkívül másoknak s ha lehetséges maguknak telepítsenek, a telepítéseket kellőképp gondozzák s a szükséges védekezéseket végrehajtsák. — Szűkös anyagi eszközökkel indultunk meg utunkon 1935 október elsején, de munkánknak látható jelei már mutatkoznak. Elsősorban segítségünkre volt a város megértő képviselőtestülete, de nagy támo-
