Eger - napilap, 1937/2
1937-10-31 / 174. szám
Eger, XL Vili. év/. 174. szám ÄRA 12 FILLÉS ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18,1937 október 31 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P|ENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEQYE1 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. i Nyári szűrni után í megnyíltak a törvényhozás házának | kapui, elkezdődött az új ülésszakon j az alkotó munka. Ősi alkotmányos szokás szerint az új politikai évadot miniszterelnöki beszéd nyitotta meg. A beszéd a Nemzeti Egység Pártjának értekezletén hangzott el, ám ellenzéki megállapítás szerint is csak közvetlen hallgatósága állott párttagokból, közönsége az egész ország, külpolitikai vonatkozásban pedig egy egész világrész volt. A miniszterelnöki beszéd, amelyben ismét nem volt egyetlen frázis sem, elhangzott és nyomán a pártban zúgó taps, lelkes helyeslés, a párton kívül pedig az egész ország- | bán megnyugvás keletkezett. Párt- j politikára való tekintet nélkül ezt állapította meg az egész magyar sajtó. Tömör, egyszerű, világos és súlyos j volt Darányi Kálmán beszéde. Ha j pedig az egyszerű szavaknak meg- i elégedettséget keltő erejét keressük, j ha a szó erejének forrása után ku- j tatunk, azt megtaláljuk abban a \ feltétlenül nyílt őszinteségben, amely : a minisztereluök beszédéből kiáradt j és abban a töretlen, nyílegyenes vonalvezetésben, amely az állam- igazgatás terén egy esztendő óta semmiféle elhajlást nem mutat. A szilárd kormányzati programban, amely a „néppel a népért“ jelszóval ugyanaz volt a kormány bemutatkozásakor, nem változott az emlé- j kezetes szegedi beszédben és követ- j kezetesen ugyanaz ma is. Igaz, hogy a parlamenti helyzet- I ben sem történt egy év alatt elto- j lódás. Viszont igaz az is, hogy a I politikai fórumon kívül különösen ! a nyári szünet alatt történtek események, amelyek talán látszólag alkalmasak lehettek a politika tisztult légkörének megzavarására. Darányi Kálmán évadnyitó beszéde, amint a kritika találóan mondotta, leszerelte az izgatókat épp úgy, mint az izgatottakat. A beszéd minden tekintetben megfelel a hozzá fűzött várakozásnak. Kiterjeszkedett minden olyan kérdésre, amely ma a magyar sorsot és főleg a magyar jövőt érinti. Nem szoritkozott azonban ezeknek puszta felsorolására, vagy lényegük méltatására, hanem minden problémával szemben határozottan kidomborította a kormányzat állás- foglalását. Logikus volt a beszéd felépítése. Mindenek előtt belső politikai kérdéseket világított meg, majd összefoglalta a megoldásra váró közjogi feladatokat, azután pedig ismertette a kormány változatlan külpolitikai irányelveit. Hatása ezen a téren bizonyára azért is olyan nagy és széles rétegekre kiterjedő, mert a nemzeti közvélemény túlnyomó többségének fölfogását juttatta kifejezésre. A kormány programjához híven, változatlanul áll a keresztény és nemzeti gondolat szolgálatában. Ebből következik, hogy nem akarhat, de nem is tűrhet semmiféle eltolódást, semmiféle irányban és szemben áll minden szélsőséges törekvéssel, jelentkezzék az akár nemzetközi köntösben, akár nacionalista jelszavak álarca alatt. A részletes program pedig, melyet a miniszter- elnök kifejtett, célkitűzésekben gazdag volt. Mindazok a gazdasági és szociális alkotások, amelyeknek folytatólagos megvalósítását programszerűen ismertette, mindennél élénkebben és beszédesebben bizonyították, hogy a kormány célja az új ülésszak alatt zavartalanul továbbfolytatni az építőmunkát, amely egy esztendő alatt eredményekben gazdag volt. A kormány egyéves múltja záloga a jövő sikerének. És ez az egyéves munkás múlt is természetes magyarázata annak, hogy Darányi Kálmán évadnyitó beszéde a teljes politikai siker jegyében hangzott el. fi Szent Lajos-templom három harangját is felszenteli hétfőn Kriston Enőre püspök November 1-én, hétfőn nagy ünnepe lesz Eger katolikus társadalmának. A dr. Szmrecsányi Lajos érsek és a székesfökáptalan áldozat- készségéből s a hívek lelkes adakozásából felépült Szent Lajos- templomot ekkor szenteli fel Kriston Endre püspök, nagyprépost. A templomszenteléssel egyidejűleg felszenteli Kriston Endre püspök a templom három harangját is. A tornyot eredetileg négy harangra tervezték, de a legnagyobb harangot, a 410 kilogrammos a alaphangú harangot csak később öntetik meg. Egyelőre három harangot szerelnek fel, a 243 kilós c alaphangú, a 126 kilós e alaphangú és az 53 kilós a alaphangú harangokat, amelyek a még öntendő haranggal együtt a-moll hangzatot adnak. A harangok a szükséges lábazattal együtt 2969 pengőbe kerültek Slezálc László budapesti harangöntő műhelyében. A harangokon a következő felírás olvasható: „Isten dicsőségére, dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek úr áldásos érsekségének huszonöt éves jubileuma alkalmából készülő 1937 augusztus 20-án.“ A templom és harangszentelés hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik s résztvesznek azon Eger hatóságai, testületéi, társadalmi egyesületei is. Félmillió pengő értékben 18 ezer mázsa gyümölcsöt exportált Eger az elmúlt idényben Egymillió pengővel több Gyöngyös bevétele a gyümölcsből Eger, október 30. Eger város gazdasági hivatala most állította össze az elmúlt idény gyümölcsexportjáról szóló kimutatást. Az egri gyümölcstermelésben legnagyobb mennyiséggel szerepel a cseresznye, összesen 9987 mázsa 297.750 pengő ériékben. Utána következik a kajszi barack 3069 mázsa 116.145 pengő értékben. Sorban következnek a szőlő 2501 mázsa 43.315 pengő értékben, a dió 971 mázsa 39.725 pengő értékben, a ribizli 235 mázsa 12.622 pengő értékben, az egres 272 mázsa 11.040 pengő értékben, a körte 257 mázsa 8641 pengő értékben, besztercei szilva 302 mázsa 5506 pengő értékben, alma 82 mázsa 3787 pengő értékben, szilva 290 mázsa 1798 pengő értékben, birsalma 51 mázsa 1428 pengő értékben, őszi barack 88 mázsa 1404 pengő értékben. Az idéDy folyamán elszállított gyümölcs mennyisége összesen 18.105 mázsát tett ki, 525.161 pengő értékben. Figyelemre méltó összehasonlításra adódik alkalom a fenti adatok ismeretében a vármegye másik városának, Gyöngyösnek exportadataival. Eger 18.105 mázsa gyümölcsével szemben Gyöngyös 92.980 mázsát szállított piacra, az egri 525.161 pengős pénzforgalommal szemben 1 millió 640 ezer pengő értékben. A nagy különbözet arra utal, hogy a gyöngyösi birtokosok élelmességben és a helyzet felismerésében az egri termelők előtt járnak akkor, amikor a szőlőtermelésről fokozatosan a gyümölcstelepítésre térnek át, tudván azt, hogy a borszölőtermelés válságát okozó akadályokkal szemben a gyümölcsben nagyobb lehetőségek rejlenek, megfelelő, a piaci igények szerint igazodó termelés mellett. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Braun Károly polgármester nyilatkozata a mustszállítások ügyében Eger, október 30. Legutóbbi lapszámunkban, utalva egy korábban megjelent cikkre, szó- vátettük azokat az aggodalmakat, amelyek nyugtalanságban tartják az egri bortermelőket azok miatt a nagyarányú sürített-must szállítások miatt, amelyeket egy új érdekeltség bonyolít le az ország több vidékéről Eger felé. Az aggodalom oka | az a feltevés, hogy ezeket a nagyarányú sürített-must szállításokat hasonló mennyiségű, de silány minőségű borok fogják követni, amelyek a sürített musttal kezelve, mint egri árú kerülnek majd forgalomba. Közöltük az október hónapban Egerben elraktározott mustkészítmények mennyiségét és hivatalos adatok alapján mutattuk ki, hogy ez a mennyiség egy hónap alatt majdnem elérte a 2400 hektolitert. Ez egymaga olyan mennyiség, hogy ha azt valóban borok kezelésére használják fel s ezek a „nem természetes“ borok egri fuvarlevéllel kerülnek piacra, alkalmasak arra, hogy a történelmi egri borvidék hírnevét rontsák és piacképességét csökkentsék. Ebben az ügyben kérdést intéztünk Braun Károly polgármesterhez, aki megnyugtató választ adott.
