Eger - napilap, 1937/2

1937-10-21 / 168. szám

Eger, XL Vili. évf. 168. szám

Trianon 18, 1937 október 21

Aha 8 FILLÉR

♦ Csütörtök *

■■»■■■niim————i1— .............. in ii ■■iiimil—lHll■lllllll■l■llll nnrarnonrrr

E

LŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PjENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ.

GYÖNGYÖSI ÚJSÁG

VÁBMEOYEI POLITIKAI NAPILAP

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322.

Segítség

a szőlősgazdáknak

Az elmúlt vasárnap számos politikai megnyilatkozás történt s érdekes, hogy Darányi Kálmán, az ország felelős miniszterelnöke, ugyanakkor Kecskeméten volt, ahol személyesen avatta fel az ott épített állami borközraktárt. A vasárnap eseményei közül ez a legfontosabb. Nem azért, mert a miniszterelnök résztvett a felavatáson, hanem azért, mert ennek a borközraktárnak a megnyitása az igen súlyos helyzetben lévő szőlősgazdáknak komoly segítséget jelent. A kecskeméti borközraktár csak egyike annak a tizenkét állami borpincének, amelyeket Darányi miniszterelnök a kecskeméti pince megnyitásával jelképesen mind felavatott.

Már a szüret előtt jó pár héttel, de főleg a szüret idején, hangos volt az ország azoktól a panaszoktól, amelyek a szőlőtermelő vidékekről segítséget kértek. A bor ára igen alacsony, sokkal alacsonyabb, mint amennyit a termelt mennyiség indokolttá tenne, a külföld felé való szállítás lehetőségei elenyészőek, a bortermelést terhelő költségek és adók igen magasak, s így olyan helyzet alakult ki, hogy a szőlősgazdák semmiképen sem találták meg munkájuk gyümölcsét. Mindehhez járult még a katasztrofális hordóhiány. Főleg a kisebb gazdák nem voltak képesek a drága hordókat beszerezni s így a szüret elérkeztekor kényszerhelyzetükben olyan áron adták el a mustot, amilyen áron a spekuláció éppen megvásárolta tőlük.

Az állami borközraktároknak az a célja, hogy megmentse a termelőket ebből a kényszerhelyzetből. Igen alacsony használati díjért a gazdák az állami pincébe szállíthatják boraikat s így megvárhatják az eladási lehetőségek jobbrafordu- lását. Nem kénytelenek eladni a borukat akkor, amikor éppen kérik tőlük, hanem akkor, amikor a konjunktúra következtében azt nagyobb haszonnal tehetik. Nyilván nagy örömmel fogadják Darányi Kálmán miniszterelnök Kecskeméten tett bejelentését, hogy az ebben az évben létesített borpincék hálózatát a jövő évben még szélesíteni fogják.

Kétségtelen, hogy a Gömbös-kormány nyomdokain haladva, a Darányi-kormány nagyon sokat tett a magyar mezőgazdaság megsegítésére. Azok az intézkedések, amelyeket a nemrég kiadott gazdavédelmi rendelet tartalmaz, valóban igen nagy könnyítéseket jelentenek a mezőgazdasági termelés számára. Ha nem is fenékig tejfel a helyzet, annyi bizonyos, hogy a magyar gazda olyan áron értékesítheti a gabonáját, amely mellett megtalálja a megélhetését. Ha ehhez a piaci árjavuláshoz hozzászámítjuk azt a tényt, hogy a gazdavédelmi intézkedés a gazdák vállán nyugvó terhek viselését igen nagy mértékben megkönnyítette, bízvást mondhatjuk, hogy a magyar mezőgazdálkodás a prosperitás bizonyos korszakába jutott.

Egészen a legutóbbi időkig a bortermelők érdekében nem történt olyan hatékony intézkedés, mint a

mezőgazdaság más ágai érdekében. ! A sok panasz azonban végre utat i talált az illetékesek füleihez és a bortermelő gazdák megsegítésére indított mozgalomnak első eredménye a borközraktárak egész sorának az építése. Hogy Darányi Kálmán miniszterelnök örömmel támogatja ezt az akciót, az kétségtelen. Nemcsak azért, mert egyben ő az ország földművelésügyi minisztere is, hanem azért is, mert ő maga is szív- vel-lélekkel gazda s talán minden kérdés között legjobban érdekli a magyar mezőgazdaság helyzete. Megértéssel gondol a magyar földművelőnép sorsproblémáira s így érthető, hogy amint az anyagi lehetőségek megengedték, a mezőgazdaság egyéb ágainak megsegítése után, sorát kerítette, hogy a magyar szőlőtermelés válságos állapotán is könnyítsen.

fiz eucharisztikus kongresszus főünnepén ötnapos rendkívüli szünet lesz az iskolákban

Eger, október 20.

Hóman Bálint kultuszminiszter rendeletet adott ki az 1938. évi eucharisztikus kongresszus alkalmá ból engedélyezett iskolai szünidőről. A miniszter a budapesti iskolák részére 1938 május 19-től június 4-ig, a vidéki iskolák részére pedig május 25-töl május 30-ig rendkívüli szünetet engedélyezett. A vidéki tanintézetek csak abban az esetben vehetik igénybe a rendkívüli szünetet, ha a tanárok, tanítók és tanulók olyan nagy számban kívánják felkeresni az ünnepségeket, hogy a tanításnak helyettesítéssel való megtartása igen nagy nehézségekbe ütköznék. Az iskolákban az évvégi időbeosztás nem változik.

A hevesvármegyei kir. tanfelügyelőség közlése szerint Egerben a középfokú tanintézetek vezetősége a felettes hatósághoz, tehát a kir. főigazgatósághoz, az elemi iskolák pedig a kir. tanfelügyelőséghez jelentik majd a kongresszusi ünnepségekre utazók számát s a felettes hatóságok a jelentkezők számától teszik majd függővé a rendkívüli szüneti idő felhasználását.

Előreláthatóan, ha a tanulók nagy száma nem is, de a tanerők jelentkezése a kongresszuson való részvételre, olyan hiányt fog okozni, : amely szükségessé teszi majd a ta- | nítás szüneteltetését.

Háromezer Ínségesre számit a télen Eger

E város megsürgeti az államsegély kiutalását

számítani. Egerben átlagban három ezer körül szokott mozogni a téli ellátatlanok száma. A tavalyi, gazdaságilag kedvezőbb esztendőben ezt a számot 2400 főre sikerült leszorítani, illetve csak ennyi ínséges szorult hatósági támogatásra. Ezzel szemben az idén már ismét 3000 főnyi ellátatlanra számít a Szegénygondozó Hivatal. A kedvezőtlen gazdasági eredmények, a rossz szüret miatt igen sokan nem tudtak elhelyezkedést találni a nyári munkaalkalmak során, vagy csak olyan rövid ideig állottak alkalmazásban, hogy a keresetből csak keveset, vagy semmit sem tudtak félretenni a téli időszakra.

Kedvezőtlen előjel az a körülmény is, hogy a gazdasági év és főleg a szüret korábbi befejezése miatt már most megindult a kereset nélkül maradt emberek jelentkezése a téli inségmunkára. Más években ilyenkor még igen sok munkáskéz talált foglalkozást a földmunkáknál, ezzel szemben az idén már eddig is 100— 140 szegénysorsú napszámos jelentkezett a Szegénygondozó Hivatalban munkára. Az ínségmunkát azonban egyelőre még nem lehet megkezdeni, anyagi okok miatt. Frank Tivadar főjegyző, az egri ínségakció vezetője tegnap a fővárosba utazott, ahol eljár a belügyminisztériumban aziránt is, hogy az ínségakció céljaira kilátásba helyezett 30 ezer pengő államsegély folyósítását mielőbb foganatosítsák.

Táviratok a világ minden részéből.

A finn közoktatásügyi miniszter tegnap Varsóba érkezett. Budapestre ma este fél 12 órakor érkezik meg. — A spanyol benemavatkozás munkája ismét holtpontra jutott. Moszkva elgáncsolta az angol— francia tervet. Ha a benemavatkozás munkája eredménytelen marad, akkor Anglia cselekvési szabadságát visszanyerve, szabadon fog határozni további magatartásáról. — A hónap végén ül össze Bruxellesben a kilenchatalmi értekezlet. Japán visszautasítja az értekezleten való részvételt, mert mint egyes japáni körök hangsúlyozzák, Japán semmiféle tárgyalásokba nem bocsátkozhat addig, míg a háborút győzelmesen be nem fejezi. — Az olasz fasiszta párt október 28 és 29-én ünnepli a hatalom átvételének tiderben és nagy gondossággal készítette elő a téli ínségakciót s az ínségakció lapunkban már ismertetett költségvetése szerint 88 ezer pengőt kíván fordítani a nincstelenek ellátására a tél folyamán. Ez a jelentékenynek látszó összeg indokolt is, mivel ebben az évben az ellátatlanok számának növekedésére lehet

Eger, október 20.

A tél közeledtével előre veti árnyékát az ínségenyhítés gondja is. Azok, akik a nyár folyamán nem tudták a télire valót biztosítani, súlyos helyzet elé tekintenek s ezeknek sorsáról évről-évre a kö- zületek kénytelenek gondoskodni.

Eger város az idén is széles me-