Eger - napilap, 1937/2

1937-10-08 / 160. szám

u EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. október 8. szolt: kapitány úr jelentse, ki van itt, majd lesz parancsa. A honvéd- tisztet a felettes parancsnokság uta­sítására azonnal elfogták és halálra ítélték. A halálbüntetést Haynau életfogytiglani várfogságra változ­tatta. Hat évet ki is töltött az aradi várbörtönben, kegyelem utján azon­ban elengedték hátralévő büntetését. A királynak ízlik Lenkegék pálinkája Az alábbi kis anekdótikus törté­net azt mutatja, hogy Ferenc József később maga is megbánta szigorú­ságát és hajlott a kiengesztelődésre. Lenkey Bertalan igy mondja el a jellemző kis történetet: Ferenc József első magyarországi útja alkalmával Heves és Gömör vármegyék főnemessége csak úgy volt hajlandó a király fogadtatá­sára bandériumot kiállítani, ha azt Lenkey Károly vezeti. Lenkey azon­ban ezt elhárította magától, hiába volt a megyei urak minden rábe­szélése. A honvédtiszt felesége ta­nácsára a fogadtatást rendező báró Naláczy a család legidősebb tagjá­hoz, a 86 éves Lenkey Adámhoz fordult, akinek határozott felszólí­tására Lenkey Károly végre elfo­gadta a megbízatást, de csak azzal a kikötéssel, hogy a király az ő háza előtt vesz magához hűsítőt. A megye határán Lenkey üdvö­zölte az uralkodót, aki Herr Ritt­meister megszólítással fogadta Len- keyt. Ez a királyi megszólítás any- nyit jelentett, hogy az uralkodó régi kapitányi rangjába helyezte vissza Lenkeyt s ekkor kapta vissza ne­mességét is. A városba bevonulva, a király jóízűen felhörpintette a Lenkey nagyasszony által kínált, házi készítésű pálinkát s a kitűnő ital annyira ízlett neki, hogy a re­ceptjét is felíratta magának. Lenkey Bertalant élete sorsáról kérdezzük még. Szerény nyugdíjá­ból él Budapesten s utóbb határoz­ta rá magát, hogy híres őse harcát a magyarságért a kultúra fegyve­reivel folytatja. A szlovenszkói ma­gyar irók munkáit terjeszti és a törzsmagyarság s az elszakított ré­szek egységének ébrentartását szol­gáló Tátra egyesület kiadványait képviseli itthon és a halhatatlan betűn keresztül épít pilléreket az elszakított magyarság és a csonka föld között. Ez a munka csak alig kíván ke­vesebb hitet és elszánást, mint a múltat építő ősök áldozata. F. B. Hajrá ...! Az Országos Agarász Szövetség versenge és bálja nagg sikerrel zajlott le Heves meggében 2 . ___________________ há rom ujját vágta le a szalagfű­rész. Jánost első segély után kór­házba szállították. A nap folyamán egy másik fa­telepen két szerencsétlenség is tör­tént. A vasút közelében lévő Barna­féle fatelepen egy hatalmas fa­törzs Mácsár Béla 54 éves munkás lábára zuhant. A kihívott mentők lábtöréssel vitték a Közkórházba. Ugyanezen a fatelepen az egyik vagonról leesett Kerek István 32 éves napszámos s mindkét karja csuklóban eltörött. Eger, október 6. Az Országos Agarász Szövetség a kompolti állami béruradalomban nagyszabású agarászversenyt rende­zett az elmúlt napokon Kápolna és Kompolt községek katárában. Az ország távoli megyéiből gyü­lekeztek az agarászok Egerben, a Korona-szállóban, ahol megejtették a sorsolást, majd ismerkedési estet tartottak, amelyen dr. Hedry Lő­rinc főispán és Okolicsányi Imre alispán is megjelent. Hétfőn a kora reggeli órákban az előkelő társaság autókon vonult ki a kompolti gyepre és nyolc óra körül megkezdődött a verseny. Tiszta őszi verőfényben 32 agár várta a kedvező alkalmat a hajrára. Az első nap- délutánján öt óra körül befejeződött az első része a verseny­nek és ekkor már csak 8 agár „állt“ a többi „leesett“. (Azaz, a döntőbe | jutott nyolc, a többi kiesett) ! A kompolti gyep kitűnő terepnek bizonyult — az autók és lovak szá­mára. Csak nyúl volt kevés és gyak­ran előfordult, hogy egy negyed­óráig várták a kedvező alkalmat. Az agár-pár addig pórázon loholt előre, mögöttük lóháton a bíró, aki­nek „hajrá“ kiáltására a nyúl ki­ugrásakor egyszerre szabadult a két rivális és megkezdődött a futás életre-halálra. Az egri verseny alatt két nyúl menekült ép bőrrel az ül­döző agarak elől. Ez a két futam, — ahogy a szakértők mondották — a verseny legszebb futása volt. Itt azokat hirdette a bíró győztesnek, „akik“ több poént szereztek. A kisérők, kocsin, lóháton, és autón követték az eseményeket. Itt volt a gyöngyösi állami méntelep gyönyörű négyes fogata, Babits Gyula alezredes keze alatt. Ezen­kívül az autók és fogatok sora ki­fáradt agártulajdonosokkal és tulaj­donosnőkkel. Mikor egy-egy ver­senyző pár megindult, az egész ko­csi és autótábor a lovasok mögé zárkózott és hegyen-völgyön, szán­Lenkey Bertalan beszél a két 48-as hős életének ismeretlen részleteiről Főleg a közönség előtt még is­meretlen, vagy kevéssé ismert ese­ményekről kérdezzük Lenkey Ber­talant1 Elsárgult leveleket, okmá­nyokat, fakult képeket tereget maga elé, mind egy-egy történelmi ereklye, nagy idők, nagy emberek, egy tündöklő mítoszokba hanyatlott kor emlékei. Az okmányok között van Lenkey Jánosnak két német­nyelvű levele, apró, finoman cizel­lált betűkkel, nem is gondolhatni, hogy egy seregverő harcos írása. A levél maga gótbetükkel írott, de az aláírás latin betűs, magyaros, ennyi: Lenkey János. Elömutat egy megbámult képet, amely Lenkey János aradi síremlé­kének felavatását ábrázolja 1868-ból. Meghatott pózban aradi előkelősé­gek és a volt baj társak veszik kö­rül az emléket, amely előtt iíj. Lenkey Károly ^ünnepi beszédet mond éppen. A románok az emlékben ir­redenta propagandát láttak és bru­tálisan megcsonkították a sírkövet, amely ilyen állapotban került a tá­bornok hamvainak hazahozatalakor Egerbe. Lenkeg János hazaszökésének hiteles története Lenkey Bertalan családi hagyo­mányok alapján mondja el a 48-as tábornok hazaszökésének hiteles tör­ténetét. Lenkey Jánost Károly báty­ja Egerből értesítette a szabadság- harc kitöréséről, Írván, hogy a haza veszélyben van, az osztrák hadsereg­ben viselt kapitányi rangjáról kö­szönjön le és jöjjön haza. Lenkey János azonnal beadta lemondását ezredesének, aki azonban csak úgy ha Lenkey az előző napon már Fiat Pompejusz főhadnagy vezetésé­vel megszökött és útrakelt századot visszahozza. Lenkey felelete annyi volt, hogy azonnal nyergeltetett és elbúcsúzva menyasszonyától, Potocz- ka Mária grófnőtől, a század után vágtatott. Találkozván, élére állt századának és kalandos úton sike­rült is hazavezetni kedves magyar huszárjait. volt hajlandó a lemondást elfogadni, | Lenkeg Károlg honvédezredes elfogatása Úri szerénységgel, csendes han­gon beszél Lenkey Bertalan tovább. Nagyot szív szivarjából, egy percig a füstbe bámul, mintha emlékei kö­zött kutatna s így folytatja: — Érdekes volt nagyapámnak, János bácsi testvérbátyjának, Len­key Károly honvédezredesnek az elfogatása és sorsa is. Nagyapám a világosi fegyverletétel idején Szőreg- nél táborozott egy lovasdandárral. Mikor értesült a katasztrófáról, hogy ne kelljen megadnia magát, szélnek eresztette katonáit, maga pedig hazajött Egerbe gazdálkodni. Ér­tesülvén azonban tiszttársai elfoga- tásáról, Pestre utazott, hogy a ka­tonai hatóságoknál jelentkezzen. Az uj épület katonai őrsége fegy­verbe lépett az ezredesi diszegyen- ruhában közeledő Lenkey Károly közeledtére. Lenkey az őrség Schwartz nevű parancsnokának fel­fedve kilétét, kérte, hogy fogja el. A parancsnok közölte, hogy erre nincs parancsa. Lenkey így vála­Eucharisztikus kongresszusi felvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Elérés ztény Sajtószövetkezet könyv kereskedésében. ­Sárgult írások, fakult képek, egy történelmi kor emlékei Eger, október 7. Az egész nemzet az élete hősi példájával tanító és halálában fel­magasztosult ‘tizenhárom aradi vér­tanú emlékének áldozott október 6-án. A tizennegyedik martir-hős, Lenkey János honvédtábornok gyász- szövétneke csak szülővárosában, itt Egerben gyűlt ki ezen a napon. Lenkey Jánost Eger adta a ma­gyar történelemnek és a porladó csontok megtérvén a szülőföldbe, a 48-as hős omló sír hantjára is el­helyezte a hálás város kegyeletes emlékezése koszorúját. Míg a nagy halott a nemzedékek dicsőítésében nyer méltó momentu­mot, addig a kései utód itt jár a régi városban s külön fájdalommal emlékezik a magyar martirium ma­gasába emelkedett nagy elődről. Lenkey Bertalan ny. állampénz­tári ellenőr, a család utolsó férfi­sarja néhány napja Egerben tar­tózkodik és beszél a 48-as mártír­hős legendás életéről, szimbólummá nőtt sorsáról, aztán a család má­sik nagynevű tagjáról: Lenkey Károly 48-as ezredesről, aki a sza­badságharc után Egerben élt és itt is halt meg, mint vármegyei fő­számvevő.

Next

/
Thumbnails
Contents