Eger - napilap, 1937/2

1937-09-28 / 155. szám

Eger, XL Vili. év/. 155. szám Á E Ä 8 FILLÉH # Kedd » Trianon 18,1937 szeptember 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Eger városa hivatalosan Is visszautasította a Korunk Szava támadását «Eger városa főpapjai áldozatkészségének köszönheti fejlődését» Eger, szeptember 27. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor tartotta rendes közgyűlését Braun Károly polgármester elnökletével. A köz­gyűlés rendkívül népes volt, a kép­viselőtestület gazda-tagjai is teljes j számban megjelentek, annál is in- j kább, mivel a közgyűlés ez alka- j lommal tárgyalta a legeltetési sza- j bályrendeletet, amely nagy gazda- j sági érdekeket érint. Az Érsekfőpásztor köszöneté a jubileumi üdvözlésért A közgyűlés megnyitása után Frank Tivadar főjegyző felolvasta az Érsekföpásztornak a képviselő- testülethez írt levelét a jubileumi üdvözlésért. A saját kézírású levél szövege a következő: Nagyságos Polgármester Úr! Érseki székfoglalásom 25-ik év­fordulója alkalmából saját és a tiszti­kar, valamint a közönség nevében { hozzám intézett üdvözlő iratát hálásan vettem s amidőn ennek ki­fejezést adok, a szeretett város s érdemes vezetőségének jóindulatát továbbra is kikérem, a legnagyobb ragaszkodást ígérve életem hátra­lévő idejére. Szmrecsányi Lajos egri érsek. Továbbra is kéri a város az ideiglenes házadómentességet Frank Tivadar főjegyző a vár- j megye alispánjának a város 1936. évi zárószámadásához fűzött jóvá­hagyását és bírálatát ismertette. Az alispán kifogásolta, hogy a vá-. ros nem tartotta be a hitelátruhá­zási szabályokat, mert nemcsak a j költségvetési címek, hanem a feje- í zetek között is átcsoportosított bi­zonyos hitelösszegeket, ami pedig szabálytalan. Ugyancsak kifogásolja az alispán, hogy a város a fogyasz­tási adóellenőrök számát nyolccal felemelte, holott ez nem indokolt. A város vezetősége igazoló jelentést fog tenni, amely szerint a létszám- emelésnek már mutatkozik az ered­ménye a nagyobb befizetési össze­gekben. További bírálata az alispánnak az, hogy a város nem munkálja ki eléggé a borfogyasztási adót, to­vábbá, hogy a város kintlevőségei szaporodnak. Ugyancsak szóváteszi azt, hogy sok esetben a vezetőség budapesti hivatalos utaknál autót vesz igénybe. Ezzel kapcsolatban megállapította az elöljáróság, hogy a gépkocsiutazás költségei ma egy színvonalon állnak a vasúti költsé­gekkel, az autó budapesti igénybe­vétele pedig meggyorsítja az intéz­kedéseket. Vida Ferenc ismét szóvátette, hogy a borfogyasztási adó igazság­talan, mert a nagy gazdák keveset, esetleg semmit sem fizetnek, míg a kisgazdákra nagy összegeket ró- j nak ki. Frank Tivadar válaszolt a fel- i szólalásra és hangsúlyozta, hogy a ; fogyasztási adót a fogyasztás után ■ vetik ki. Ha a nagytermelő nem j fogyaszt, nem fizet adót. Megemlí- j tette, hogy a literező kistermelők j közül igen soknak most nagy össze- í gű fizetési meghagyást kézbesítettek | ki, mert augusztusban felbecsülték | a pincekészleteket és nagy hiányok I mutatkoztak. Ha ezek a kistermelők I megfizették volna az annak idején szándékolt kiegyezés összegét, nyu­godtan mérhették volna boraikat — s kevesebb adót fizettek volna. Intézkedés aki nem fizetett tartozásokról A zárószámadással kapcsolatban, de a Korona építkezésének felül­vizsgálatánál is hangsúlyozta a fel­ügyeleti hatóság, hogy a város kö­A továbbiakban Frank Tivadar emlékezett meg arról a támadásról, amely Egert érte a Korunk Szava folyóiratban. A főjegyző a város elöljáróságának álláspontját a cikkel kapcsolatban a következő határozati javaslatban fogalmazta meg: — A kitűnő technikával megírt, azonban nyilvánvalóan tendenciózus, sőt egyenesen rosszindulatú infor­máció alapján összeállított közle­mény városunkat oly ferde meg­világításba helyezi, hogy a város legfőbb intéző hatóságának, a kép­viselőtestületnek, feltétlenül foglal­koznia kell a közleménnyel s annak helyt nem álló s a való tényekkel homlokegyenest ellenkező beállítá­sait meg kell cáfolnia. — Végtelenül sajnálatos dolog, hogy a cikkíró újságírói alaposság­gal nem ellenőrizte le informátorá­nak adatait, amikor ezt a lehető legkönnyebben megtehette volna s ez esetben kézzel fogható bizonyí­tékokat szerezhetett volna informá­tora adatainak helytelenségéről. — Legkevésbbé sem akarjuk azt állítani, hogy a múltnak és jelennek nincsenek hibái sem szociális, sem gazdasági téren és tiltakozni sem akarunk az ellen, hogy ezen hibák­ra rámutassanak, sőt szívesen vesz- szük azt, mert azt akarjuk, hogy ezek a hibák köztudomásúvá válja­nak és felettes hatóságaink és kö­zönségünk támogatásban részesítsék a város vezetőségét a hibák és bajok orvoslására irányuló őszinte és ne­mes törekvésében. — Erezzük azt, hogy szociális téren a legszegényebb néposztáiyok jólétének megteremtése érdekében a tennivalók óriási tömegének el­végzése hárul a város vezetőségére. S ebben a tudatban a város veze­tősége olyan szociális politikát inau- gurál ma, mely egyenesen ezt a célt szolgálja, s gazdasági termelés terén észlelhető elmaradottságot van hivatva rövid idő alatt megszün­tetni. Idevonatkozólag készséggel hajlandók vagyunk bizonyítékainkat a megbizható, tényekkel alátámasz­tott adatainkat a cikkiró rendelke­zésére bocsájtani, aki ezek ismere­tében — meg vagyunk győződve, — egész más képet fog magának vá­rosunkról alkotni. — Különösen nehézményezzük a cikk következő állítását: Eger a halódó város, tulajdonképpen minden városias jelleg nélkül való falu, a- hol sem a város vezetősége, sem a vezető társadalmi osztályok nem áll­nak hivatásuk magaslatán, s ahol különösen kifogásolható, a katoli­kus főpapságnak a város legfőbb hatalmi tényezőjének a mai kor ha­ladó szellemével össze nem egyez­tethető szerepe. — Eger a vidéki magyar váro­sok között egyike a legszebben fej­lődő városias jellegű magyar váro­soknak, amely nemcsak a múltban, hanem a jelenben is fejlődését ka­tolikus főpapjai áldozatkészségének és szociális megértésének köszön­heti. Osztályellentétek városunkban nincsenek és nem is voltak, s ha van város Magyarországon, amelyik polgárai legnagyobbjai áldozatkész­Alispáni bírálat a zárószámadásról A továbbiakban a közgyűlés ké­relmet intézett a pénzügyminiszter­hez, hogy a múlt évre a város bi­zonyos útvonalaira megadott rend­kívüli házadómentességet terjessze ki az új építkezésekre, egyben a kedvezményt adja meg a múlt év­ben engedélyezett vonalakon kívül a sporttelephez nyitandó út mellett parcellázandó telkek beépítésére. Eger város válasza a Korunk Szava cikkére a megtakarításokból fizeti ki a vá­ros. Ha az összeget egyszerre kel­lene fedezni, ez 30 százalékos pót­adóemelést jelentene. Radil Károly: A Korona tarto­zása eredetileg 110 ezer pengő volt, de a város a megtakarításokból 20 ezer pengőt már kifizetett. Az al­ispán minden évben sürgeti az ösz- szeg visszafizetését, ezt rendezni kell. A megoldás helyes, de mi lesz az eladandó épülettel, miért nem hagyja jóvá az adásvételi szerző­dést a belügyminisztérium ? Braun Károly: A vételnél aka­dályok merültek fel, a jegyzőtanfo- lyamot a éiketnéma intézetben akar­ták elhelyezni, de úgy értesültem, hogy ezek az akadályok már elsi- ; múltak s a jóváhagyás rövidesen | megtörténik. teles fedezetről gondoskodni eddig fedezetlen tartozásainak. Ezek a tar­tozások : a Bründl cégnek 24 ezer P, ebből 5 ezret már biztosít az idei költségvetés; Wälder Gyulának 10 ezer pengő, ebből is biztosít 5 ezer pengőt az idei költségvetés; végül Greiner Andor vállalkozónak 6350 pengő. Utóbbi tartozás azért fede­zetlen, mert a város perben áll a Korona vállalkozójával a gombáso­dás miatt s így a tartozás végső össze­ge nem állapítható meg. A Korona építkezéséből fennáll még továbbá 90 ezer pengő fedezetlen túlkiadás, erről a város úgy kívánt gondoskod­ni, hogy a Közigazgatási Tanfolyam­háza eladásából befolyó 50 ezer P-t a háztartás kölcsönveszi és lassan visszafizeti a törzsvagyonnak, a fennmaradó 40 ezer pengőt pedig

Next

/
Thumbnails
Contents