Eger - napilap, 1937/2
1937-09-21 / 151. szám
Eger, XL Vili. év/. 151. szám ÄBÄ 8 PILLÉÉ ♦ Kedd # Trianon 18, 1937 szeptember 21 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG WÁ1ME6YEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ- HIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. Több, mint tízezer főnyi közönség vett részt a vasárnapi katolikus nagygyűlésen Ngisztor Zoltán az Eucharisztikus Kongresszus európai jelentőségéről, Kállay Tibor a faji kérdésről beszélt a nagygyűlésen Határozati javaslat a Korunk Szava ellen Eger, szeptember 20. Vasárnap nagy ünnepségek között ünnepelték meg Egerben a szervita rend letelepedésének 250. évfordulóját. Az ünnepség időpontja egybeesett a híres egri szervita búcsúval, amelyre több mint tízezer főnyi hívő érkezett az ország minden részéből. Az ünnepséget az ősi szervita templomban délelőtt 9 órakor Baráczius József egri apát-kanonok nyitotta meg ünnepélyes szentmisével, majd délelőtt 11 órakor az Egervárosi Egyházközség rendezésében országos katholikus nagygyűlést tartottak a Kossuth Lajos-téren. A nagygyűlést a gyönyörűen feldíszített emelvényen Török Kálmán pápai prelátus, prépost-kanonok nyitotta meg és a gyűlés szónokai Nyisztor Zoltán pápai kamarás, Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő, Huszár Károly volt miniszterelnök és dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő voltak. Az eucharisztikus szentév jegyében lefolyt nagygyűlés megnyitójában Török Kálmán pápai prelátus fejtegette a szentév jelentőségét és hangsúlyozta, hogy az a világszellem rontásai között a Krisztus király zászlója alá való tömörülést jelenti és megmutatja az egyetlen igazságot. Különös jelentőséggel kapcsolódik bele a szentévbe Eger városa, ahol a katholiciz- musért és Istenért a középkor egyik leghősibb véráldozatát mutatták be Dobó István vezérletével. Végül bejelentette, hogy dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek főpásztori áldását küldi a gyűlés előadóira és résztvevőire. A következőkben Nyisztor Zoltán pápai kamarás tartott ünnepi beszédet. — Csak nagy világfordulók előtt van olyan feszültség, mint a- minőt ma észlelni lehet mindenütt, — mondotta. Tévedne, aki ezt a feszültséget egyedül a kenyérért való küzdelemre vezetné vissza. Anélkül, hogy tagadni akarnám a létfenntartási küzdelem átgyűrűzé- j sét a szellemi küzdelmek területére, j meg kell állapitanom, hogy ez a I nyugtalanság előbb volt lelki, mint ] fizikai. Amikor az emberiség kilé- j pett a keresztény középkorból, a a theocentrikus, zárt istenképből és önmagát kezdte imádni, megkezdődött a világ romlása, amelynek be- tetőződése a mai gazdasági és politikai anarchiához vezetett. Amikor a világ szellemi arisztokráciája azt hitte és hirdette, hogy ez csak át- | meneti állapot, a tömegek már lát- j ták ösztönszerüen, hogy ez a nyug- I talanság mélyebb értelmű és világ- ! nézeti eligazodást kerestek világ- ] szerte. Az ösztön helyes volt, de a ! célbatalálás sokfelé hibázott. Ezért j a budapesti Eucharisztikus Világ- kongresszus esetleg sorsdöntő fordulatot jelenthet Európa számára. Itt jelenik meg a monstrancia árnyékában az uj törvény, az uj kilátás, itt hangzik fel az uj jelszó, amely szerint a kivezető utat a békét és a boldogságot csak az istenhitben és legnagyobb szentségében, az Oltáriszentségben lehet megtalálni. A magyarság nem először tudott leckét adni Európának és nem egyszer védte meg életével és vérével az európai kereszténységet és kultúrát. Most is példát adhat a magyarság Európa történelmében, mert nem először történt meg, hogy az Isten ügye rajtunk múlik. Ha tudunk égig érő tüzeket gyújtani, népünk hite és lelkesedése próféciaként meg tudja mutatni a béke és boldogság útját, ismét az európai kereszténységet menthetjük meg. A Szentévben ne csak az idegen forgalmat, és a gyöngyös bokréták szépségét mutassuk meg, hanem azt a hősi katolikus magyar lelket, ami mindig a legszebb volt ebben az országban. Téved, vagy rosszindulatúan ferdít az, aki azt állítja, hogy a magyarság nem tud elég hitet, lelkességet és szentséget i felmutatni, mint a világ bármely ] nemzete. Ez a kongresszus nemcsak arra való, hogy büszkélkedjünk vele s elheveredjünk annak a boldogságnak párnáin, hogy ez a kitüntetés bennünket ért, hanem azt a kötelességet rójja ránk, hogy felszítsuk a magyar lélek és jellem minden erényét és állítsuk a világ elé. Mélyebbé kell tenni a hitet, mert az emberek legnagyobb része nem azért hitetlen, mivel meggyőződött a hit gyengeségeiről, hanem mivel nem hirdették meg neki eléggé a hitet. És itt jöjjön az Egyház segítségére a Katholikus Akció, s munkálja a hitet, amelynek középpontjában a szeretet, a mások fel- gyujtásának vágya dobog. Ne az anyagi boldogság Ígéretével ámítsuk az emberiséget, hanem a lelki boldogság vágyát horgonyozzuk le a szívekben. Ha ez így történik, nagy lesz a magyar világkongresz- szus és európai jelentőségű mozgalmak fogják megtalálni bennük forrásukat. A gyűlés következő szónoka Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő a katholikum és a ma. gyár állameszme gondolatát fejtegette és hangsúlyozta, hogy a magyarság nemzetközi súlyát és tekintélyét mindig ennek a két eszmének az összekapcsolása adta meg. A liberalizmus korszakában, amikor a világ a kapitalista gazdasági rend keretei között kezdett átalakulni, megpróbálták szétválasztani ezt a kapcsolatot a „szabad egyház a szabad államban“ jelszóval. Azonban Szent Istvánt az a felismerés tette naggyá, hogy az európai polgárságunk nem lehet római kereszténység nélkül. Ezt a felismerést a történelem tökéletesen igazolta. — Állandóan úgy szokás beállítani Koppányi, mint valami makacs magyar hőst, aki elszánt bátorsággal védelmezte az ősi vallást Szent István katolicizmusával szemben. Koppányról keveset tudunk, az ősi magyar vallásról még kevesebbet. De minden költészettel szemben megállapíthatjuk, hogy a Szent István által behozott kereszténység nem valami ősi kultúrának foglalta el a helyét, hanem ebben az esetben nemzetnevelésről volt szó. Koppány tehát nem volt egy elhaló kultúrának utolsó Mohikánja, hanem egyszerűen csak egy trónkövetelő volt István királlyal szemben. S ezért nem a kuruc magyarok találják meg benne ősapjukat, hanem talán sokkal inkább az antilegiti- misták. I — Szent Istvántól nem vehetjük I rossz néven, hogy államábau a sze- : mélyi alkalmazásoknál a magyar | nyelv kizárólagosságát nem tartotta | szem előtt. A törzsi és állami szer- 1 vezetek nem a nacionalizmus szellemében alakultak ki, a nemzeti gondolat csak később vált állam- : szervező erővé. Csak a központi ha- I talmak ellen a világháború végén | Wilson hirdette, hogy a nemzeti elv és a nemzetek önrendelkezési joga érvényesüljön az államok újjászervezésénél. Attila birodajma sokfajú és soknyelvű népet foglalt össze a Dunamedencében, minthogy különböző összetételű volt itt a Habsburgok nagy monarchiája is. A tör- j ténelem tanítja, hogy itt a Duna : völgyében nem lehet megszervezni ! kizárólag faji és nemzetiségi alapon j egészséges államegységeket. Szent I István koronájában a nemzetiség nem szeparáló faktor. Szent István koronája összefog mindenkit és az állam kialakításának magyar művészetéről azt kell megjegyeznünk, hogy ennek legfőbb jellemzője: türelem mindenkivel szemben, aki bele | tud illeszkedni egy kultúrközösségbe | és hajlandó elfogadni egy legitim I hatalmat, amelyet Szent István je- j lölt ki. j — A római tanítás elsősorban | életfelfogás, amelyben az államok i éppen úgy megtalálják cselekede- j teik irányítását, mint a családok és ! az egyének. Kilencszáz esztendő j múlt el Szent István birodalmának | megalakítása óta. Azóta lényegesen j megváltozott a világ. Ma három 1 eszmeáramlatot látunk kialakulni: 5 \ Nyugaton a demokratikus államok ! a szociális ellentéteket békés megértéssel igyekeznek megoldani. Oroszországban a materialista életfelfogás jutott diadalra és a munkásproletárt tették a társadalom irányítójává. Más államokban a bolsevistaellenes mozgalom diktatúrára vezetett és itt-ott a szertelen nacionalizmus kinövéseihez. — Mi magyarok a nemzetközi életben Olaszország és Németország barátságára vagyunk utalva. Ez a körülmény sokakban azt a hitet kelti, hogy nekünk is utánoznunk kell ezeknek a baráti államoknak belső berendezkedéseit. Meg kell jegyez-
