Eger - napilap, 1937/2
1937-09-12 / 146. szám
L EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. szeptember 12. I Férfi kalapok a legújabb őszi formák, nagy választékban, olcsótól a legjobb minőségig Szabott árak. Takarékossági kitel. PÁL KAROLY DIVATHÁZÁBAN. Telelőn: 294. A parádl üveggyár cégfőnöke knltúrházat és kápolnát építtetett a munkásoknak A régi és kiváló hírű parádi üveggyár új intézménnyel lett gazdagabb. A haladó idők szelleme arra indította özv. Kuhinka Istvánná Madách Margit cégfőnököt, hogy nagy áldozatkészséggel, mintegy 20 ezer pengő költséggel kul- túrházat s ezzel kapcsolatban kápolnát építtessen az üveggyár munkásai számára. A művelődésnek és a vallásnak emelt hajlékot szeptember 12-én, vasárnap szentelik fel s adják át ünnepélyesen a tulajdonos erdőkincstárnak. Ezt az alkalmat használják fel egyben arra is, hogy emlékezzenek a gyár néhai cégfőnökére, gajári Kuhinka Gyulára, akinek munkássága a gyár új fejlődését indította meg. A hálás kegyelet emléktáblát helyezett a kultúr- ház falába s az emléktábla leleplezése ugyancsak vasárnap történik meg. A házszentelő ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik a kultúrház szentélyében tartandó szentmisével, majd leleplezik az emléktáblát. A kultúrház szentelésénél az ünnepi beszédet Schüssler Sándor gyárigazgató, az emléktábla leleplezésénél Fábián Zoltán főszolgabíró mondja. Rothadt szőlő mustjának lenyálkázására KÁLIUM-METABISZULFIT must és bor vegyszerek állandó raktáron SUGÁR ANDOR drogéria vala mint a EGER, SZÉCHENYI-UTCA 8. Az elmúlt héten Egerben járt P. Topolinski, a minorita rend pos- tulátora Rómából, hogy tisztelegjen a jubiláló Érsekfőpásztornál és elkérje tőle P. Kelemen Didák, néhai miskolci minorita atya szenttéava- tási iratait. Ezeket az iratokat az 1700-as évek végétől őrzi az egri érseki levéltár, amikor is már megindult a mozgalom P. Kelemen Didák szenttéavatására, ez a mozgalom azonban később, a zavaros időkben abbamaradt. Ki volt P. Kelemen ? Érdemes néhány szóval megmutatni az életét, annál is inkább, mivel Egerrel közvetlen kapcsolata van egyik csodatevése révén s a hagyományok szerint neki köszönheti a város, hogy 1739-ben megszabadult az országszerte pusztító pestistől. Kelemen Didák 1683-ban a háromszéki Baksafalván született. Apja székely köznemes volt. Kanta község minorita zárdájában tanult, majd 20 éves korában az eperjesi rendházban végezte tovább, mint minorita novicius tanulmányait. 1704- ben tett fogadalmat, 1708-ban már pappá szentelték. Amikor elindult, ez volt a jelmondata: Minden faluban legyen templom és minden harmadik faluban iskola. Kelemen Didáknak nem volt köny- nyű dolga. A magyar nép nélkülözések és szenvedések között vergődött. Egyszer a beszállásolt csáHogyan mentette meg 1739-ben a pestistől Eger városát P. Kelemen Didák akinek szenttéavatás! iratait most vitte el az érseki levéltárból a minorita rend postulátora i A lakosság könyörögve kérte Ke- j lemen Didákot, maradjon a városban, i ugyanekkor Egerből a püspök is arra kérte a szentéletű pátert, menjen Egerbe, védje meg a várost a pestistől. Kelemen Didák szobájába vonult, homlokával a földre borulva, hosszasan imádkozott, majd kijött és átszellemült arccal kijelentette, hogy sem Miskolcon, sem Egerben nem lesz pestis. 0 maga pedig elindult azokra a vidékekre, ahol a legjobban dühöngött a vész. A két várost valóban el is kerülte a pestis. Csodálatos életéből számos, rendkívüli, természetfölötti esetet örökítettek meg a szentéletű férfiúról, aki a puszta földön aludt, kenyéren és vízen élt, órák hosszat imádkozott a földre borulva, úgy, hogy öreg korára a homlokán a bőr megkeményedett. A pestis elmúlása után a szegények segélyezését tartotta élete főcéljának. Halála 1744 ben következett be s az 1770-es években mozgalom indult meg szenttéavatása ügyében. Az egri szentszéktől bizottság érkezett, hogy a szenttéava- tási esetekben szokásos szigorú vizsgálatot megejtse. Az egri püspök udvarában, feszületre tett eskü alatt vallottak a tanúk, akik között ott volt Tercsák Mózes, Borsod megye tiszti ügyésze, vizeki Tallián András Pál alispán, Beller Mihály ny. alispán, Leöchey Zsigmond törvényszéki ülnök, Zolnay Gáspár Miskolc város szenátora, Fáy Bertalan borsodmegyei nemesi bíró, Fiszer József megyei aljegyző, Fáy László alispán és számosán a kispolgári hívők közül is. Valameny- nyien egyöntetűen Kelemen Didák szent életéről vallottak és senki sem volt, aki ellene szólt P. Kelemen Didák a minoriták miskolci templomának Szentháromság kápolnája alatti kriptájában nyugszik, a rendfőnöki hivatalban pedig nagyméretű képe függ. A kép alatti szövegből kitűnik, hogy 1772- ben, amikor boldoggá avatási akciója kapcsán sírját felbontották, fráter Hyacintus Muzsi festette a képet. A szövegben is ez áll: ... fűit flexibilis ... Ez azt jelenti, hogy teste mozgatható, hajlékony volt, mikor felbontották a koporsót. Az Az 1744-ben elhunyt Kelemen Didák teste balzsamozás nélkül is teljesen épségben maradt. száriak, máskor a bujdokló légiók fosztották ki a lakosságot. Ekkor indult el pusztító útjára a pestis is. A népből kiveszett minden emberi érzés, a templomokat lerombolták, a papokat elűzték. Kelemen Didák mégis elindult hódító útjára. Előbb a nagybányai minorita rendház volt működési színtere. Gyalog járta be a pestises vidéket és gyógyulást, vigaszt, megnyugvást, jó szót vitt mindenfelé. Botütés volt a jutalma, de a patakokban kimosta sebeit és járta tovább áldozatos útját. 31 éves korában már tartományfőnöke volt a magyarországi minoritáknak. — Nagybányáról Nyírbátorba került, itt alapított rendházat. — Majd Szabolcs, Bihar és Szatmár megyékben rehabilitálta a katolikus vallás tekintélyét és térítette vissza a reformálódott lakosságot. Később Miskolcon telepedett le, ahol ekkor mindössze 20 katolikus család volt. 1725. március 11-én Borsod megye rendéihez kérvényt nyújtott be, amelyben a minoriták miskolci telepítését kéri. A kérvény III. Károly királyig jutott el, aki végül is teljesítette Kelemen Didák kérését. Hogyan menekült meg Eger a pestistől. A pestisveszedelem 1739-ben újabb pusztulással fenyegette az országot. A lakosság halálraváltan várta, mikor jelenik meg Miskolcon a pestis. Vasárnapig marad Borsodivánkán a windsori herceg Borsodivánka, szeptember 10. Harmadik napja tartózkodik most már a windsori herceg és felesége Borsodivánkán és pénteken, a harmadik és egyben a legjobb vadászokat is próbára tevő vadlibavadásza- ton vettek részt a Hortobágyon. Amíg a vendégek kint jártak a hortobágyi mocsaras tavaknál, azalatt a Prónay-kastélyban megkezdték a hercegi pár elutazásának előkészületeit, a hercegi pár ugyanis vasárnap elutazik. Forwood szárnysegéd pénteken délelőtt telefonon felhívta a Duna- palota igazgatóját, akinél szobát foglalt le, mert a windsori hercegi pár néhány napot Budapesten fog tölteni. Pénteken a reggelihez asztalra került a matyók lakodalmi kalácsa is, amelyet a Bokréta bemutatkozásakor ajándékoztak a hercegi párnak. Windsor hercege meleg kézfogással köszönte meg a kedves figyelmet a pompás fehérruhás menyasszonynak, a teljes diszben levő vőlegénynek és Varallyay Gyula bokrétavezetőnek, akik az ajándékot átnyújtották. A matyó Bokréta any- nyira tetszett, hogy szombaton újra megjelennek a kastélyban, a herceg vendégül látja őket és megismétlik számaikat. Délelőtt négy autó gördült ki a kastély tágas parkjából a hortobágyi vadászkirándulásra. A debreceni gulyák, majd a méneseknél az autók leálltak s Windsor herceg és kísérete elindult a karámok felé. A herceg ésBedeaux csikósruhát is öltöttek magukra, sallangos karikást vettek kezükbe, még a durrogtatást i is megkísérelték. Ezt a jelenetet a ! herceg felesége le is fotografálta. ! Megízlelték a bográcsgulyást, ezt azonban kissé paprikásnak találták A Nagycsárdában volt az ebéd Itt kedves meglepetés érte a ven dégeket. Karikás ostort és csikó bőrös kulacsot kaptak ajándékba A vadászatról a késő esti órák bán tértek vissza Borsodivánkára Szombaton ismét vadászat van a programon. Szombaton délután Borsodivánkán matyólakodalomban vesznek részt, mig szombaton este a Matyóbokréta ismétli meg táncait. — Pályázat a gyöngyösi iparos és kereskedő tanonciskola tanszékeire. A gyöngyösi iparos- és kereskedőtanonciskola szept. 15-i határidővel a könyvvitel, földrajz, és áruismereti tantárgyak heti 12 órában és az első osztályban a közismereti tárgyak heti 5 órában való ellátására pályázatot hirdet. Az első állásra csak felső kereskedelmi iskolai tanárok, az utóbbira állás- nélküli középiskolai tanárok és tanítók pályázhatnak.
