Eger - napilap, 1937/2
1937-09-12 / 146. szám
«Ei 12 FILLÉS Eger, XL Vili. évf. 146. szám ♦ Vasárnap # Trianon 18, 1937 szeptember 12. ■nini niMinrFiwwMi hiiw in *iiiM»yiMiwijiMiiiifjMnr»w^ii wi\\t\£&mntBa*m«!ms* ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: eger, líceum föld- szírt 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Peti*o Kálmán őr. képviselő válaszol a mai városi közgyűlésen a Korunk Szava Egerről írt cikkére Az utóbbi napokban nagy feltűnést keltett Egerben s bizonyára országszerte egy cikk, amely a Korunk Szava szeptemberi számában jelent meg a városról. A cikk elfogult és egyoldalú beállítású információk alapján nagyon kedvezőtlen és túlsóiét képet rajzol a város életéről, társadalmi rétegeinek viszonyáról, sok tárgyi tévedést tartalmaz, sok helytelen következtetést von le és — sok olyan tényt, törekvést elhallgat, amely a tárgyi igazság elsőrendű követelménye szempontjából föltétien megemlítést érdemelt volna. A cikkel a város ma délutáni közgyűlésén dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő foglalkozik, helyreigazítja tévedéseit, pótolja hiányosságait s rámutat azokra a megbecsülendő törekvésekre, amelyek a város társadalmi osztályait minél szorosabb kapcsolatban igyekeznek egyesíteni s arra az erőfeszítésre, amely évek óta minden illetékes tényező részéről megnyilvánul a szociális nyomor leküzdésére és a gazdasági helyzet megjavítására. A város képviselőjének felszólalását nagy érdeklődéssel várják, mert az alkalmas lesz arra, hogy megmutassa az ország közvéleménye előtt is az elhallgatott igazságokat. fíliért kell a Byöngyös — mátra Hét? Ä rendezőség felvilágosítása és buzdító felhívása a közönséghez Kirakatversengt is rendeznek az ünnepségek keretében Gyöngyös, szeptember 12. A Gyöngyös- Mátra Hét-tel kapcsolatban felmerült ellentétes vélemények kiegyenlítésére s az ünnep- í ségek minél nagyobb sikere érdeké- j ben a Gyöngyös—Mátra Hét ren- j dezősége az alábbi felvilágosítást, ! egyben buzdító felhívást bocsájtot- ta ki: ) Miért kell a „Gyöngyös—Mátra | Hét“ ? Mit jelent a város szemponjából ! ez a nagyarányú megmozdulás, mit jelent a siker s mit jelentene a sikertelenség? Mikor a Gyöngyös —Mátra Hét rendezésének gondolatával először foglalkozni kezdett a város vezetősége s mikor a megrendezés tervével a Corvin fürdőiroda igazgatósága jelentkezett, Gyöngyösön általánosan felmerült az a kérdés, hogy minek kell egy Gyöngyös—Mátra hetet rendezni ? Erre a kérdésre igazán még azóta sem felelt senki s talán ez az oka annak, hogy annyi ellenvélemény alakult ki a kérdés körül. Most, amikor már végre ott tartunk, hogy egy hét múlva az ünnepi hét megkezdődik, meg kell végre magyarázni, mit jelent valójában ez a nagy terv. A Gyöngyös—Mátra Hét nem jelenti annak a nagy progj rammnak a megvalósitását, amit j eddig ismertettünk, mert ezek a megvalósítandó programmok maguk csak eszközök arra, hogy elérjük azt a nagy célt, amit magunk elértünk akkor, amikor elhatároztuk, hogy annyi ellenvélemény ellenére is megrendezzük ezt a nagyszabású mezőgazdasági, ipari, borászati kiállítást és vásárt. Gyöngyös a Mátra kapuja. Kereskedelme, főképen a gyümölcskereskedelme egyike a legnagyobbnak az országban. Mégis, mert a város kiesik a főútvonalakból, magáról a város nagy életéről kevesen tudnak s az a hiedelem, hogy Gyöngyös a mai élettel nem hogy nem tart lépést, hanem attól teljesen elmaradt. Akkor, amikor jelentkeznek az iparosok, gazdák, maga a rendezőség is meglepetéssel látja, hogy mennyi olyan érték kerül bemutatásra, amiről eddig senki sem tudott. Hány olyan iparos remekművét fogjuk ott látni a kiállításon, akiről annyi nagyszerű munkát el sem képzeltünk. A mezőgazdaság olyan termel vényekkel jön, amilyeneket eddig a nagyközönség, de még a szakemberek szeme sem látott. De további céljaink is vannak. Gyöngyös ma Magyarország egyik i legfejlődésképesebb idegenforgalmi i gócpontja. Ezt akarjuk kihasználni. Gyöngyös közönsége aláértékeli magát, sokkal kevesebbre becsüli önmagát, mint valóban. Meg akarjuk mutatni ennek a városnak, hogy érték, hogy számít, hogy érdekli ezt az országot. Hála a város képviselőjének, tíz filléres gyors ontja a közönséget a gyöngyösi ünnepi hét alatt. Plakátjaink ott vannak az ország legtávolabbi részében is és hirdetik, hogy Gyöngyös él, élni akar és megérdemli, hogy pártolják. Sajnos, itt meg kell mondanunk az igazat! Ez a törekvés eddig egykét talpig férfi becsületbeli törekvése. A nagy tömeg és az értelmiség gyilkos és lélketlen közönnyel nézi, hogy néhány ember verejtékes ' munkával igyekszik Gyöngyös érdé- i keit védeni és szolgálni. Ez az ország kiváncsi Gyöngyösre és eljön ide. A rendezőség megrendezi a „Gyöngyösi Hetet“ és a „Gyöngyösi Hét“ látnivalói elérik majd az országos átlagot s a ven- i dégeink becsületes megelégedéssel távoznak innen, mert ha ez a Hét sikerül, az idegen látja, hogy Gyöngyös él, dolgozik és dolgozni akar, verítékkel, magyar becsülettel, akkor megbecsüléssel távozik innen s boldogan jön vissza árút venni, j nyaralni. Mi azt akarjuk, hogy ; Gyöngyös városa előtt tisztelegjen itt az ország, a rendezők neve ne is tűnjék ki, csak azt jegyezze meg minden vendég, hogy Gyöngyös becsületes, szorgalmas és tisztességes magyar város! Ehhez kérjük mi utoljára a város nagyközönségének támogatását. Nyílt sisakkal mutatjuk meg, miért kell a „Gyöngyösi Hét“ s úgy érezzük, hogy ebben a munkában támogatni bennünket minden becsületes gyöngyösi polgár kötelessége! A Rendezőség. * Itt említjük meg, hogy a „Gyöngyös-Hátra Hét“ rendezősége az ünnepi hét tartama alatt kirakatversenyt is rendez, s a részvételre a gyöngyösi kereskedőket felszólította. A kirakatversenyen a legkisebb kereskedő is résztveket, mert az elbírálásban nem a kirakat nagysága a mérvadó, hanem a rendezés művészi értéke. A kereskedők munkáját jutalmazni is fogják, mert a TESZ a versenyben első díjat nyert kirakat rendezőjét arany, a másodikat ezüst, a harmadikat pedig bronzéremmel tünteti ki, ezenkívül hét díszes kivitelű oklevél is kiosztásra kerül. A kereskedők körében már is nagy az érdeklődés s a versenyen való részvételüket már többen be is jelentették. Új barátokat szerzett Egernek a kétnapos országos cukrászkongresszus Eger, szeptember 11. A Magyar Cukrászok és Mézes- kalácsosok Országos Szövetsége csütörtökön fejezte be Egerben kétnapos országos kongresszusát. Csütörtökön a minoriták templomában dr. Rubovszky Ferenc theologiai tanár mondott megnyitó szentmisét, majd általános érdeklődés közepette tartották meg nagygyűlésüket a cukrászok a városháza nagytermében. Az előadók a két testvéripar sérelmeit is megtárgyalták, így az új ipartörvény rájuk vonatkozó sérelmes intézkedéseit, a fagylalt- rendeletet, a kontárkérdést s az iparosnyugdíj kérdését. A nagygyűlés után közebéden vett részt a kongresszus közel száz tagja a Koronában. A közebéd a kitűnő konyha élvezete és a baráti érzéseknek a fehér asztal mellett szokásos megnyilvánulásai közben zajlott le. Az első pohárköszöntőt Frank Tivadar városi főjegyző mondotta a Szövetség vezetőségére s a Budapestről és az ország tizennégy városából érkezett vendégekre, majd Spelter Henrik a budapesti cukrász ipartestület elnöke, dr. Rubovszky Ferenc érseki tanácsos, theologiai tanár és Stück Károly budapesti cukrászmester emlékeztek meg a baráti találkozás jelentőségéről. Délután a város síkfőkúti nyaralótelepére tettek kirándulást a vendégek s a Tulipánkertben elköltött vacsora után a legkellemesebb emlékekkel tértek vissza Budapestre és városaikba. A két napos kongresszus sok barátot szerzett Egernek. A kongresz- szus résztvevői közül igen sokan elhatározták, hogy nyaralóvendégként fognak legközelebb visszatérni.
