Eger - napilap, 1937/2
1937-08-31 / 139. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. augusztus 31. KEZDŐDIK AZ ISKOLA ■ minden tanulónak szükséges egy éles , — ,x ’ aJI kés, egy jó acélolló, fésű, hajkefe, fogkrém, fogkefe, szappan stb. — Megtalál mindent a legolcsébbtól a. _____ . _ l egfinomabb minőségig VAMOSSY SZaRÜZletéfteil Chg j^ iO A nagykőrösi gazdák tanulmányútja Gyöngyösön és Egerben A fejlett gyöngyösi gyümölcs- exportnak aranynapja volt tegnap. Az alföld szívéből régi versenytársai, a gyümölcskivitel tekintetében történelmi múltra visszatekintő Nagykőrös és környékének gazdái jöttek el autóbuszon Gyöngyösre, mintegy harmincán, tanulmányozni a gyümölcstermelést, feldolgozást és csomagolást. A tanulmányutat a Kertészeti E- gyesület rendezte, az Idegenforgalmi Hivatallal együtt és résztvettek azon Dezső Kázmér polgármesterrel az élükön Havassy Mihály egyesületi elnök, Hegedűs Dezső földbirtokos, Kopa László szerkesztő, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Szombaton Hatvanban a konzervgyárat, majd Ecséden az Agrária Szőlőtelepet tekintették meg s még aznap délután Gyöngyöspatára rán- dultak ki, ahol néhány kisebb szőlőgazdaságot szemléltek meg, innen visszatérve a Diákszállóban szálltak meg Gyöngyösön. Vasárnap elsőnek Balogh István HGE igazgató magyarázatával a gyümölcscsomagoló csarnokot és Hajdú Dezső vezetésével a szeszgyárat s az Industria- j éggyárat tekintették meg. Rendkívüli elismeréssel adóztak a fejlett és minden tekintetben leghigiéni- kusabb gyümölcscsomagolásnak, valamint a mustsürítéses és borfagyasztásos eljárásoknak. Tíz óra után folytatták útjukat Gyöngyössy Béla gyümölcstermelési intéző vezetésével Fleischmann Henrik domoszlói szőlőgazdaságába, ahol a házigazda értékes magyarázat közepett mutatta be minta-szőlőtelepét. A nagykőrösiek figyelmét különösen megragadta a 100 holdas Afuz-ali telepítés, amely szőlőfajtával, mint kitünően exportálható szőlővel, elsőnek Fleischmann kísérletezett az országban. A házigazda ezután ebédre vendégül látta a nagykörösieket és üdvözlő szavai után Dezső Kázmér polgármester nagy beszédben mondott köszönetét azért a sok élményért, amelyben részesültek és amelyet otthon csak hasznosítani tudnak. Gyöngyössy Béla gyümölcstermelési intéző itt ragadta meg az alkalmat, hogy a GyOE hevesmegyei tagozata által ezelőtt néhány héttel rendezett kirándulás alkalmával a nagykőrösiek részéről tanúsított barátságos vendégszeretetért köszönetét mondjon. A késő délutáni órákban Egerbe érkeztek meg a kirándulók, ahol Gröber Jenő fogadta szalaparti pincéjében borkóstolóra a vendégeket. Itt kitűnő hangulatban a késő éjjeli órákig maradtak a vendégek és innen Hevesen át visszatérve ma délelőtt érkeztek meg Nagykőrösre. Kezdődik az iskola Mibe kerül egg tanuló egész évi iskoláztatása. Érdekes számadatok a népoktatás köréből. Eger, augusztus 30. Vége a vakációnak, kezdődik az iskolaév: az egri utcákat ma reggel már ellepték az iskolák felé igyekvő gyermekek; a legtöbb iskolában megkezdődtek a beírások. Szeptember: új gond a gyermeknek, újabb gond a szülőnek, miből teremti elő a beíratási, tanszer- és tandijköltségeket. Érdekes számadatokat bocsájtot- tak rendelkezésünkre, amelyekből megállapítható, hogy milyen költséges a gyermeknevelés, illetve iskoláztatás. Közli a kimutatás, hogy több mint másfél millió tanuló, tehát az ország lakosságának 18-5 százaléka vonul be szeptember eleMór szíri.. ha Lusztignál már megvette mustmérőjétM ; jén az iskola padjaiba. Az összes ; magyar iskolák egy évi fenntartása, í — nem számítva a főiskolákat — í százmillió pengőt emészt fel, min- 1 den tandíj-jövedelmen felül. Ez a kiadás csak az állami tanintézeteket terheli, ugyanannyit fordítanak iskolafenntartási célokra a felekezetek, községek, alapítványok és egyéb érdekeltségek. Ennek a nagy áldozatnak a kamatai csak a jövő nemzedék műveltségében és tanulságában térülnek meg. Ebben a kétszáz millióban nincs benne az a jelentékeny költség, ami a szülőket terheli. Ez fejenként, igen szerényen számítva, évi 50 pengőt tesz ki, a másfél millió tanulónál 80 millió pengő. A középiskolai tanulók száma 66.772. Ebből állami iskolába jár 28.886. Az állam középiskoláira évente 6,523.431 pengőt költ, tehát egy tanuló 222 pengőbe kerül. Valamivel kevesebbe kerül a nemállami iskolák fenntartása, úgy hogy ezeknél egy tanuló csak 194 pengőbe számítható, tehát országos átlagban egy középiskolás tanulóra 2ll pengő esik. Ez a szülői költséggel együtt 261 pengőre rúg. A tanító és egyéb képzőintézetekben egy állami növendék tanítása 429, a nem államiaknál 351 pengőbe kerül. A polgári iskolák közel 100 ezres tömegénél az országos átlagban vett fejkvóta 84 pengő. A kereskedelmi szakoktatásnál a 7600 növendékből 1332 jár állami intézetbe és fejenkint 245 pengőbe kerül a tanításuk. A gazdasági szakoktatásnál a 17 ezer növendék fele állami és fejenkint 69 pengőbe kerül. A 38.512 tanonc fejenkint csak 12 pengő költséget okoz. A felsőipari oktatásnál egy növendék 400 pengőbe, a gyógypedagógiai oktatásnál 447 pengőbe kerül egy tanuló. A legdrágább a szülésznőképzés: 1510 pengő fejenkint. A bábaképző intézetek költségét azonban nagyban megterheli az intézetek nőgyógyító és anyavédelmi működése1 Az országban összesen 124 ezer óvóintézet van, ezek harmada állami. Egy óvódás átlagban 42 pengőbe kerül. A népiskolai tanulók száma 1 millió 300 ezer és csak 270 ezer jár állami iskolába. Az állam ezek iskoláztatására 14 és fél millió pengőt költ. A nem állami intézetek fenntartása közel ötven millió pengőt emészt fel. Egy népiskolai tanuló átlagban 50 pengőbe kerül. Ezek a számítások a tanügyi költségvetés alapján csak a közületi kiadásokat tüntetik fel, tehát az állami és felekezeti kiadásokat a nép- és középiskolai oktatásra. Ehhez kell számítani a nagyon szerényen 50 pengőre felvett szülői oktatási kiadásokat, de még mindig hol vannak a fenntartás, az élelmezés, a ruházkodás, a beteggyógyítás s a gyermeknevelés sok egyéb s ki sem számítható költségei. Vasárnap éjszaka negyed tizenkettőkor megérkezett Egerbe a nepáli maharadzsa Ez jobban tetszik nekem, mint a Palatínus — ez volt az első szava a Koronára Bisnu Bahadarnak Eger, augusztus 30. Vasárnap délután négy órakor két-háromszáz főnyi közönség szemlélte a Korona előtt a nepáli maharadzsa fogadásának előkészületeit. Az első emeleten gyönyörű szalont és hálót rendeztek be a fejedelmi vendégnek, világos és sötét selyem garnitúrákkal, pompás szőnyegekkel s a kis dohányzóasztalon gyönyörű török selyemterítővei. A szálló hallját díszcserjékkel dekorálták s a zöld teremben az első asztalt a maharadzsa és kísérete számára terítették meg. Érdekes volt végigmenni egyébként a zöld termen: valamennyi asztal el volt foglalva, sőt már délelőtt telefonon túljelentkeztek erre a teremre. Ebben a vonatkozásban azonban csalódás érte az érdeklődőket. S nem is ez volt az első csalódás. Az első csalódás az volt, hogy a maharadzsa nem érkezett meg délután négy és hat óra között. Délelőtt telefonon este fél hétre jelezték érkezését, azonban elmúlt hét, sőt nyolc óra is, a fejedelmi vendég még mindig nem jött. A közönség ekkor már szétoszlott, a Koronából pedig felhívták a margitszigeti Palatínus-szállót, hogy mi a késedelem oka. A szálló jelezte, hogy az uralkodó herceg és kísérete nyolc órakor indul Budapestről. Pontosan negyedtizenkettő volt, amikor két remek autó gördült a Korona elé. A nagyobbik hatalmas zöldszínű, áramvonalas, négyüléses Rolls Royce, a világ legjobb és legdrágább angol kocsija, angol rendszámmal. — Sofőr és portás az ajtóhoz ugrottak, Unterreiner János az érkező vendég elé sietett, aki mosolyogva fogadta az üdvözlést és könnyedén segített feleségének a kiszállásnál. A nepáli herceg alacsony, de vékony termetű, egészen fiatal, olajbarna bőrű, meleg sötétbarna szemű s általában derűs. Felesége sötétfekete hajú keleti szépség, égófekete szemekkel. Mindketten európai, sportjellegű ruhát viseltek. A maharadzsa és kísérete gyors léptekkel ment fel a lépcsőn s amint feltárult előtte szobája ajtaja, így szólt: Jobban tetszik nekem, mint a Palatínus. A szálló bérlője a legnagyobb tapintattal és ízléssel gondoskodott a magas vendégek kényelméről és ellátásáról. A maharadzsa azonnal kifejezte kívánságát, hogy szobájában vacsorázik, majd gyors mozdulattal töltött a likőrkészletekből, felkattantotta a hatalmas rádiót, amit Lusztig Sándor ajánlott fel angolnyelvü levélben a maharadzsa egri tartózkodása idejére, mosolyogva pár tánclépést tett feleségével, majd az ablakhoz léptek, ahonnan hosszasan néztek ki. Költségvetés díjtalan NYÍRI LAJOS villanyszerelőnél. Előjegyzés: Dr. Kállay Z. u., Klein üvegesnél. Lakás: Hadnagy u. 19.
