Eger - napilap, 1937/2
1937-08-22 / 134. szám
Eger, XLV11I. évf. szám ÄEH 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 augusztus 22, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEOTQ POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. A kormányzó szolnoki beszéde Az Országos Alföldi Bizottság szolnoki nagygyűlésének különös fényt és jelentőséget adott az a körülmény, hogy ezen a gyűlésen megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is és gondolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg az alföldi öntözési program megvalósítására irányuló munkát. Az államfő beszédében mindenekelőtt azokat az okokat vázolta, amelyek az Alföld öntözését szükségessé teszik. Az Alföldet hosszú évtizedeken keresztül méltánytalanul mostoha elbánásban részesítették. Pedig az Alföld népe tekinthető a honfoglaló magyarság egyenes leszármazottjának. Évszázadokon keresztül az Alföld volt a magyar faji erő kimeríthetetlen forrása. A mostoha elbánás és a nehéz körülmények folytán mégis az Alföld színmagyar népe az ország többi részeivel szemben kedvezőtlen helyzetbe került. Ezért bír oly nagy jelentőséggel az öntözés most megindított munkája, amely tulajdonképen csak első részlete annak a nagy programnak, amely évtizedek során kerül megvalósításra és amelynek kizárólagos célja az, hogy az Alföld derék magyar népén segítsen s a terméketlen, vagy kevésbé termékeny alföldi területeket rendszeres művelésre alkalmassá tegye. Ennek a tervnek megvalósulása tehát elsősorban a legnehezebb helyzetben sínylődő mező- gazdasági munkások, gazdasági cselédek és alföldi törpebirtokosok helyzetét fogja megjavítani. Végső eredményben tehát — amint erre a kormányzói beszéd is rámutatott — a magyar állam hatékony szociális gondoskodását azokra a társadalmi rétegekre fogja kiterjeszteni, amelyek eddig hősiességgel határos igénytelenséggel tűrték a gazdasági válság nehéz megpróbáltatásait. De rámutatott a kormányzó megnyitó beszédében arra is, hogy milyen gazdasági és szociális következményeket vár az öntözési program megvalósításától. Az öntözés megvalósítása nemcsak a közvetlenül érdekelt alföldi gazdatársadalomnak fog használni, de javára szolgál az ország többi rétegeinek is. Az alföldi mezőgazdaság színvonalának emelkedése, az alföldi nép helyzei i í j S | tének megjavulása meg fogja indítani, illetve meg fogja gyorsítani az országban a belső tőkeképződés folyamatát s elő fogja mozdítani az ország gazdasági megerősödését. A kormányzói beszéd megemlékezett arról is, hogy az öntözési program csak fokozatosan, részletekben valósítható meg. Egyrészt azért, mivel kormánynak a az öntöző művek létesítésénél számot kell vetnie az államháztartás helyzetével s nem szabad veszélyeztetnie a költségvetés egyensúlyát. Másrészt azonban az öntözés sikere nagymértékben attól függ, hogy az Alföld egész népe átérezze az öntözés jelentőségét és mielőbb megismerje az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges tudA valamikor híres és hangos egri szüretek mintha elnémultak volna s a szüret nem a vígság és a megelégedettség hangulatát hozza az egri szőlőhegyek közé, hanem az aggodalom és a gond üti fel a fejét még ott is, ahol a jó Isten bő szüretet adott. Mily sok gondot és mily sok áldozatot jelentett az idei évben, — amikor a bort alig lehetett értékesíteni — a szőlők megművelése, — hány szőlősgazda merült ki anyagilag s várja most a szürettől az eredményt. Az egri szőlősgazda bizonytalan jövője már-már kétségbeeséssé fajul s keresi a kivezető utat. Valljuk be őszintén, hogy az alföldi indokolatlan szőlőtelepítések fogják a hegyi szőlőket tönkre tenni, különösen akkor, ha a kormányzat anélkül, hogy az alföldi telepítéseket korlátozná, vagy megszüntetné, kizárólag az alföldi borok felvásárlása és eltüntetése érdekében intézkedik; kizárólag az alfóldön épít bortároló helyiségeket s szándékozik mustot és bort vásárolni. Az alacsony termelési költséggel termelt borok méltányos áron való felvásárlása csak ösztökélni fogja az alföld népét szőlőtelepítésre, mert hiszen az állam gondoskodni fog a termés eltüntetéséről. De mi lesz a hegyi szőlőkkel, a történelmi borvidék termésével, a kétszer oly magas termelési költséggel előállított borral. A kormánynak, ahol intervenciós borvásárlást eszközöl, azonnal intézkednie kell a szőlőtelepítések megakadályozása tekintetében, de nem 10—20 pengős szolgabírói büntetésekkel, hanem az engedély nélküli telepítések könyörtelen kiirtásával. Azonnal intézkedni kell a kormánynak, hogy a búzatermelésre alkalmas szőlőterületeken a pótlás akadályoztassák meg s ez szigorúan vitessék keresztül. Míg a kormányzat a borvásárlásokkal az alföldi bortermelést elősegíti s az új alföldi telepítéseket meg nem akadályozza, addig csak propagandát csinál az alföldi szőlők elterjedésének. Ha a kormányzat 400,000 hektóliter bort felvásárol és ezt kiveszi a forgalomból ez talán fogja éreztetni csekély hatását, de szívesebben láttuk volna, ha borvidékenként a kormányzat a must árát minimalizálta volna s mindenütt, ahol ily minimális áron árú jelentkezik, bizonyos kontingensen felül azt felvásárolta volna. Szükségesnek tartottuk volna, hogy a külföldi kereskedelmi tárgyalásoknál, különösen a történelmi borvidékek minőségi borai részére nagyobb kontingenst biztosított volna. Szőlöfogyasztási propagandát kellett volna előmozdítani, hogy az alföldi szőlő mint gyümölcs kerüljön piacra. Vendéglőkben és étkezési helyeken a menürendszerhez a kötelező bor kiszolgálása lett volna bevezetendő. Végül a mai italmérési rendsze* ; rünk eltörlésével szabaddá kellett volna tenni a borforgalmat s végre meg kell szabadítani a bortermelést a borfogyasztási adótól. Ha a kormányzat nem fogja sürgősen megoldani a szeszkérdést s bármilyen jó akarattal, de egyoldalú intézkedésekkel csak az alföldi szőlősgazdák érdekeit szolgálja — ne kívánja, hogy mi egri szőlősgazdák bizalommal nézzünk a szőlősgazdák megsegítését célzó intézkedései elé. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Nyíregyháza hódolata az Érsekfőpásztor jubileumán. Nyíregyháza róm. kát. egyházközségének képviselőtestülete Török Dezső kanonok egyházi, Korompay Károly dr. világi elnök elnöklete alatt díszközgyűlést tartott. A díszközgyűlésen Török Dezső kanonok lendületes és meghatódott szavakban emlékezett meg Szmrecsányi Lajos dr. érsek huszonötosztendős j jubileumáról, majd Korompay Ká- I roly dr. méltatta a*Főpásztor kivé- ; teles értékeit. A képviselőtestület tagjai ezután állva hallgatták végig a Török Dezső kanonok által felolvasott hódoló felírat szövegét, a- melyben a város katolikus társadalma a jubiláló Főpásztort köszönti. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Horthy Miklós ; kormányzó influenzáján hoz torokgyulladás is fellépett. j Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, ! Magyarország kormányzója tegnap j nem vehetett részt a Szent István- \ ünnep hagyományos körmenetén. A kormányzó augusztus 19-én influenzában megbetegedett, és magas láza volt. Tegnap torokgyulladás lépett | fel az influenza mellett. A ma ki- j adott jelentés szerint a betegség ! normális lefolyású és aggodalomra nincs ok. Az ország közvéleménye állandóan nagy érdeklődéssel várja a híreket a kormányzó betegségéről és a mai bizalommal orvosi jelentés után megnyugtatóan reménykedik a kormányzó közeli felgyógyulásában. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: mérsékelt szél, több helyen, főleg nyugaton és északon eső, zivatar. A hőmérséklet nyugaton kissé csökken, keleten emelkedik. SZÜRET ELŐTT írta : Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő
