Eger - napilap, 1937/2

1937-08-17 / 131. szám

Eger, XL Vili. évf. 131. szám Ara 6 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 18,1937 augusztus 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKARE KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Eger képviselőtestülete augusztus 18-án díszközgyűlésen ünnepli a jubiláló Érsekfőpásztort Díszes kiállítású meghívón ér­tesítette Eger város polgármestere a képviselőtestület tagjait és a város társadalmának vezetőit, hogy a vá­ros képviselőtestülete augusztus hó 18-án, szerdán délelőtt 11 órai kez­dettel ünnepélyes díszközgyűlést tart, amelyre nemcsak a képviselő- testület tagjait, hanem a város egész Heves vármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órai kez­dettel tartotta havi ülését. A havi jelentések során Plósz István or­szággyűlési képviselő a dohány- termelők sérelmeit panaszolta, majd megemlítette, hogy a csempészett dohány beszállítása körül is sok visszásság történik. Az aldebrői szövetkezeti boltossal szállíttatták Egerbe a pénzügyőrök a csempész­dohányt. Az Aldebrőn lemért do­hány később Égerben nyilván ki­száradt, mert kisebb lett valamivel a súlya, de a szövetkezetest 74 P bírsággal sújtották. Hasonló esete volt az aldebrői községi bírónak is. Könczöl Kálmán pénzügyigazgató­helyettes kijelentette, hogy a minisz­teri rendelet szerint minden trafikos- nak kötelessége a csempészett, illet­ve elkobzott dohányt megőrizni és a legközelebbi nagytrakfikba be­szállítani. Az esetet kivizsgálja és ha sérelem történt, intézkedik. Gosztony Andor ugyancsak a do­hánytermelők érdekében kérte, hogy a pénzügyőrök ne zaklassák feles­Eger, augusztus 16. Braun Károly polgármester, hegy­községi elnök vasárnap másodízben hívta össze az egri hegyközségi köz­gyűlést, mert legutóbb a gazdák elégtelen számú megjelenése miatt a közgyűlés határozatképtelen volt. Tegnap sem jelent mega gazdáknak a törvényben előírt egyharmada, de mégis összejöttek annyian, hogy a polgárságát is meghívták. A díszközgyűlés tárgya: Dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló, házi főpap és gróf, v. b. t. t., Eger város díszpolgárának üdvözlése érsekségének 25 éves év­fordulója alkalmából. Ünnepi beszé­det mond dr. Erlach Sándor ügy­véd, a képviselőtestület virilis tagja. legesen őket. Kérdi a pénzügyigaz­gatót, hogy mikor kell adópótlékot fizetni? A késedelmi kamatot ugyan­is 6 százalékra szállította le a mi­nisztérium, de az adópótlék száza­lékát havi 0.5 százalékban állapí­totta meg. Könczöl pénzügyigazgató: Csak forgalmi adóhátrálék után kell adó­pótlékot fizetni. Minden más adó­hátrálék után csak késedelmi kamat fizetendő. Gosztony Andor: A hevesi adó­hivatalnál minden adóhátrálék után szednek késedelmi kamatot is és adópótlékot is, ami így 12 száza­lékkal növeli a terhet. A pénzügyigazgató kijelentté, hogy megvizsgálja a lehetetlennek tartott esetet. Az útügyi jelentésekhez Beniczky Elemér szólalt fel és számos község kérelmét tolmácsolta bekötőutak és útjavítások érdekében. Győrffy Kál­mán sérelmezte, hogy a Galyatetőn nagy robbantásokat végeznek, de nem figyelmezteti senki az arraha- ladó utasokat. városháza nagyterme teljesen meg­telt s még a karzatra is jutott be­lőlük. A közgyűlés nem várt szenvedé­lyes hangon folyt le. A gazdák egy kis töredéke érthetetlen aggodal­makkal fogadta a rendtartást, min­den áron ellenzékieskedő közbeszó­lásokkal zavarta a tárgyalást, úgy hogy az elnök többször csak eré­lyesen tudta a tárgyalás zavarta- } lan menetét biztosítani. A felszóla- j lók többsége azonban a tárgy ér- > deme szerint megfontolt, higgadt és I tárgyilagos megjegyzésekkel kísérte j a rendtartás egyes szakaszait. I Braun Károly elnök a közgyűlést 11 órakor nyitotta meg, megálla­pítva, hogy a gazdák ezúttal sem jelentek meg a törvényben meg­kívánt számban, azonban most már a megjelentek számára való tekintet j nélkül határozatképesen tárgyal a j közgyűlés. Ezután szakaszról-sza- í kaszra felolvasta a rendtartást, j megfelelő magyarázattal kisérve az egyes pontokat. Mindjárt a hegy­községi szervezet ismertetésénél több közbeszólás zavarta meg a felolvasást: —- A hegyközséggel csak több lesz a hivatal . . . Braun Károly elnök megnyugtatta a közbeszólókat, hogy ez a hivatal nem jár majd valami nagy fizetéssel, de annál több munkával. Szajlay Sándor azzal a szakasz- szal kapcsolatban, amely a hegy­bíróktól szakképzettséget követel, annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a szakképzettség kimon­dása hátrányos megkötést jelent, mert kizárja az alkalmazásból az iskolát nem végzett, de nagy gya­korlati tudással rendelkező földmű- veseket. Braun Károly elnök: a szakkép- j zettség szükséges, mert ma már nem a pásztorok ellenőrzése az j egyetlen feladata a hegybíróknak. ! Valósággal vegyésznek és mérnök- ; nek kell lenniök s a kísérletezés I esetleg sokba kerülhet a hegyköz­ségnek. Ennél a megjegyzésnél zaj tört ki. Nagy Lajos: ne zavarjuk feles­leges okvetetlenkedéssel a tárgya­lást. A múltban is az volt a hiba, hogy a hegybíró nem volt szakkép­zett ember. Nem akarunk tuladmi- nisztrálni, de fontos, hogy a hegybírók szakképzettséggel rendelkezzenek. Fizetett alkalmazottra addig külön­ben sincs szükség, amíg a munka­kör nem kívánja s akkor majd pá­lyázat útján alkalmazunk hegybí­rót a legérdemesebbek közül. Braun Károly elnök: most azt kell eldöntenünk inkább, egy vagy két hegybírót alkalmazunk-e. A munka nagy, két hegybíró okvetle­Dohány-, út- és adóügyek foglalkoztattak a megyei közigazgatási bizottság ülését Viharos közgyűlésen tárgyalták le az egri hegyközség rendtartását nül kell. Nagy Lajos : egy is el tudja vé­gezni a munkát. A gazdák állan­dóan szenvedélyes közbeszólásokkal zavarják a tárgyalást. Az elnöki csengő csaknem megszakítás nélkül szól. A felszólalók hangja elvész a hangzavarban. Vida Ferenc: kérve kérem gaz­datársaimat, fegyelmezzék magukat. Ilyen fontos ügyet nem lehet szen­vedélykitörésekkel megvitatni. Láng Nándor: okvetlen két hegy­bíró kell. Egy a vízen innen, egy a vízen túllévő területre. Nagy László úgy véli, hogy egy munkaszerető, agilis hegybíró el tudja végezni a munkát. A közbeszólások és zaj megismét­lődött, mire az elnöklő polgármes­ter egy különösen hangoskodó Varga nevű fiatal gazdát, akiről kiderült, hogy Ostoroson van földje, tehát nem is tagja a közgyűlésnek, kiuta­sított a teremből. A gazda csak többszöri erélyes felszólalás után hagyta el a tárgyalótermet. A vá­ratlan incidens után csak percek múlva állt helyre a nyugalom. Szajlay Sándor javaslatára úgy határozott a közgyűlés, hogy a hegybírók számát kettőben állapítja meg, de egyet alkalmaz, a második alkalmazásáról szükség szerint ké­sőbb dönt. Hevesy Gusztáv és Szajlay Sándor indítványára elhatározzák, hogy a közgyűlésbe tárgyalási joggal be­hívják a szőlészeti és borászati szakiskola mindenkori vezetőjét és a mindenkori vármegyei gyümölcs­termelési intézőt, hogy ezek nagy szaktudását a szőlő- és gyümölcs­gazdálkodás számára biztosítsák. Láng Nándor szóvátette, hogy egyes birtokosok, akik önállóan al­kalmazhatnak^ hegyőröket, — hogy csak egyharmad rész hegyőrbért fizessenek, — „kontár-pásztorokat“ tartanak. Az elnök megnyugtatta a felszó­lalót, hogy a hegyőrtartás csak a teljesen bekerített területtel rendel­kező birtokosok számára lehet­séges, ilyen birtokos pedig Eger­ben nincs. Ezután már nyugodt hangnem­ben, zavartalanul folyt a rendtartás ismertetése. Braun Károly elnök befejezésül megjegyezte, hogy a rendtartás az igazság, jog és méltányosság köve­telményei szerint készült s a gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents