Eger - napilap, 1937/2
1937-08-12 / 128. szám
Eger, XL Vili. év/. 128. szám A H A 6 FILLÉS ♦ Csütörtök # Trianon 18, 1937 augusztus 12, ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG ¥áBMEÜYEX POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- ü. 1. TELEFON: 322. Énekes János, pápai prelátus, prépost, kanonok, egri székesegyházi főesperes hétfőn délután fél 2 órakor 71 éves korában, hosszas betegeskedés után elhunyt. A gyászhír rövid idő alatt elterjedt a városban, nem sokkal ezután megjelent a gyászlobogó a Líceum homlokzatán és több egyházi épületen, hirdetve az egyházmegye gyászát. A halálesetről először a család tagjait, majd az Érsekfőpásztort értesítették, aki mélységesen meghatva vette a hírt a székesfőkáptalan érdemes tagjának elhuny tárói. Énekes János halála nagy vesztesége az egész egri egyházmegyének. Eltávozásával egy nagy emberi értékekben gazdag, munkás papi életet zárt le a halál. Betegsége megakadályozta abban, hogy — tevékeny életének delén immár jóval túl — Egerben is folytathassa az egyház hivatott szolgájának hitével és buzgalmával vállalt munkáját. Ide már a betegségtől megviselt szervezettel pihenni jött csupán. De akik eredményekben gazdag pályáját figyelemmel kísérték, megértették azt a bensőséges ragaszkodást, tiszteletet és szeretetet, amellyel hívei társadalmi különbség nélkül körülvették. Énekes János élete példázata az Istentől hivatott, termékeny és kegyelemteljes papi életnek. Valóban elmondható: Isten ekéjével szánto- gatta a lelkek ugarát, hogy az igazság világosságának befogadására képessé tegye a lelkeket. Lelkében a klasszikus keresztények bátorsága és odaadása ízzott, amellyel nem szűnt meg a sötétség erősségei ellen védelmezni az egyháznak pásztorkodására bízott gyermekeit. De nemcsak pásztorolta őket, gyarapította is a lelkek nyáját, egyházának nagyobb épülésére s a maga kedvességének folytonos növekedésére Isten és az emberek előtt. A jóban nyughatatlan lelke az alkotó szellem hevületével tárta fel a társadalom mélységeit, épített hidat a szakadékok fölé. Csodálatosan gazdag alkotó ingéniumának jeleit a katolikus intézmények, egyesületek sora őrzi. Őrhelyén mindvégig rendíthetetlenül kitartott s éppen a legnehezebb időkben mutatkoztak meg legszebben ritka emberi jelességei. Mikor a magyarság vezérlő csillaga lehullott s ellenség taposta földjét, maga szinte egyedül állt meg a viharjárta ég alatt és világossága, erőssége, oltalma lett a megpróbáltatásokra vetett eklézsiának. S később is mindig előtte járt a hívek seregének, fáradhatatlanul művelte a lelkek szent egyességét. Mint szabolcsi főesperes kibontotta zászlaját egy új katolikus honfoglalásnak s a Nyírség sívó homokján a katolikus Magyarország új castru- mának alapjait vetette meg, amelynek erős falain tehetetlenül törhet meg az alvilág minden ármánykodó hatalma. De éppen ilyen maradandó alkotások őrzik emlékét a szociális, a társadalmi munka és a nevelésügy terén is. Irányítása, állásfoglalása mindig egy kiváló képzettségű, nagy látókörű szellem megnyilatkozásai voltak. S van még egy, ami nélkül az elhunyt emberi arculata nem volna teljes. Személyiségének az elme tökéletes pallérozottságára, a lelkűiét született előkelőségére utaló szelíd méltósága, amely magas egyházi hivatalában is az Isten igájában meghajló jópásztor alázatával aranyozta be alakját. Megadatott neki a személyiségének az a kedves, lenyűgöző vonása, amely maga körül csak derűt áraszt, lekötelez és még az ellenfelet is barátul szegődteti. Ez a kivételes emberi tulajdonsága nem kis mértékben járult hozzá munkálkodása sikereihez. Az elhunyt főpapot az egyházmegye őszinte, mélységes gyásza kíséri utolsó útjára. Énekes János pályafutása Énekes János 1866-ban született Egerben. Ugyanitt végezte középiskoláit és a teológiát. 1888-ban szentelte pappá dr. Samassa József egri érsek. Lelkipásztori munkáját Boconádon, Heves megyében kezdte meg, ahol előbb káplán, majd plébános lett. Itt 21 éven át szolgálta az Istent. Innen Törökszentmiklósra helyezték, ahol 4 éven át fejtett ki áldásos munkásságot, mint plébános. 1913-ban ugyanilyen minőségben helyezték Nyíregyházára. Felsőbbsége méltányolta a hivatását nemesen átérző lelkipásztor nehéz és eredményes munkáját. 1916-ban I. Ferenc József király riehnói címzetes préposttá és egyházi főhatósága ugyanakkor szabolcsi főesperessé, míg 1920-ban egri kanonokká nevezte ki. 1926- ban újabb magas kitüntetés érte. A Szentszék pápai prelátussá nevezte ki s ugyanakkor Magyarország kormányzója a II. oszt. polgári érdemkereszttel tüntette ki. 1929- ben a Vöröskereszt díszéremmel tüntette ki. Munkásságát elismerte és megbecsülte a közélet és a társadalom is. Örökös tagja volt Szabolcs vármegye törvényhatóságának, tagja volt a város képviselő- testületének, elnöke a fiatalkorúak felügyelő hatóságának s a Vörös- kereszt Egyesület városi választmányának, valamint számos társadalmi egyesületnek. Nyíregyházán két évtizedes alkotó munka hirdeti Énekes János tettekben gazdag életét. Kiváló lelki és emberi tulajdonságaival a megértés és szeretet légkörét teremtette meg személye és munkája körül az egész városban. Az őt mindenben támogató Érsekfőpásztornak segítségét is megnyerte törekvéseihez, egymásután létesítette a nyíregyházi nagy katolikus intézmények egész sorát. Felépült a kir. katolikus gimnázium, az Angolkisasszonyok leánynevelő intézete, valamint számos más katolikus közép- és elemi iskola. Az új intézmények létesítésével egyre jobban erősödött a városban a katolikus hitélet és társadalmi munka. A keresztény nemzeti gondolat és a szociális ki- engesztelődés irányzata vezette őt a szabolcsi Turáni Kör és a Szabolcsi Hirlap megalapításában és a Szociális Misszőtársulat munkába állításában. Nyugodt tárgyilagossággal állapíthatjuk meg egyházmegyénk nagy halottjáról, hogy két évtizedes munkájának alkotásai az egri főegyházmegyének és a magyar katolicizmusnak legerősebb keleti bástyáját építették ki Nyíregyházán nemcsak kőben, épületekben, hanem a lelkekben is. Eszköze és fegyvere mindezekhez elsősorban az emberi jóság és a szeretet virága volt. A békesség embere volt, nagytudású, i apostoli lelkű jó pap, Krisztus i igazi követője. Ezért szerette őt hí- j vein kívül minden világnézet és fe- j lekezet is. A nem katolikus többségű ! megyeszékhelyen a katolikus lelki- { pásztor volt az, akinek tiszta szava j leggyakrabban, legsúlyosabban hangzott és irányított a közélet fórumain is. Mindezek után ki csodálkozhatott azon a rajongó szereteten, mellyel nyíregyházi hívei körülvették és azon az őszinte tiszteleten, mellyel a város egész társadalma övezte őt? Az elmúlt évben, mikor az Érsek- főpásztor egri székesegyházi főesperessé nevezte ki és Egerbe kellett költöznie, hívei megindító szeretettel búcsúztatták áldozócsütörtökön. Nevéről és emlékezetére Énekesplakettet verettek a hitéletben je- leskedők jutalmazására. A számos elemi és középiskolát létesítő lelki- pásztor emlékét azzal is megörökítették. hogy egyik iskolát róla nevezték el. A temetés Énekes János holttestét még hétfőn délután átszállították az Irgalmasrend egri kórházából a Telekesy utca 6. szám alatt lévő kanonoki házba. Kedden délelőtt a 9 órai főkáptalani szentmise után a főszékesegyházból az egri kanonokok a gyászházba mentek és itt Kriston Endre püspök ünnepélyesen beszentelte a halottat. Ma délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban ünnepélyes gyászmise volt az elhunyt főpap lelkiüdvéért. A gyászmisét Kriston Endre püspök mutatta be nagy papi segédlettel. A komor egyházi pompával bemutatott engesztelő szentmisén megjelent az egyházmegye főpapsága, a helyi szerzetes rendek küldöttsége,' s a vidéki papság nagyszámú kül. döttsége, dr. Hedry Lőrinc Heves vármegye főispánja, Okolicsányi Imre alispán, vitéz Lékay Hohen• bürg er Antal vezérkari ezredes, egri állomásparancsnok, nemes Weimann Győző ezredes, az egri 14. honvédgyalogezred parancsnoka és a helyőrség tisztikarának küldöttsége, Bardócz Árpád kir. törvényszéki elnök, Braun Károly polgármester, Könczöl Kálmán kir. pénzügyigazgatóhelyettes, dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos, királyi közjegyző, az egri 1 érseki hittudományi főiskola tanári kara a papnövendékekkel, az egri érseki jogakadémia tanári kara, valamint a ÉNEKES JÁNOS
