Eger - napilap, 1937/2

1937-08-10 / 127. szám

EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. augusztus 10 P9 t UNTERREINER GYŐZŐ VIKTOR, gyermekei, vala­mint rokonsága fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy rajongva szeretett felesége és anyukájuk UNTERREINER V1KTORNÉ folyó hó 8-án, reggel fél 8 órakor visszaadta drága lelkét az Úrnak. Temetése 1937. évi augusztus hó 10-én, délután 5 óra­kor lesz a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőből. Az engesztelő szentmise-áldozat a szentferencrendiek templomában 1937. évi augusztus hó 11-én reggel 8 órakor lesz. Eger, 1937. évi augusztus hó 8-án. Emléke örökké élni log szívünkben! meg. Ez a jelkép nekünk, asszo­nyoknak azt parancsolja: dolgozni minden erővel azért, hogy egy újabb világháború ne lehessen. Megköszönte a vendégszeretet és fogadta, hogy Eger, a szép város emlékét mindig szeretettel őrzi meg. Miss Cheathan az amerikai nők nevében beszélt. Megemlékezett arról, hogy bár az ezeréves Magyar- ország a világháborúban látszólag szemben állt az ifjú Amerikával, a két nép közötti kölcsönös szeretet és megbecsülés szálai nem szakad­tak meg, amit az is bizonyít, hogy Budapesten a háború alatt is hir­dette Washington szobra a magyar nép szabadságtiszteletét. A kapott virág a jóság és szeretet jelképe és nekünk erre kell építenünk a jövőt. Széli Sándor dr. az Ereklyés Or­szágzászló Nagybizottság nevében szintén angol nyelven üdvözölte a vendégeket. Példának állította az egri asszonyok önfeláldozó hősies­ségét, amellyel megvédték a nyu­gati kultúrát a keleti támadással szemben, bizonyságot szolgáltatva ezzel a magyarság történelmi kül­detéséről. Szecskay Györgyné az amerikai magyarok üdvözletét tolmácsolta, s kifejezést adott annak a kíván­ságának, hogy legközelebbi ma­gyarországi útjuk alkalmával nagy és szabad Magyarország földjére léphetnek. Az ünnepség közben a budapesti nemzetközi dalosversenyek országos befejező aktusába kapcsolódva a Polgári Dalkör a Himnuszt énekelte. A magyar nemzeti imádságot a kül­földi asszonycsoport tagjai is ben­sőséges együttérzéssel hallgatták végig. Az ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget. Utána a külföldi vendégek a vár­ba és a város nevezetességeinek megtekintésére indultak és a város által a Koronában tiszteletükre adott vacsora után visszautaztak a fővá­rosba. Hagy cseresznyelelepítési akciói indít a jöuő éuben Eger udrosa Évente 20 ezer fajcseresznye csemetét oszt ki a termelők között Eger, augusztus 9. Az egri cseresznyetermelés a rend­kívül kedvező éghajlati és talaj- viszonyok ellenére sem áll azon a fokon, amely a termelés jövedelmező­ségét megfelelő mértékben biztosít­hatná. Ennek közismert oka az, hogy a termelés nem egységes, Eger nem tud elegendő mennyiségű típus­gyümölcsöt piacra vinni. A gazdák többféle, sokfajta cseresznyét ter­mesztenek, holott a racionális ter­melés érdekei azt kívánnák, hogy egy kiváló típusból minél nagyobb mennyiséget hoznának a termelők piacra. A tanító példáért csak a szomszéd Gömbösfalvára (Szomo- lya) kell menni, amelynek határa szinte kizáróan a kiváló tulajdon­ságú Pünkösdi-fajtával van beültet­ve s mert az exportőrök egyfajtá­ból nagymennyiséget szállíthatnak, teherautókkal utaznak le a község­be és egy tételben vásárolják fel a cseresznyét, sőt annyira keresik a Pünkösdi fajtát, hogy sok esetben „lábon“, már a fán érő termést kö­tik le, természetesen jó pénzért. Az egri gyümölcsvidék ugyan­azokkal az adottságokkal rendelke­zik, mint a szomszédos Gömbösfalva, de exportja — bár emelkedik — mégsem mozog azon a mértéken, mint amelyet joggal megérdemelne. Említeni sem kell, hogy a cseresz­nyekultúra elmaradottsága a gaz­dák jövedelmének a visszaesését je­lenti. A hivatalos város maga is átlátja ezt a helyzetet s ez indítja arra, hogy a rendelkezésre álló eszkö­zökkel a termelés irányítására ked­vező befolyást gyakorolni igyekez­zék. Ezt a célt szolgálja az a je- lentőséges akció is, amelynek kere­tében a jövő évtől kezdve évente 20 ezer kiváló cseresznyecsemetét oszt ki a városi mintatelep a ter­melők között. A gazdák érdekében való hivatalos kezdeményezés azon­ban csak akkor remélhet eredményt, ha maguk a gazdák is átlátják an­nak jelentőségét és el is ültetik a csemetéket. A termelés racionális alapokra fektetését saját legelemibb érdekük kívánja. 240 ezer pengőt és 250 holdat érint Egerben az OFB-földek megváltási árának rendezése Eger, augusztus 9. A földhözjuttatottak megváltási árának hosszú idő óta húzódó ren­dezése megtörtént. Az egri városi adóhivatal a napokban kapta meg a korábban kiadott rendelet végre­hajtási utasítását, amely tiszta hely­zetet teremt a meglehetősen bonyo­lult és gondos munkát igénylő el­számolás terén. A megváltási ár rendezése Eger­ben 650 érdekeltet érint mintegy 250 holdon és 241.614 pengő ösz- szegben. A rendelet nagy jelentő­sége, hogy az eddigi 3 hold helyett 15 holdig terjeszti ki a. 25 százalé­kos árengedményt az érdekelt hadi­rokkant, hadiözvegy, hadiárva, arany és ezüst vitézségi érmes földhöz­juttatottak javára. Érdekes újítás, hogy akik csak egy évig voltak birtokosok és a régi, magas ár szerint kellett a szolgáltatást teljesíteniük, ha azt be is fizették, visszakapják a régi és a mostani rendezéssel megállapításra kerülő új megváltási ár közötti kü­lönbözetek A rendelet végrehajtása hatalmas munkát ró az adóhivatal és a köz­ségek adókezelő személyzetére. Az elmúlt héten egyébként az egri kir. adóhivatalban járási értekezlet volt a végrehajtási utasítás kezelése ügyében. Az értekezleten, amelyen az egri járásnak mintegy harminc adóügyi jegyzője és adó tisztviselője vett részt, részletesen ismertették a végrehajtási utasítás rendelkezéseit és az eljárás módozatait. SVÁBOT, CSÓTÁNYT, BOLHÁT BIZTOSAN KIIRTJA A SUGÁR-FÉLE I CfkDTEíí Kizárólagos beszerzési főraktár :: SUGHH s: Városi I „rUKlC „ANGYAL“ drogéria Eger, Széchenyi u. 8. | Megállapították a legkisebb mnnbadi]akat a férfiszabó Iparban Hz egri férfiszabó ipari szakosztály hetek óta tárgyal az árminimálás által okozott súlyos helyzet megoldása ügyében Mozgalom a tisztviselői fizetések visszaállítása érdekében Eger, augusztus 9. Az iparügyi miniszter legutóbb megállapította a legkisebb munka­béreket a vidéki férfiszabó iparban is. A rendelet értelmében a jövőben a férfiszabóiparosok a következő legki­sebb munkabéreket számíthatják fel: A zakóvarrás díja 35—42 pengő, szmokingé 42—50 pengő, zsaketté 50—60 pengő, frakköltönyé szintén 50—60 pengő, vászonöltönyé 23— 26 pengő, tropikál öltönyé 26—30, felöltő varrása 35—42, átmeneti kabáté 38—42, ragláné ugyanennyi, télikabáté 40—50, térdnadrágé 10 16, öltönyvasalás dija továbbra is 2 pengő. Amint a fenti összeállításból ki­tűnik, a 'munkabérek szabályozása jelentős mértékű munkabéremelést jelent. Eddig Egerben egy zakóöl­töny varrásáért 25, 28, 30, illetve egészen kiváló, márkás cégek 42 pengőt kértek. Az áremelés tehát éppen a szabóiparosok zömét, a har­mad és másodosztályú iparosokat érinti. Az árminimálás igen súlyos hely­zetet teremtett a vidéki férfiszabó iparban, mert a felemelt varrási di­jak nincsenek arányban a közönség fizetőképességével. Az egri férfi­szabóipari szakosztály két hete so­rozatos tárgyalásokat folytat a mun­kadíj megállapítás által teremtett helyzet megoldása ügyében. Eger­ben azért különösen nehéz a hely­zet, mivel Eger tisztviselőváros, amelynek tisztviselőtársadalma a több esetben redukált fizetések miatt így is a legsúlyosabb helyzetbe ju­tott, az élet rohamos drágulása végső erőfeszítésre, az életstandard fokozatos szűkítésére kényszeríti s félő, hogy a szabók most életbe­léptetett áremelése, a szabómunka megrendelések nagymérvű vissza­esését fogja eredményezni. A tárgyalásokon a szakma kép­viselői annak a felfogásuknak adtak

Next

/
Thumbnails
Contents