Eger - napilap, 1937/1

1937-01-31 / 18. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. január 31. „Bársony-Gréme“ félzsíros bőrápoló kimérve is kapható Sugár drogéria Eger, Széchenyi u 8. értette a segítésre hívó szót és ké­pessége szerint kivette részét az önkéntes tehervállalásból. A kere­ken 8000 egri családból 2200 csa­lád járult hozzá rendszeres havi adományokkal a szegénygondozás­hoz. Beszámolójában a Hivatal há­lásan emlékezik meg az egri sze­gények áldozatos jótevőiről, de egy­ben azt a reményét fejezi ki, hogy az egri társadalom közel egy'jar- mad részét eltöltő szociális szellem a meggyőzés erejével árad ki a szegényüggyel még közömbösen ér­ző egyénekre is. A beszámoló igaz köszönettel fordul továbbá azok felé, akik apostoli lélekkel, lankadatlan buzgósággal végzik az adományok összegyűjtését s ezzel nemcsak köz­vetlen munkásaivá lesznek a sze­gények megsegítésének, hanem a társadalommal való érintkezés köz­ben tényezőivé lesznek egy neme­sebb, önzetlenebb közszellem kiala­kulásának is. A társadalom állandó hozzájárulásán kívül alkalmi gyűj­téssel, mozielőadással növelték a megnövekedett Ínség nagyobb költ­ségeit. A részletes ismertető szerint 1936 év végén 242 volt a rend- I szeresen segélyezettek száma. Két- j tővel több, mint az előző év végén. ; A bevételi oldalt dr. Szmrecsányi Lajos érsekfőpásztor 3400 pengős hozzájárulása nyitja meg. Eger vá­ros 4410 pengővel járult hozzá a szegénygondozás anyagi ellátásá­hoz. A gyűjtésekből 25.340 pengő folyt be, kölcsön utján 400 pengő, mozielőadásokból 3279 pengő. Ösz- szesen az 1935 évi maradvánnyal együtt 36.985 pengő. A természet­beni adományok 8.665 pengő ér­tékével együtt ez az összeg 45.495 pengőre emelkedik. A teljes egészé­ben kiosztásra került természetbeni juttatásokon kívül a pénzbeli ki­adások az alábbiak szerint részle­tezhetek : Rendkívüli segélyben kiosztottak 2.995 pengőt, lakbérkiadások 5.215 pengő, havisegélyek 2.935 pengő, kenyérkiadások 3.099 pengő, élelmi­szerekért 7.137 pengő, vegyes ki­adások 450 pengő, heti készpénz­segélyek 3.697 pengő, ruházati ki­adások 20 pengő, irodai kiadások 148 pengő, irodai alkalmazott fize­tése 1200 pengő, izraelita szegé­nyeknek 1800 pengő, ínségakció ré­szére előleg 5.211 pengő, mozielö- adások kiadásai 1.491 pengő, köl- csöntörlesztés 600 pengő. A gyűj­tést 78 gyüjtőnő végezte. Az ínségakció keretében működő háziipari foglalkoztató átmeneti munka- és kereseti alkalmat nyújt az arra szoruló úrilányoknak. Az ott készült háziipari textilmunkák­ból 4563 pengőt vett be a foglal­koztató s csak munkabérekre 1126 pengőt fizetett ki. A többit anyag- és üzemi kiadások emésztették fel. A Szegénygondozó Hivatal keretébe tartozik a Zita cselédotthon is, a- melynek fenntartási költségeit a város fedezi. Itt átmenetileg az el­helyezkedni nem tudó háztartási al­kalmazottak találnak meleg otthont és ellátást. Hol legyen az egri vásár helye? Hozzászólás Vida Ferenc képviselő- testületi tag cikkéhez Eger, január 30. Az egri vásár áthelyezésének is­mét napirendre került kérdésében kaptuk az alábbi levelet, amely Vida Ferenc képviselőtestületi tag tegnap közölt cikkével ellenkező szempontból világítja meg a hely­zetet. — Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! — Engedje meg, hogy Vida Fe­renc városi képviselőtestületi tag legutóbb megjelent levelével kap­csolatban én is hozzászóljak az egri vásártér ügyéhez, azok nevé­ben, akik a vásár forgalmából él­nek, tehát akiket legközelebbről érint a vásárral kapcsolatos minden terv és akik tapasztalataik révén talán a legjobb tanácsot tudják ad­ni ebben az időnként felvetődő kér­désben. — Hozzá kell szólanom annál is inkább, mivel bennünket, érdekel­teket meg sem kérdeztek, holott talán sok figyelemreméltó szempont­tal gazdagíthattuk volna a vitát, esetleges helyszíni szemle alkalmá­val. Szerény véleményem szerint nem ; lényeges az, hogy a vásár a vasút- j állomástól távol esik. Sokkal fon- j tosabb, hogy a vidéki vásárló ke- j resztülhaladjon a vásáron, még ha j olyan nagy erőfeszítések árán és olyan sűrű ostorcsapásoakal is, mint azt a tegnapi cikkben olvashattuk. Már pedig, ha a vásárt kiviszik a a vágóhídhoz, nagyon sokan be sem térnének a vásár látogatói közül a j városba, ami határozottan nagy ká- j ráia lenne az iparnak és kei’eske- ! delemnek. — De ettől eltekintve a déli te­rület határozottan rossz, mert le­hetetlen még csak elképzelni isi, hogy a vásárt két vasúti sorompó közé helyezzék, ami a vásár nagy forgalmát erősen korlátozza. Az át­helyezést nem is lehet megoldani — számításom szerint — 25—30 ezer pengő nélkül, amibe az ott fekvő sertéshizlaló lebontása kerül­né. Honnan szerezzen ehez pénzt a város, amikor ennél fontosabb be­ruházásokra, vagy kiadásokra spm tud költségvetési fedezetet találni? — Az állatvásár megfelelő he­lyen van a mai területen, ott is volt emberemlékezet óta és ott is maradhat, anélkül, hogy a közér­dek ezért csorbát szenvedne. Ar­ról azonban szó lehet, hogy a ki­rakodóvásár árűsait egységesebb helyre, a város középpontjába he­lyezzék, kitűnő terület is kínálko­zik erre a célra, a régi gőzmalom­telek, csak ki kell emelni onnan a fölösleges épületeket. Ezzel a Ezer reuma ellen harcol az „EZEREUM“, 40 év óta kitűnő gyógyszere a reuma­tikus, csúzos, köszvényes bajoknak. Gyógyszertárakban kapható. Készítője: 0!PÁNCZÉL ÁRPÁD £ „Őrangyal“ gyógyszertára, Eger. megoldással a belvárosi ipar és ke­reskedelem régi kívánsága menne teljesedésbe, ugyanakkor jóval ke­vesebb pénzbe kerül, mint a vágó­híd melletti megoldás. — Az egri vásár a vármegye és a messze környék legnagyobb vá­sárja a gazdasági helyzet minden változása ellenére is, kár volna ezt a nagy vásárt ilyen nagyarányú át­helyezéssel megbontani, mert ez hosszú időre csak zavart és kelle­metlenséget okozna. — Bízom abban, hogy szerény hozzászólásom hozzájárul a kérdés tisztázásához. Teljes tisztelettel: Válent Miklós. Harmadára csökkent hóban folynak Magyarország síbajnoki versenyei a Kékesen Gyöngyös, január 30. A szeszélyes magyar tél, amely még tegnapelőtt soha nem tapasztalt kitűnő hóviszonyokkal és így a leg- vérmesebb reményekkel kecsegtette a Mátrában a Magyarország 1937. évi bajnokságáért folyó versenyek résztvevőit, mára megenyhült. Pén­teken egész nap havas eső esett és a déli órákban a hőmérséklet a fagypont fölé emelkedett, úgyhogy a csütörtöki 50 cm-es hó „csütörtö­köt mondott“ és 700 m magasság körül 15 cm-re, a Gályán, meg a Kékesen 25 cm-re csökkent. Mind­és a Gályán ezek ellenére ma délelőtt fél 10-kor a Galya-tető menedékház előtt 55 hazai és 3 osztrák versenyző star­tolt a 18 és 12 kilométeres ver­senyre, amelynek célja szintén a 970 m magasságban lévő Galya-tetői turistaház előtt volt. A hóviszonyok az elmúlt éj folyamán esett új hó­val némileg javultak, úgyhogy a versenyen megközelítő reális ered­mények alakultak ki. A versenyeket egyébként vitéz ruhmwerti Rapaich Richárd lovas­sági tábornok, a'MSSz elnöke sze­mélyesen intézi. Az egri vendéglősök mozgalmat indítottak a kontárkodás ellen és a vendéglátó ipar fejlesztése érdekében Egyhangúlag Unterreiner Jánost választották meg az ipari szakosztály elnökévé Most Férti- és női szövetek­ben nemcsak a legolcsóbb, de választókban a legnagyobb !!! ———^— «UHUI IIHHI—MHHM—B1 l Ilii li.i ihl1" ITÍllT 11 órakor az Ipartestület székházá­ban szakosztályi gyűlésre jöttek össze az egri vendéglősök. Elhatá­rozták, hogy az ipartörvénynek a vendéglősökre vonatkozó szakaszait a jövőben szigorúan betartatni kí­vánják az érdekeltekkel. Az ipartörvény ugyanis lényeges különbséget tesz italmérő és ven­déglős között, s a vendéglős ipar­ral nem rendelkező italmérő legfel­jebb csak hideg ételeket szolgálhat fel üzletében. Megértő támogatást Eger, január 30. Az egri vendéglősök részéről az utóbbi időben sűrű panasz hangzott el a vendéglős ipar kontárai ellen. Nemcsak az [elszaporodott és higié­nikus szempontból is gyakran ki­fogásolható házikifőzések, hanem űjabban egyes társadalmi egyesüle­tek is komoly versenytársai lettek a jogosítványáért rendkívül nagy adó- és illetékterheket viselő egri vendéglősiparnak. Ezen az állapoton segíteni akarván tegnap délelőtt

Next

/
Thumbnails
Contents