Eger - napilap, 1937/1

1937-01-26 / 15. szám

Eger, X.LVIIL évf. IS. szám Aha 6 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 18, 1937 január 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG vAbmeoygi politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176, -- GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Iparszervezés Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter az újonnan megalakult Országos Iparügyi Ta­nács első ülésén nagyobb beszédben vázolta azokat a célkitűzéseket, amelyeknek figyelembevételével kell j majd működnie ennek a nagyjelen- í tőségű intézménynek. A miniszter beszéde azon a belátáson alapul, hogy napjainkban mint tényekkel kell számolni bizonyos önellátó tö­rekvésekkel, kiviteli és behozatali tilalmakkal, valamint a devizagaz­dálkodás sok és szigorú megköté- > sével. A miniszter egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a mai idők- \ ben az iparpolitikai kérdések közül ] az iparfejlesztés helyett az ipar­szervezés feladatai nyomulnak elő­térbe. Figyelembe kell venni a ha­talmas munkateret betöltő közüze­meket és ezek mellett azt a körül­ményt, hogy az árpolitika napi kérdései szoros kapcsolatban állnak a belföldi nyersanyagok hasznosítá- val, valamint az iparpolitikának szociális tennivalóival. Hangsúlyozta a miniszter, hogy az iparügyi tanács hivatása nem terjed ki a gazdaságpolitika minden ágazatára, ez azonban természete­sen nem jelenti azt, hogy a tanács ne foglalkozzék olyan problémák­kal, amelyek a mezőgazdaságot, kereskedelmet, közlekedésügyet ér­deklik. Az Országos Iparügyi Ta­nácsnak, jelentette ki a miniszter, legfontosabb feladata az, hogy elő­segítse a magyar ipari termelés felvirágzását. Minden igyekezetünk­kel a magyar ipar megerősítésén, fejlesztésén kell munkálkodnunk, anélkül azonban, hogy kifejezetten és kizárólag az önellátás útjára lépjünk. Magától értetődő követel­mény ez, mert hiszen közgazdasá­gunk egyetemes érdekei szerint figyelemmel kell lenni mezőgazda- sági exportunk fejlesztésével kap­csolatban arra is, hogy agrárcikke­ink kivitelét bizonyos értékig csak ipari behozatallal biztosíthatjuk. Szociális szempontból igen nagy jelentőségű és örvendetes az a tény, hogy a miniszter kifejezetten hang­súlyozta azt a meggyőződését, hogy az államhatalomnak, bárhogyan is alakul a gazdasági helyzet, foko­zottabb mértékben kell beleszólnia az áralakulás ellenőrzésébe. Ezt a szociális szempontot erősiti és hang­súlyozza a tanács körvonalozott munkakörében az is, hogy feladata lesz a kisiparosság és a munkásság érdekeit állandóan szemmel tar­tani. A kisipari politika maga mel­lett fogja tudni az államhatalom megértését, segítségét, mert nem­zeti érdek, hogy a magyar társa­dalomnak ez az értékes rétege fel ne őrlődjék az élettel folytatott nehéz harcában. Az Országos Iparügyi Tanács célkitűzéseiben, a miniszter által vázolt munkakörében erős kifeje­zője a népies nemzeti politikának, amely a magyar nép kiegyensú­lyozottabb, jobb holnapjáért küzd. a) Kodály: Ave Maria, b) Kodály: Huszt. Előadja: az Érseki Tanítók. Cecilia-énekkara. — A katolikus egyesületi élet. Előadó: dr. Tóth József, érs. jogakad. tanár. — Har­mat : Ave Regina. Halmos: Isten nagyságát. Éuekli: az Érs. Tank. Cecilia-énekkara. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A társadalomalakító cserkésznevelésről és házias családi otthonról beszéltek a társadalomvédelmi előadássorozat vasárnapi előadói Eger, január 25. Az egri katolikus egyházközség társadalomvédelmi előadássorozatán vasárnap Szentgyörgyi Gyula rk. igazgató-tanító a cserkészet és a társadalom címen tartott érteke­zést. Fejtegetésének elején rámuta­tott a megújhodás-keresés lázában égő, beteg emberiség katasztrofális állapotára. A helyzet olyan súlyos, hogy a szociális törvényhozás előtt a társadalomnak kell a gyógyítást megkezdeni. A nemzetmentés jel­szavát hirdető társadalmi mozgal­mak konjunktúrájában a cserkészet az, amely a társadalom reformját nagy részben meg fogja valósítani. A cserkészet ma már a jelenkor egyik legnagyobb pedagógiai moz­galma, nem szórakozás, nem luk- szus, nem olcsó gyermeknyaralta­tási akció, hanem maga a gyakor­lati élet, az új társadalom záloga. A keresztény etika, a lovagias szel­lem, emberbaráti szeretet, a taka­rékosság, a testi és lelki tisztaság, a praktikus ismeretek és ügyessé­gek régen bevált értékeinek zseni­ális pedagógiai érzékkel történt rendszerbe foglalása. Magyarorszá­gon 50 ezer cserkész naponta 50 ezer jótéteménnyel igyekszik jobbí­tani a társadalmat, csendben, min­den ellenszolgáltatás nélkül. A cser­készet megteremtette az igazi krisz­tusi demokráciát, amely ellenállha­tatlanul erjeszti a társadalmat az Evangélium igazságosságában és tisztaságában. A cserkészet élet- szükséglet lett nemcsak pedagógiai, hanem valláserkölcsi, szellemi, testi és gazdasági szempontból is. Min­den cserkész tudja, hiszi, hogy Ma­gyarország sorsa a cserkész-típuson fog megfordulni. Ez a típus magán hordozza a krisztusian demokrati­kus és a választottak születetten arisztokratikus vonásait. A társa­dalomnak nem lehet vállveregetés- sel elmenni a cserkészet mellett. Meg kell látnia és valósítania azt az új embertípust, amely emberebb ember és magyarabb magyar akar lenni apáinál. jAz est másik előadója, dr. Magnin üiiekné, a családi otthon szépségét tárta a hallgatóság elé. Az otthon szépségének két tényezője van: külső és belső. A külső szépség alapja a tisztaság, a levegő, nap­fény, rendszeretet és a lakás ízléses csinosítása, amely valóban otthonná teszi az otthont. A belső szépséget a házastársak lelki har­móniájából fakadó derű, jókedv, az egymás iránti szeretet és fegyel­mezettség adja meg. Az otthon szépségét a férj és gyermekek ér­dekében áldozatok árán is fenn kell tartani s a feleség megtalálja fára­dozásai jutalmát az élet küzdelmei­ben kenyeret kereső férj nyugalmá­ban s a növekedő gyermekek bol­dogságában. A szép és családias otthonból kikerült gyermek azután hű, dolgos fia lesz mindnyájunk közös otthonának, a hazának. A nagy tetszéssel fogadott elő­adáson kívül az Egri Katolikus Le­gényegylet Kolping Dalköre és Kis kara szerepelt rendkívül értékes, művészi hatású énekszámokkal Bit­ter Dezső tanár-karnagy lendületes vezényletével. A sorozat legközelebbi előadása január 28-án, kedden délután 5 órakor lesz a következő műsorral: Lehár: Arany-ezüst keringő.Elő­adja: az Érseki Tanítóképző zene­kara. — Kötelességeink a katolikus sajtóval szemben. Előadó: dr.Urbán Gusztáv, érseki jogakad. tanár. — Táviratok a világ minden részéből. Holnap összeül a magyar parla­ment. A parlament munkájáról nyi­latkozott Kozma belügyminiszter. A röpcédulák, röpiratok ügyében meg­indította a nyomozást. — A nem­zetközi életet Blum francia minisz­tereinek beszéde foglalkoztatja. Blum beszédére először a németek vála­szoltak. Kiemeli a német tudósító, hogy Franciaország ragaszkodik a kétoldalú szerződésekhez és ezzel régi baráti köréhez. — Hitler Berch- tesgadenből Berlinbe érkezett. — Stojadinovics jugoszláv miniszter- elnök estélyt adott a Belgrádban tartózkodó bolgár miniszterelnök tiszteletére. A kormányelnökök fel­köszöntőjükben a két ország barát­ságát hangoztatták. — A moszkvai trockijisták pőrében tegnap Szokol- nikovot hallgatták ki, aki beismer­te, hogy tudott Kyrov meggyilko­lásáról. — A madridi harctereken a nagy hideg következtében nyuga­lom van. — Az amerikai nagy ár­víz változatlanul tart. Némely he­lyen a víz 10—16 méter magassá­got is elért. Roosewelt tanácskozott a gyors segítés módjairól. Az ame­rikai vörös kereszt jelentése szerint 350 ezer ember maradt hajléktala­nul. — XL Pius pápa az éjszakát nyugodtan töltötte. — Mihály ro­mán trónörökösön vakbélműtétet haj­tottak végre, amely után hashártya gyulladás lépett fel. — A Fekete tengeren erős vihar tombol. — Pa­lesztinában újabb bomba merényle­tek történtek. — A belgiumi rexis- ták befejezték hat napos tanácsko­zásaikat. — Károly román király kihallgatáson fogadta a német nem­zeti szocialista párt elnökét. — A Szovjet tavaszra általános sztrájkot készít elő Franciaországban. — A moszkvai pörben Piatokov azt val­lotta, hogy Trockij meg akarta gyilkoltatni Sztálint. — XI. Pius pápa vasárnap búcsú kihallgatá­son fogadta a berlini és münsteri püspököket.

Next

/
Thumbnails
Contents