Eger - napilap, 1937/1
1937-01-03 / 2. szám
Eger, XLV1II. évf. 2. szám Ara 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 január 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Eger újévi ajándéka a sportnak: A vármegye 30 ezer pengős kölcsönével rendezik a Bukuli-árkot • ellátott teljesen új iskolaépületet, amely esetben a régi épületben találna otthont a községi iparos- és kereskedő-tanonciskola. A gyöngyösi építőiparosság súlyos helyzete is azt kívánja, hogy Gyöngyös, amely kiesett annak idején Klebelsberg Kunó nagy iskolaépitési programm- jából, végre egy komoly állami építkezéshez juthasson. Az új esztendő végre meghozta Eger sportélete számára azt a teljesülést, ami régi kívánsága volt a város sporttársadalmának, egész közönségének egyaránt. Évek óta állandóan napirenden lévő témája volt Eger város sportköreinek az Érsekkert délnyugati szegélyén húzódó Bukuli-árok, amely közvetlenül a sportpálya és jégpálya közé esvén, bűzös vizével megmérgezte a környék levegőjét és állandó fertőzés veszélyének tette ki a sportpálya ifjúságát. Addig, míg ezt a csatornát valahogyan el nem tüntetik, gondolni sem lehetett a sportfejlesztés további lehetőségeinek megvalósítására, de sportérdekek mellett közegészségügyi szempontok is sürgették a Bukuli-árok rendezését. Ez azonban az anyagiak hiánya miatt évről-évre elhalasztódott. A novemberi városi közgyűlésen Frindt Jenő pápai kamarás adott ismét hangot azoknak a nyomatékos érdekeknek, amelyek a Bukuli- árok rendezését halaszthatatlanná teszik és indítványt terjesztett elő a költségek anyagi fedezetének biztosítására. Javasolta, hogy a város vegyen fel kölcsönt a vármegyétől s reményét fejezte ki, hogy Okoli- csányi Imre alispán, minden érdemes és közhasznú ügy meleglelkű pártfogója, lehetővé fogja tenni a kölcsönkérelem kedvező elintézését. A legutóbbi városi közgyűlés az indítvány értelmében elhatározta, hogy a vármegyei ebadóalap terhére 30 ezer pengős kölcsönt vesz fel a Bukuli-árok befedésének költsé- j geire. A város kérni fogja, hogy a kölcsön kamatainak fizetését csak 1938-ban, a tőketörlesztést az üzemek szanálása után, tehát csak 1941-ben kezdhesse meg. j Ilyen értelmű feliratban fogja kérni a vármegyétől a kölcsönösszeg folyósítását, aminek remény szerint nem is lesz akadálya. A Bukuli- árok eltüntetésével nemcsak Eger sportkulturája kap újabb lendületet, hanem egy régi közegészségügyi és esztétikai hiányosságot is pótolni lehet majd a nagyjelentőségű terep- rendezéssel. Kulturális és építőipari érdekek sürgetik Gyöngyösön az új polgári leányiskola megépítését Gyöngyös, január 2. Bükki Matild, a gyöngyösi pol gári leányiskola igazgatónője még nyugalombavonulása előtt mozgalmat indított az iskola épületének kibővítése érdekében. A lelkes kezdeményezést az új igazgató, Havas Mihály is magáévá tette és minden erővel igyekszik változtatni az iskolában uralkodó anomáliákon. A helyzet az, hogy a gyöngyösi állami polgári leányiskola közel háromszáz növendéke négy tanteremben nyer oktatást, nyolc osztályba szorulva. Tanterem hiányában 8— 1-ig az A) osztály, majd 1-től 6-ig a párhuzamos B) osztály látogatja ugyanazt a tantermet és hogy a tanulók között a rendszer hátrányai egyformán oszoljanak meg, a hét első három napján az egyik, majd a hét másik felében a vele párhuzamos osztály jár délelőtt, illetve délután az előadásokra. Az említettekből kitűnik, hogy az a tanuló, aki szerdán este 6 órakor elhagyja az iskolát, másnap reggel — tekintettel a fenti váltakozásra — legtöbbször készületlenül lép a tanterembe. Az egészségügyi követelményeken kívül, már maga ez elegendő ok arra, hogy minél előbb változtassanak a súlyos iskolaügyi állapotokon. A közoktatásügyi minisztérium részéről állandó az érdeklődés a megoldás iránt, azonban anyagi fedezet híjával a megvalósítás állandóan késik. Pedig igen sok terv került már az illetékes tényezők elé, amelyek mind alkalmasak volnának arra, hogy Gyöngyös városának ez a közel két évtizedes kultúrsebét meggyógyítsák. Szó van arról, hogy az iskola még egy újabb emeletet kap, vagy pedig kibővítik a Wachott utca felé, de még legtöbb híve van annak a tervnek, hogy építsenek egy, a mai kor igényeinek megfelelő, kézimunka, díszterem stb-vel „Bizony mondom, rég nem volt Egernek olyan nagy halottja, mint Köhler Imre“ Nagy gyászpompával temették el Köhler Imre legényegyleti főtitkárt Eger, január 2. Az új esztendő első napján Eger város egész társadalmának mélységes gyászától kisérve temették el Köhler Imrét. A gyász érzésének meghatóan impozáns külső megnyilatkozása méltó volt ahhoz az érdemességhez és szeretethez, amelyet az elhunyt közéleti tevékenységével, a katolikus iparosvédelem gondolatának szolgálatában minden oldalról kiérdemelt. A halottat a Katolikus Legény- egylet nagytermében ravatalozták fel, ahová napok óta szakadatlan sorokban zarándokoltak el az elhunyt barátai, hívei és munkatársai, hogy kegyelettel áldozzanak emlékének. A temetésre az egylet kert- helyiségében állították fel a ravatalt. Már jóval a szertartás megkezdése előtt a város minden társadalmi rétegéből megjelent hatalmas és mélyen megindult közönség állta körül a kandeláberekkel, gyertyák erdejével, örökzölddel és koszorúk tömegével borított katafal- kot. Megjelentek a vármegye, a város, az összes társadalmi és köz- gazdasági intézmények és egyesületek, tanintézetek képviselői és tagjai teljes számban. A koporsó körül egyensapkás Kolping-fiúk álltak díszőrséget. A téli eget borító komor felhők gyászos borongása alatt kezdődött meg a szertartás, amelyet vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyleti elnök végzett. A Legényegylet Kolping Dalkörének megható gyászéneke után ugyancsak vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egylet elnöke méltatta az elhunyt egyleti és közéleti érdemeit. — Utoljára tekintenek Köhler Imrére ezek a falak, amelyeknek felemeléséért annyit dolgozott és fáradt, utoljára tekintünk rá mi, az Egri Katolikus Legényegylet nagy családja, amelyért rajongva áldozta életét. Tizenöt évvel ezelőtt jött Egerbe a vékonytermetű kis budai kereskedősegéd és első útja a Legényegyletbe vezetett. És itt dolgozott tizenöt év alatt szakadatlan munkával, a nagy Kolping szellemében nevelvén az ifjakat és idősebbeket egyformán. — Nagy eszményekért küzdött ez a férfiú, nagy ideálokért lelkesedett és hogy ez az Egylet az egri iparosság erős vára lett, bizony mondom, ezt Köhler Imrének köszönhetitek, aki hallgatagon munkálkodott, magát mindig szerényen háttérben tartva. Mi tudjuk, fájdalmasan tudjuk, mit vesztettünk benne, de tudjátok meg azt is, mit veszített benne Eger városa. Ez a ház nemcsak az iparosság vára, de mentsvára Eger városának is. Mert ennek köszönheti a város, hogy az egri iparos tisztes polgár, becsületes hazafi és istenfélő ember. Koporsója előtt tehát hálatelt lélekkel kell meghajolnia mindenkinek, aki ennek a városnak jövőjét, nyugalmát, fejlődését értékelni tudja. — De nemcsak itt, az Egyletben dolgozott ez a férfiú. Nem volt a városban keresztény megmozdulás, amelyben az élen ne járt volna. Amikor a hazafiatlanság szennyes hullámai a társadalmat elönteni készültek és készülnek, ez a keresztény ember állt mindenkor a gáton és nemcsak lelkesített, hanem maga is végezte a küzdelem legkisebb részletmunkáját, ha erre szükség volt. — Mintaszerű kereskedő, mintaszerű ember és mintaszerű hazafi volt. Halálával nem a Legényegyletet érte nagy veszteség, hanem az egri közéletet. Bizony mondom, régen nem volt ilyen nagy halottja Eger városának. Mert a gyönge testben nagy és hatalmas lélek lakozott, amely katolikus módon hitt, élt és szeretett, Isten dicsőségét,
