Eger - napilap, 1937/1

1937-01-03 / 2. szám

Eger, XLV1II. évf. 2. szám Ara 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 január 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Eger újévi ajándéka a sportnak: A vármegye 30 ezer pengős kölcsönével rendezik a Bukuli-árkot • ellátott teljesen új iskolaépületet, amely esetben a régi épületben ta­lálna otthont a községi iparos- és kereskedő-tanonciskola. A gyöngyösi építőiparosság súlyos helyzete is azt kívánja, hogy Gyöngyös, amely kiesett annak idején Klebelsberg Kunó nagy iskolaépitési programm- jából, végre egy komoly állami építkezéshez juthasson. Az új esztendő végre meghozta Eger sportélete számára azt a tel­jesülést, ami régi kívánsága volt a város sporttársadalmának, egész kö­zönségének egyaránt. Évek óta ál­landóan napirenden lévő témája volt Eger város sportköreinek az Érsek­kert délnyugati szegélyén húzódó Bukuli-árok, amely közvetlenül a sportpálya és jégpálya közé esvén, bűzös vizével megmérgezte a kör­nyék levegőjét és állandó fertőzés veszélyének tette ki a sportpálya ifjúságát. Addig, míg ezt a csator­nát valahogyan el nem tüntetik, gondolni sem lehetett a sportfej­lesztés további lehetőségeinek meg­valósítására, de sportérdekek mel­lett közegészségügyi szempontok is sürgették a Bukuli-árok rendezé­sét. Ez azonban az anyagiak hiánya miatt évről-évre elhalasztódott. A novemberi városi közgyűlésen Frindt Jenő pápai kamarás adott ismét hangot azoknak a nyomaté­kos érdekeknek, amelyek a Bukuli- árok rendezését halaszthatatlanná teszik és indítványt terjesztett elő a költségek anyagi fedezetének biz­tosítására. Javasolta, hogy a város vegyen fel kölcsönt a vármegyétől s reményét fejezte ki, hogy Okoli- csányi Imre alispán, minden érde­mes és közhasznú ügy meleglelkű pártfogója, lehetővé fogja tenni a kölcsönkérelem kedvező elintézését. A legutóbbi városi közgyűlés az indítvány értelmében elhatározta, hogy a vármegyei ebadóalap terhé­re 30 ezer pengős kölcsönt vesz fel a Bukuli-árok befedésének költsé- j geire. A város kérni fogja, hogy a kölcsön kamatainak fizetését csak 1938-ban, a tőketörlesztést az üze­mek szanálása után, tehát csak 1941-ben kezdhesse meg. j Ilyen értelmű feliratban fogja kér­ni a vármegyétől a kölcsönösszeg folyósítását, aminek remény szerint nem is lesz akadálya. A Bukuli- árok eltüntetésével nemcsak Eger sportkulturája kap újabb lendületet, hanem egy régi közegészségügyi és esztétikai hiányosságot is pótolni lehet majd a nagyjelentőségű terep- rendezéssel. Kulturális és építőipari érdekek sürgetik Gyöngyösön az új polgári leányiskola megépítését Gyöngyös, január 2. Bükki Matild, a gyöngyösi pol gári leányiskola igazgatónője még nyugalombavonulása előtt mozgal­mat indított az iskola épületének kibővítése érdekében. A lelkes kez­deményezést az új igazgató, Havas Mihály is magáévá tette és minden erővel igyekszik változtatni az is­kolában uralkodó anomáliákon. A helyzet az, hogy a gyöngyösi állami polgári leányiskola közel há­romszáz növendéke négy tanterem­ben nyer oktatást, nyolc osztályba szorulva. Tanterem hiányában 8— 1-ig az A) osztály, majd 1-től 6-ig a párhuzamos B) osztály látogatja ugyanazt a tantermet és hogy a tanulók között a rendszer hátrányai egyformán oszoljanak meg, a hét első három napján az egyik, majd a hét másik felében a vele párhu­zamos osztály jár délelőtt, illetve délután az előadásokra. Az említet­tekből kitűnik, hogy az a tanuló, aki szerdán este 6 órakor elhagyja az iskolát, másnap reggel — tekin­tettel a fenti váltakozásra — leg­többször készületlenül lép a tan­terembe. Az egészségügyi követel­ményeken kívül, már maga ez ele­gendő ok arra, hogy minél előbb változtassanak a súlyos iskolaügyi állapotokon. A közoktatásügyi minisztérium részéről állandó az érdeklődés a megoldás iránt, azonban anyagi fe­dezet híjával a megvalósítás állan­dóan késik. Pedig igen sok terv került már az illetékes tényezők elé, amelyek mind alkalmasak volnának arra, hogy Gyöngyös városának ez a közel két évtizedes kultúrsebét meggyógyítsák. Szó van arról, hogy az iskola még egy újabb emeletet kap, vagy pedig kibővítik a Wachott utca felé, de még legtöbb híve van annak a tervnek, hogy építsenek egy, a mai kor igényeinek meg­felelő, kézimunka, díszterem stb-vel „Bizony mondom, rég nem volt Egernek olyan nagy halottja, mint Köhler Imre“ Nagy gyászpompával temették el Köhler Imre legényegyleti főtitkárt Eger, január 2. Az új esztendő első napján Eger város egész társadalmának mélysé­ges gyászától kisérve temették el Köhler Imrét. A gyász érzésének meghatóan impozáns külső megnyi­latkozása méltó volt ahhoz az ér­demességhez és szeretethez, amelyet az elhunyt közéleti tevékenységé­vel, a katolikus iparosvédelem gon­dolatának szolgálatában minden oldal­ról kiérdemelt. A halottat a Katolikus Legény- egylet nagytermében ravatalozták fel, ahová napok óta szakadatlan sorokban zarándokoltak el az el­hunyt barátai, hívei és munkatársai, hogy kegyelettel áldozzanak emlé­kének. A temetésre az egylet kert- helyiségében állították fel a rava­talt. Már jóval a szertartás meg­kezdése előtt a város minden tár­sadalmi rétegéből megjelent hatal­mas és mélyen megindult közönség állta körül a kandeláberekkel, gyer­tyák erdejével, örökzölddel és ko­szorúk tömegével borított katafal- kot. Megjelentek a vármegye, a város, az összes társadalmi és köz- gazdasági intézmények és egyesü­letek, tanintézetek képviselői és tagjai teljes számban. A koporsó körül egyensapkás Kolping-fiúk áll­tak díszőrséget. A téli eget borító komor felhők gyászos borongása alatt kezdődött meg a szertartás, amelyet vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyleti elnök végzett. A Legényegylet Kolping Dalkö­rének megható gyászéneke után ugyancsak vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egylet elnöke méltatta az elhunyt egyleti és közéleti ér­demeit. — Utoljára tekintenek Köhler Imrére ezek a falak, amelyeknek felemeléséért annyit dolgozott és fáradt, utoljára tekintünk rá mi, az Egri Katolikus Legényegylet nagy családja, amelyért rajongva áldozta életét. Tizenöt évvel ezelőtt jött Egerbe a vékonytermetű kis budai kereskedősegéd és első útja a Le­gényegyletbe vezetett. És itt dol­gozott tizenöt év alatt szakadatlan munkával, a nagy Kolping szelle­mében nevelvén az ifjakat és idő­sebbeket egyformán. — Nagy eszményekért küzdött ez a férfiú, nagy ideálokért lelkesedett és hogy ez az Egylet az egri ipa­rosság erős vára lett, bizony mon­dom, ezt Köhler Imrének köszön­hetitek, aki hallgatagon munkálko­dott, magát mindig szerényen hát­térben tartva. Mi tudjuk, fájdalma­san tudjuk, mit vesztettünk benne, de tudjátok meg azt is, mit veszí­tett benne Eger városa. Ez a ház nemcsak az iparosság vára, de ments­vára Eger városának is. Mert en­nek köszönheti a város, hogy az egri iparos tisztes polgár, becsüle­tes hazafi és istenfélő ember. Ko­porsója előtt tehát hálatelt lélekkel kell meghajolnia mindenkinek, aki ennek a városnak jövőjét, nyugal­mát, fejlődését értékelni tudja. — De nemcsak itt, az Egyletben dolgozott ez a férfiú. Nem volt a városban keresztény megmozdulás, amelyben az élen ne járt volna. Amikor a hazafiatlanság szennyes hullámai a társadalmat elönteni ké­szültek és készülnek, ez a keresz­tény ember állt mindenkor a gáton és nemcsak lelkesített, hanem maga is végezte a küzdelem legkisebb részletmunkáját, ha erre szükség volt. — Mintaszerű kereskedő, min­taszerű ember és mintaszerű hazafi volt. Halálával nem a Legényegy­letet érte nagy veszteség, hanem az egri közéletet. Bizony mondom, ré­gen nem volt ilyen nagy halottja Eger városának. Mert a gyönge testben nagy és hatalmas lélek la­kozott, amely katolikus módon hitt, élt és szeretett, Isten dicsőségét,

Next

/
Thumbnails
Contents