Eger - napilap, 1937/1

1937-01-23 / 13. szám

Eger, XL VIII. évf. 13. szám Ara 6 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 18, 1937 január 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAK ARE KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176, — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Jóváhagytak a város 1935. évi zárószámadását A belügyminiszter megállapította, hogy az egri gépüzemek helyzete javulást mutat Eger, január 22. A belügyminiszter most hagyta jóvá a város háztartásának és gép­üzemeinek 1935. évi zárószámadá­sait. A jóváhagyó leirat helyenkint örvendetes megállapításokat tartal­maz, amellett bírálattal illeti a városi háztartás helyzetét. A háztartási költségvetéssel kap­csolatban a miniszter felszólítja a várost, hogy a Korona építési íul- kiadásának 90 ezer pengős és ed­dig még fedezetlen összegéről akár kölcsön útján is, de föltétlenül gon­doskodjék. Ezt az összeget még a Korona leszámolásakor más szám­lákról csoportosították át, de visz­szafizetésére a nehéz pénzügyi hely­zet miatt még nem kerülhetett sor. Több kisebb jelentőségű megjegy­zés után a belügyminiszter megál­lapítja, hogy Egerben a borfogyasz­tási adót nem munkálták ki elég­gé. Ebben a bortelmelő városban — írja — nem 40, hanem 80 ezer pengő borfogyasztási adónak kelle­ne befolynia. Ebben az irányban, mint ismere­tes, a város megtette a szükséges intézkedéseket. Az üzemek költségvetésével kap­csolatban megállapítja a miniszter, hogy a gépüzemek helyzete örven­detesen javuló nányzatot mutál. Több mint hatszázzal emelkedett Eger országgyűlési képviselőválasztóinak száma Befejeződött a választók kiigazítása Eger, január 22. Az országgyűlési képviselőválasz- tók névjegyzékének kiigazításáról szóló 1936. évi 33. törvénycikk ér­telmében az év elején Egerben is megtörtént a választói jogot nyert polgárok felvétele, illetve a jogot vesztett választók törlése a név­jegyzékből. A választók számáról készült kimutatás szerint 1936-ban 11.497 volt a választójoggal ren­delkező egri polgárok száma. A mó­dosított névjegyzék szerint a vá­lasztók száma 12.127, tehát 660-al több, mint az elmúlt évben. A névjegyzékbe a törvény ren­névjegyzékének delkezései szerint hivatalból vették fel mindazokat, akik a választó­jogosultság egyéb kellékeinek bir- j tokában, az 1937. évben érik el a választójogosultsághoz megkívánt életkort. Akiknek bármely más cí­men nyílt meg a joguk a névjegy­zékbe való felvételre, azoknak kér- niök kellett a felvételüket. A vá­lasztók összeírása külön erre a célra készült ^zámlálólapokon tör­tént. A módosított névjegyzéket a vá­rosházán közszemlére fogják kitenni és ellene a központi választmány­hoz írásbeli felszólalás tehető. Obollcsányl Imre alispán meghirdette a pályázatot a gyöngyösi föszámvevöl állásra Gyöngyös, január 20. Barna Jenő gyöngyösi főszámve­vő tragikus hirtelenséggel bekövet­kezett elhalálozásával megüresedett főszámvevői állásra Hevesvármegye alispánja [meghirdette a pályázatot. A pályázati kérvényeket a várme­gye főispánjához címezve február 15-ig kell benyújtani az alispáni hivatalban. Az állás betöltésével kapcsolatban egyéb esetleg meg­üresedő állások szintén megpályáz­hatók. A pályázati hirdetmény egyéb­ként teljes szövegében lapunk más helyén olvasható. fiz állástalan nők falumunkája és a szülő a gyermek lelkiuilágában az egyházközségi Eger, január 22. Csütörtökön délután Salamon Klára népművelési testvér Az állás­talan diplomás nők és a falu címen tartott előadásában az elhelyezked­ni nem tudó tanitónők problémájá­val foglalkozott. Ezen a téren nem a túltermelés okoz bajt, hanem az a körülmény, hogy az állam nem tudja elhelyezni a képesítőt nyert fiatal tanerőket. A szükséges 4000 iskolaterem felépítése esetén a nyil­vántartott 6880 állástalan tanerőt csaknem teljes egészében munkához és exisztenciához lehetne juttatni. A nő a tanítói pályán nehezebb helyzetben van a férfinél, mert a községek a nőt mellei: munkára íem tudják felhasználni. Ezért szükség van arra, hogy az állástalan tanító­nők az iskolánkívüli munkában is jártasak legyenek és vállalkozzanak is az iskolánkívüli tevékenységre. Az iskolánkívüli falumunka elméleti és gyakorlati ismeretanyagát nyújt­ja az a nőszeminárium, amelynek április 1-én kezdődő tanfolyamára az összes egri állástalan tanítónők meghívót fognak kapni a napokban. Somos Lajos dr. érs. tanító­képző intézeti tanár figyelemre méltó képet festett arról, hogyan látja szüleit a gyermek. A tanítvá­nyok dolgozataiból vett idézetekkel bizonyította, milyen érzékenyen bí­rálja a gyermek szüleit. Az ideális előadássorozatban apát-anyát eszményi magasságban látja a többi emberek felett és ha­tártalan ragaszkodással, tisztelet­tel és szeretettel rajongja őket kö­rül. A sekély es, vagy alantas jelle­mű és életű szülő a gyermek ér­zelemvilágában emelt trónt ön­maga alatt dönti le, helyrehozha­tatlan sebet ejtve a gyermek lel­kén is. Mérhetetlenül jelentőséges : a gyermek ne játékszer legyen a szülő szemében, hanem csoda. Ön- feláldozással, fegyelmezettséggel, jó­szándékkal nagy vigyázattal tartsa épségben a szülő a gyermek lei­kébe vésődött képet a családi élet eszményeiről, hogy azok a felnőtt koron keresztül is melengető fény­nyel kisérjék. A ciszterci gimná- ziém énekkara Rás&y Paulin tanár­karnagy vezényletével három ének­számot adott elő csiszolt, artiszti- kus szépséggel. A vasárnapi előadás rendje: Lányi: Dal. Előadja: a Kát, Le­gényegylet Kolping-dalköre. — A cserkészet és a társadalom. Előadó: Szentgyörgyi Gyula r. k. isk. igaz­gató tanító. — Bárdos: Ó, ékes, szép virág. Büchner: Jöjj el Jézus. Énekli: a Kát. Legényegylet Kol- ping-dalköréuek kiskara. — Hogyan tehetjük szebbé otthonunkat. Elő­adó : Dr. Magnin Elekné úrasszony. Halmos: 97. zsoltár. Előadja a Kát. Legényegylet Kolping-dalköre. A munkabér, mint nemzeti és szociális probléma Pálosi Ervin dr. előadása a miskolci Schola Emericanában Miskolc, január 21. Csütörtökön este nyitotta meg a miskolci Schola Emericana soroza­tos előadásait, amelyen először Pá­losi Ervin dr. egri jogakadémiai ta­nár tartotta meg „A munkabér, mint nemzeti és szociális probléma“ cí­men előadását. A munkabér kérdése Magyaror­szágon nem kis jelentőségű kérdés. Az ország lakossága 74.9 százaléká­nak nincs semmi tulajdona és ezek két kezük munkájával keresik ke­nyerüket. Az Alföld rónái herva­dóban vannak, a parasztság, a nem­i zet törzse satnyul. A falu népe : koplal, pedig honvédelmi szem- ! pontból nézve is erős, egészséges emberek kellenek. A népnek nem­hogy műveltsége, de sokszor még betevő falatja sincs. A katolikus álláspont szerint a föld Isten hü- bére, amelynek megélhetést kellene biztosítani tulajdonosa számára. A gazdálkodó munkájáért nem kapja meg a bérét, mert függ a piac spe­kulánsaitól. Az államnak kötelessé­ge egy olyan gazdasági rendet lé­tesíteni, amelyben biztosítja minden­kinek a megélhetését. Különbség

Next

/
Thumbnails
Contents