Eger - napilap, 1937/1

1937-01-19 / 11. szám

Eger, XL VIII. évf. 11. szám Aba 6 fillér ♦ Kedd » Trianon 18, 1937 január 19, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176, — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KI ADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERTALAN* U. 1. TELEFON: 322. A számok bizonysága A gazdasági életben a számok­nak van a legnagyobb bizonyító erejük. Nem felesleges ezt hangsú­lyozni, mert a közgazdasági és pénz­ügyi élet terén — különösen válsá­gos időkben — igen gyakran buk­kannak fel a legkülönbözőbb elmé­letek, amelyek legtöbbször messze esnek a gyakorlati élettől és hir­detőik mindig a saját szájuk íze szerint ítélik meg az ország hely­zetét s vagy túlzottan sötét színek­kel ecsetelik a jövőt, vagy jogosu­latlan reményeket ébresztenek. Ismételjük: a közgazdasági élet­ben a számok tanúságtétele a leg­megbízhatóbb alap, amelyből mérle­gelhetjük az ország jelenlegi gaz­dasági helyzetét és jövő kilátásait. Amikor az 1931-ben bekövetkezett gazdasági válság hatása alatt a kormány a gazdasági életben, a külkereskedelmi forgalomban és a devizaellátás terén kénytelen volt korlátozó intézkedéseket életbe lép­tetni, sokan rémületbe estek és azt hirdették, hogy e kormányzati in­tézkedések teljesen megbénítják a magyar gazdasági életet. A sötéten látó közgazdák nem akartak gon­dolni arra, hogy a kormány az életbeléptetett korlátozó intézkedé­sekkel éppen védeni akarta gazda­sági életünket és amikor egyfelől a devizakorlátozással az ország nyers­anyag-ellátását s a pengő értékál­landóságát biztosította, másfelől so­ha nem pihenő kereskedelempolitikai tevékenységével pótolni igyekezett az elveszett külföldi piacokat a ma­gyar mezőgazdaság és magyar ipar részére s új értékesítési lehetősé­geket teremtett Európa legkülön­bözőbb országaiban a magyar ter­melésnek. Hogy mennyire átgondolt és he­lyes volt a kormány? at gazdasági politikája, azt a Központi Statisz­tikai Hivatal most közzétett jelen­tése igazolja. A statisztikai jelentés az ország múlt évi külkereskedelmi forgalmának számadatait sorolja fel a legfontosabb, de egyben az egész magyar gazdasági életre nézve leg­kedvezőbb eredménye az, hogy múlt évi külkereskedelmi forgalmunk a tavalyi 49 millió pengővel szemben 75'5 millió pengő kiviteli érték- többlettel zárult. Annál örvendete- sebb a kiviteli többletnek ez a közel 50°/o-os gyarapodása, mivel együtt­járt az egész külkereskedelem — tehát a behozatal és a kivitel — értékének emelkedésével, amennyi­ben ez az együttes érték a tavalyi 855'1 millióról 944-5 millió pengőre emelkedett. Ha arra gondolunk, hogy 5 évvel ezelőtt, 1932-ben, a gazdasági válság kezdetén külfor- galmunk értéke az előző évi 11 milliárdról hirtelen 663 millió pen­gőre zuhant vissza, akkor mérlegel­hetjük és értékelhetjük azt a nagy eredményt, amelyet külkereskedelmi mérlegünk most közzétett statiszti­kai adatai fejeznek ki. Minden túl­zott bizakodás nélkül megállapít­ható, hogy a'magyar kormány és a nemzet erőfeszítései teljes ered­ménnyel jártak: a magyar gazda­sági élet nemcsak kiheverte a leg­utóbbi évek gazdasági válságának rettenetes erőpróbáját, de kétség­telenül megindult a javulás és fel­lendülés útján. Külkereskedelmi mér­legünk kedvező alakulását első­sorban a javuló mezőgazdasági ter­ményáraknak köszönhetjük, de ter­mészetesen közrejátszott a kormány­zat gazdaságpolitikája is, amely legfőkép a római egyezmény révén függetleníteni tudta a legfontosabb magyar agrártermények értékesíté­sét a világpiac változó esélyeitől s ezzel biztos elhelyezési lehetősége­ket szerzett az olasz és osztrák piacokon gazdasági életünknek. De köszönhető ez az eredmény a ma­gyar gazda, a magyar iparos és a magyar kereskedő törhetetlen élet­erejének, szívósságának, ügyességé­nek és szorgalmának is, amelyekkel minden akadályt leküzdve, meg­nyerték a külföld rokonszenvét és bizalmát a magyar gazdasági élet terményei és|árucikkei részére. ! i * | j 1 Négymillió pengő Heves vármegye állami adóhátraléka A múlt évre kivetett egészében kifizette a Eger, január 18. Hevesvármegye közigazgatási bi­zottságának legutóbbi ülésén Kön- czöl Kálmán dr. h. pénzügyigazgató igen figyelemreméltó adatokat közölt a megye adófizetési viszonyairól. A jelentés szerint a vármegye közön­ségének adóhátraléka kevéssel meg­haladja a négymillió pengőt. Ez a hátralék még a gazdasági válság legnehezebb esztendőiből származik adót majdnem teljes vármegye közönsége és tolódik át évről-évre, mert a múlt évben a megye közönsége az évi adókivetésnél nagyobb összeget fi­zetett be s 1936-ban is kiegyenlí­tette az évi adóját. Ezek az adatok azt mutatják, I hogy az adófizetők általában any- nyira már fizetőképesek, hogy egy évi adójukat teljesíteni tudják, azon- ' bán régi tartozásaikat nem képesek ! fizetni. fl falusi nép hitélete és közegészségügy? az egri egyházközség előadássorozatán Eger, január 17. Változatlanul nagy érdeklődés mellett folynak a ferencesek fehér­termében az egri egyházközség tár­sadalomvédelmi előadásai. Vasár­nap délután a zsúfolásig megtelt fehérterem hallgatósága előtt Ku- rics Adalberta rendfőnöknő a fa­lusi nép hitéletével és annak a családi és nemzeti életre kiható eredményeivel foglalkozott. Külö­nösen a nő családi szerepére mu­tatott rá és meggyőző erővel bizo­nyította, hogy a család vallásos élete elsősorban az anya hitén és vallásos nevelésén nyugszik. Ma ezen a téren még mindig erősen érezhető a világháború romboló hatása és éppen ezért az Actio Catholicára vár az a feladat, hogy a falut megerősítse vallásos hité­ben, ami nemzeti szempontból is elsőrendű fontosságú a mai idők nagy világnézeti harcában. Dr. Schubert Vilmos orvos a falu közegészségügyét tárta fel részle­tesen s rámutatott azokra a beteg­ségekre, amelyek sűrűn szedik ál­dozatukat a falusi nép köréből. Bár ma már a betegségek statisz­tikája csökkenő képet mutat, még mindig vaunak egyes helyek, ahol ezek a betegségek, de különösen a gyermekhalandóság óriási mérték­ben pusztít. Ez ellen hatásosan vé­dekezni egyrészt felvilágosítással, másrészt a falusi nép gazdasági helyzetének megerősítésével lehet. Az előadások közben az Egri Pol­gári Dalkör énekelt Huszthy Zol­tán karnagy vezényletével. A leg­közelebbi előadás január 19-én, kedden lesz a következő sorrend szerint: Hagius Konrád (1604): A mu­zsika dicsérete. Énekli: Az Egri Dalkör. A falusi nőnevelés katolikus és nemzeti jelentősége: Előadó: Sala­mon Klára népművelési testvér. Pa- lestrina (1589): Már búcsúmat ve­szem . . . Énekli az Egri Dalkör. Hogyan neveljük helyes szociális érzékre a falut és a várost. Előadó Breznay Imre ny. érseki tanító­képzőintézeti tanár. Rauch Andreas (1627): A reggel. Énekli: az Egri Dalkör. Táviratok a világ minden részéből. Franco tábornok ismételten ha­tározottan cáfolja azt a hírt, hogy Spanyol-Marokkóban németek vol­nának. A tábornok nyilatkozatában kijelenti, hogy a legjelentéktele­nebb földparcella átengedéséről sem lehet szó idegen hatalmak részére. Nekünk nincs területi követelésünk — mondja a nyilatkozat — egyet­len hatalommal szemben sem, de hazánkat nem engedjük át a kom­munista erők játékának. Madridot — olyan állapotban, amint előre láttuk, — a legrövidebb időn, ha nem is egy héten belül elfoglaljuk. Győzni fogunk és győzelmünk után haladéktalanul helyreállítjuk a jó­viszonyt szomszédainkkal és külö­nösen a spanyolnyelvű amreikai államokkal. Tegnap este a madridi fronton újabb általános támadást indítottak a nemzeti csapatok. Este 7 órakor kezdődött a tüzérségi elő­készítés. A kisebb és nagyobb kali­berű ágyúk, gépfegyverek pokoli zaja a felhőszakadásszerü zápor el­lenére is egész éjjel hallatszott. Franco tábornok a valenciai kor­mány győzelmi jelentéseit cáfolja. A nemzetiek kiűzték állásaikból az ellenséges csapatokat és sok hadi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents