Eger - napilap, 1937/1
1937-06-22 / 99. szám
Eger, XL Vili. évf. 99. szám ÁR H 6 FILLÉR * Kedd # Trianon 18, 1937 június 22, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POST A- T AK ARE KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁ1ME0YEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER» KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Megbecsüléssel és együttérzéssel ünnepelte meg Eger város közönsége az iparos egyesületek jubileumát Eger, június 21. Eger város közönsége társadalmi külömbség nélkül nagy megbecsüléssel és együttérzéssel ünnepelte meg vasárnap a Keresztény Iparoskor, az Ipartestület, az Egri Polgári Dalkör s az Iparoskor kebelében működő Zene- és Műkedvelő Egyesület jubileumait. Ez az ünnepség szellemével, impozáns külsőségeivel az egri iparosság egységét mutatta, de azt is bizonyította, hogy az a társadalmi együttműködés, amelyre Eger városa mindig példaként hivatkozhatott, a magyar sors nehéz éveiben nem csökkent, hanem még szorosabbra kovácsolta a kétkézi munkás és az értelmiség kapcsolatát; hogy közös célok s a nemzetet fenntartó eszmék irányítják a polgárságot s hogy egyetlen fontos értékmérő ma is, sőt ma fokozottabban, a munka becsülete, akár a szerszám, akár a toll vívja ki azt. Szerenádok A jubileumi ünnepségek már szombaton este megkezdődtek, amikor az Egri Polgári Dalkör szerenádot adott Huszthy Zoltán karnagy vezényletével dr. Szmrecsányi Lajos pápai trónálló, érseknek, Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselőnek, az iparosság két nagy támogatójának, Joó Gyulának, a jubiláló egyesület elnökének és Grónay Andornak, a Polgári Dalkör megalapítójának és első karnagyának. A szerenádokat a közönség nagy tömegei hallgatták végig és gyönyörködtek az előadott művészi számokban. Grónay Andor a szerenád után vendégül látta a Polgári Dalkör tagjait. Ünnepi felvonulás a hálaadó szentmisére Vasárnap reggel a jubiláló egyesületek és vendégeik, több mint ez ren, hatalmas és fegyelmezett menetben vonultak az Iparoskor székházából a minoriták templomába. A menetet a Bornemissza-cserkészcsapat fúvós-zenekara nyitotta meg, utána a fertálymesteri testület tagjai következtek pirosbéléses köpenyeikben, majd a postások és tüz- íjoók küldöttsége, az Egri Katolikus Legényegylet, végül a jubiláló Iparoskor és Ipartestület együttesen, szakmák szerint. A menet ünnepélyességét nagyban emelték a történelmi emlékű céhzászlók és a többszáz éves céhládák. A hálaadó szentmisét dr. Ru- bovszky Ferenc teológiai tanár, a Keresztény Iparoskor lelkésze mutatta be. A szentmise alatt a Ferences Szent Klára Vegyeskórus Kro- molicki: B moll miséjének részleteit és Beethoven: Isten dicsőségét énekelte. A művészi karének a kifinomult hanganyag színes, zengő és nemes előadásában, Huszthy Zoltán karnagy vezénylete alatt magasztos áhítatba emelte a lelkeket. Ünnepi közgyűlés Szentmise után a Bornemisszacserkészek zenekarának lelkesítő hangjai mellett visszaindult a színpompás és méltóságteljes menet a Keresztény Iparoskor lobogóval feldíszített és erre az alkalomra restaurált székházába, ahol 11 órakor megkezdődött a jubiláló egyesületek együttes díszközgyűlése. A díszközgyűlést a Himnusz hangjai után Joó Gyula, a jubiláló egyesületek elnöke nyitotta meg ünnepélyes szavakkal. Rövid visszapillantást vetett az elmúlt ötven évre, a boldog békeidőkre, a háború véres eseményeire, amelyből Eger iparossága is teljes önfeláldozással vette ki részét, megemlékezett az iparosság hősi halottairól, a forradalmak idejéről és örömmel állapította meg, hogy az Iparoskor az idők válto- zandóságában mindig erős maradt, mert tagjai mindig látták a célt, amelyet alapítói kitűztek. A megjelenteken végigtekintve megállapította, hogy az egri iparos egyesületek ünnepe az ország iparosságának s a vármegye és város polgárságának bensőséges ünnepévé szélesedett és tisztelettel üdvözölte a Bornemisza Géza iparügyi miniszter képviseletében megjelent báró Kruchina Károly miniszteri osztály- főnököt, Kriston Endre püspököt, dr. Hedry Lőrinc főispánt, Okoli- csányi Imre alispánt, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőt, Braun Károly polgármestert, Papp Józsefet az IPOK elnökét, Tóth Pált az IPOSz alelnökét, Duvalovszky Mihályt a Miskolci Iparkamara alelnökét s a társegyesületek képviselőit. A jubiláló egyesületeket először báró Kruchina Károly miniszteri osztályfőnök üdvözölte az iparügyi miniszter nevében és megbízásából. Részletesen méltatta az Iparoskor, j Ipartestület, Polgári Dalkör, s Zene j és Műkedvelő Egyesület multbani 1 és jövőbeli szerepét és jelentőségét, j — Meggyőződésem — mondotta — ■ hogy ez a város, amelynek lakóit a szociális szeretet és a keresztény szolidaritás gondolata hatja át, a jubiláló egyesületek működésén keresztül is be fogja bizonyítani azt, hogy a keresztény magyar kézmü- vesiparosságban olyan hatalmas|gaz- dasági, társadalmi és kulturális \ erők rejlenek, amelyekre a nemzet- j építő munkában az egész magyar j társadalomnak és az egész magyar j nemzetnek szüksége van. Vitéz Subik Károly pápai prelátus az Érsek főpásztor és az Egri Katolikus Legényegylet üdvözletét tolmácsolta: — Az Érsekfőpásztort — mondotta — sajnálatos gyengélkedése megakadályozta abban a szándékában, hogy itt személyesen köszöntse a jubiláló egyesületeket, de az iparossággal együttérző lelke itt van közöttünk. Amikor én az ő üdvözletét tolmácsolom, érezzék meg abból a mester urak a katolikus egyház hódolatát is. Az egyház hódol az előtt az iparosság előtt, amely mindenkor hűséges maradt a kereszthez és hűségesen kitartott a keresztény eszmék mellett. Mi itt valamennyien nem kötelességből jelentünk meg, hanem lelkűnktől hajtva, mert kifejezésre akarjuk juttatni, hogy az iparostársadalommal együtt akarunk élni, munkálkodni és érdekeikért küzdeni. — Ezután az Egri Katolikus Legényegylet üdvözletét tolmácsolta vitéz Subik Károly, hangsúlyozva, hogy a két egyesület célja egy: mindig emelni az iparosság színvonalát, tekintélyét és mindig együtt akarnak dolgozni az Isten dicsőségére, a haza javára és a tisztes ipar boldogulására. Müller Antal országgyűlési képviselő mondott a következőkben ünnepi beszédet. Kifejtette, hogy az elmúlt fél évszázad óriási változásokat hozott az ipar gyakorlásában és az iparosság életében. Ötven évvel ezelőtt nagy volt az ország, nagy volt a magyar terület s a monarchia egységében közös vámterület mellett öíven millió polgár munkája egészítette ki egymást. Azóta súlyos csapások érték a nemzetet s a nemzet testében az iparostársadalmat, amely a céhrendszer megszűntével már csak meggyengült erővel tudott beilleszkedni a nemzeti termelésbe. A liberális iparpolitika nagy károkat okozó működése után az ötven évből negyven esztendőnek kellett eltelni, hogy a kormányzat megteremtse a kézműves ipar megmentésének feltételeit. Most már megint fejlődésnek indulhat a kézműipar, mert gyakorlását képesítéshez kötötték s olyan szervezetekbe, érdekképviseletekbe tömörítették, amelyek mindig hatásosan tudnak harcolni az iparosság érdekeiért. Még hátra van a feltételek teljes megteremtéséhez az anyagellátás rendezése, hogy a kisipar a nyersanyagot olyan árban kapja, mint a nagyipar, mert szükséges, hogy ne csak a gyáriparosoknak legyen jó dolguk, hanem a 250 ezer főt számláló kézmüvesiparosságnak is. Az ünnepi szónok végezetül üdvözölte a jubiláló egyesületeket s azzal a kívánsággal fejezte be szavait, hogy Isten segítségével minél hamarabb 20 millió magyar mondhassa: Isten áldja a tisztes ipart. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Duvalovszky Mihály alelnök szólalt fel s a Kamara igaz, magyar szívből jövő üdvözletét tolmácsolta. Az iparososztályt sújtotta talán legjobban az utóbbi évek válsága, mégsem veszítette el hitét és bizodalmát. Nem veszítette el annál inkább sem, mivel olyan támogatója akadt néhai vitéz Gömbös Gyula és nagy munkatársa: Bornemisza Géza személyében, akik átlátták azt a nagy nemzeti missziót, amelyet a magyar iparosság teljesít és minden eszközzel igyekeztek és igyekeznek gazdaságilag megerősíteni. Melegen üdvözölte ezután báró Kruchina Károlyt, aki mindenben megértő barátja a kisiparosságnak. Braun Károly polgármester Eger város közönsége és elöljárósága nevében köszöntötte a jubileumot ünneplő iparososztályt, amely erős hitével és hazaszeretetével egyike volt azoknak a pilléreknek, amelyeken Eger város élete és fejlődése felépült s amelyeken állva a város
