Eger - napilap, 1937/1
1937-06-20 / 98. szám
Eger, 3LL Vili. évf. 98. szám ÍHJ 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 június 20. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Eger utíros egész ttírsaóalma ünnepel a jubiláló iparos egyesületekkel Műsoros előadással fejeződik be a jubileumi ünnepség A Keresztény Iparoskor, Ipartestület, Polgári Dalkör, Zene- és Műkedvelői Kör négyes jubileuma ünnepi érzésben fogja össze Eger iparosságát. De csatlakozik az ünneplőkhöz a város egész társadalma, mert átérzi minden foglalkozási renden tűi a magyar közösséget, amelynek minden társadalmi réteg egyképpen fontos és megbecsülendő eleme. De különösen megbecsülést érdemelnek a jubiláló egyesületek és szervezetek, mert a közös munka értékét, a szervezkedésben rejlő erőt megbecsülték és olyan önálló eszmék szolgálatába állították, mint a hit épsége, a haza szeretete és a kultúra művelése. Az elmúlt évek, melyekre most jubileumi koszorút helyez Eger város közönsége, sok megbecsülést szereztek minden tekintetbe» a jubiláló testületeknek, ami azt mutatja, hogy tagjaik sohasem tértek le a kitűzött gondolatok útjáról és mindig becsülettel, jó szándékkal valósították meg azokat. A jubileumi ünnepségek alkalmával Eger város társadalma ki is fejezi együttérzését és résztvesz az ünnepség minden mozzanatában. A jubileumok részletes műsorát legutóbb közöltük. A jubileum vasárnap este 8 órakor műsoros esttel fejeződik be, amelynek rendje a következő: Megnyitó beszéd. Kéler Béla: Magyar vígjáték-nyitány. Játssza az Egri Keresztény Iparoskor zenekara. Pogatschnigg: Hallod a hegedűt ? Énekli: az Egri Polgári Dalkör. Nyári Andor: Erdők leánya. Daljáték 1 felvonásban. Zenéjét szerzetté : Jeszenszky Gyula. Előadja: az Egri Keresztény Iparoskör Műkedvelők Köre. Huber K.: Őseink emléke. Énekli: az Egri Polgári Dalkör, a zenekar kíséretével. Az Egri Polgári Dalkör énekszámait Huszthy Zoltán, orsz. társ- karnagy, a zenekart Stokker István karnagy vezényli. A hangverseny után táncmulatság lesz az Egri Keresztény Iparoskor összes helyiségeiben. A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete 25 éves A jubiláris nagygyűlés programja Eger, június 19. A gümőkórra — tuberkulózisra vonatkozó ismereteink nagy része nem mai keletű. Jóllehet kórokozó bacillusát csak mintegy 60 éve hogy felfedezte Koeh Róbert, maga a betegség már nagyon régen ismeretes. Ismertté tette az a szörnyű pusztítás, amit évszázadok óta okoz. Vele szemben az emberiség sokáig tehetetlen volt. Azt hitték, hogy öröklött betegség, hogy gyógyíthatatlan, hogy 30 éven felül már nem veszedelmes stb. Egy volt csupán bizonyos, hogy rengeteg ember esett áldozatául a gyilkos kórnak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1901-től 1905-ig terjedő 5 esztendőben pl. Heves vármegyében naponta átlag négy ember halt meg ezen betegségben. Azóta igen lényeges javulás következett be hazánkban is a tuberkulózis-halálozás terén, de országunk még mindig magas helyet foglal el a nemzetközi sorrendben. A század eleje jelenti a magyar- országi gümőkórellenes küzdelem kezdetét. Intézetek létesülnek a betegek gyógyítására, megindul a nép széles köreinek felvilágosítása. Kiderül, hogy a gümőkóros anyáktól született csecsemő nem kapja meg szükségképen a tüdőbajt, ha őt idejében elkülönítik. Kezd lassan a köztudatba menni, hogy a tüdőbaj nem gyógyíthatatlan betegség. A speciálisan azzal foglalkozó orvosok tapasztalatai egyre szaporodnak és 1912-ben báró Korányi Frigyes egyetemi tanár elérkezettnek látja az időt, hogy megalapíttassék azoknak a magyar orvosoknak az egyesülete, akik e betegséggel foglalkoznak. Csakhogy e betegséggel majdnem minden orvos találkozik, mert az nemcsak a tüdőket, de a legkülönbözőbb szerveket is megtámadja. Ebben az egyesületben tehát majdnem minden szakmájú orvosnak van mondanivalója. Az egyesület első elnökévé báró Korányi Sándor egyetemi tanárt választtotta meg, aki e tisztséget ma is viseli. Az azóta eltelt 25 év sok nehéz esztendeje alatt is folytatta az Egyesület munkásságát és eddig 18 kötetben ismertette kongresszusainak tapasztalatait. Számos nagygyűlést tartott vidéken is, így annakidején Rózsahegyen, majd Debrecenben, Balatonfüreden, Pécsett, Kecskeméten, Miskolcon. 1936-ban az Egyesület 25 éves jubileumának előestéjéhez érkezett. Közgyűlése szives és meleghangú meghívót kapott Eger város polgár- mesterétől : tartsa az Egyesület jubiláns nagygyűlését Egerben! Az Egyesület örömmel fogadta el a megtisztelő meghívást, amelynek alapján ez évi nagygyűlését június hó 21-én, hétfőn délelőtt fél 10 órakor kezdi meg a vendéglátó város házának üléstermében. Dr. K. I. A kongresszus kétnapos programja A Magyar Orvosok Tuberkulózis J Egyesületének jubileumi nagygyűlésére Egerbe érkező orvosokat és családtagjaikat vasárnap délután 5 órakor a város nevében Frank Tivadar főjegyző fogadja a vasútállomáson, az egri orvostársadalom nevében pedig az egri orvosszövetség küldöttsége. Elszállásolás után fürdés és a városban körséta következik. Este fél 9 órakor a kongresszus vendégei ismerkedési vacsorán vesznek részt a Koronában. Kívánatos, hogy a vacsorán nemcsak az egri orvostársadalom, hanem a város értelmiségének másfoglalkozású tagjai is minél nagyobb számban megjelenjenek. Hétfőn délelőtt fél 10 órakor kezdődik a jubileumi közgyűlés a városháza nagytermében az alábbi rend szerint: Megnyitót mond báró Korányi Sándor, az egyesület elnöke. A közgyűlés tagjait a város közönsége nevében Braun Károly polgármester üdvözli. Karafiáth Imre a MOTE 25 éves munkáját ismerteti. Titkári, pénztárnoki és pénztárvizsgálók jelentése. Tisztikar és igazgató tanács választása. Esetleges indítványok. Az elnökség előterjesztése az 1938 évi nagygyűlésről. A nagygyűlés után tudományos előadások következnek: Gáli Géza (Gyula): Az átöröklés szerepe a tuberkulózis jpathogenesi- sében. (Referátum). Geszty József (Debrecen): Balkezesség és tuberkulózis. Országh Oszkár (Budakeszi): Adatok a mikroklíma kérdéséhez. Szüle Dénes (Szekszárd): Az ú. n. korai szóródások és azok jelentősége. Geszty József (Debrecen) : Histamin reakció a gümőkóros tüdőben. (Bemutatás.) Alföldy József (Baja) : A reticuloendothel funkciójának diagnosztikai és prognosztikai értékéről tuberkulózisnál. Sebők Lóránt (Gyula) — Pusztay Ilona (Gyula): A gümőkórosok „C“ vitamin-szükséglete. Pongor Ferenc (Debrecen): Kísérletek a gümőbacillus kitenyésztésére pleuralis exudatumokból. Hétfőn délután fél 5 órakor a ferences Fehérteremben folytatódnak a tudományos értekezések : Kanóca Dénes (Budapest): A dispositió szerepe a tuberkulózis pathogensisé- ben. (Referátum). Sebők Lóránt (Gyula): A kormegoszlás változása szanatóriumi betegeknél harminc év alatt. Gaskó Dezső (Budapest): A házastársak tuberkulózisáról. Műnk Károly (Nyíregyháza): Dispositió és allergia. Surányi Ede (Kál): „Lépcső törvény“, mint a tuberkulózis törvény bevezetője. Puder Sándor (Budapest): Mit tud Magyarország lakossága a tuberkulózisról? (Kérdőívek alapján). Berger Arthur (Derecske): A tuberkulózis leküzdése és a tuberkulózis ellenes propaganda a perifériákon. Gábri Jenő (Újpest): A tuberkulótikus gyermekek gyógy- iskolájáról. Szüle Dénes (Szekszárd)*: A B. C. G. vaccinálás Tolna vármegyében. Fohn Tibor (Budapest): A tuberkulózis-kérdés mai helyzete Olaszországban. Bernáth Zoltán (Budakeszi) : Tapasztalatok Meinicke tuberkulózis reakciójával. Vajda Lajos (Debrecen): Vegyített vérek süllyedési sebessége. Bernáth Zoltán (Budakeszi) — Riedl Olivér (Budakeszi) — Szántó J. Endre (Budakeszi) : Allergia-tanulmányok a tuberkulózis lefolyása során. Kedden délelőtt 9 órakor ugyancsak a Fehérteremben tartandó előadások: Safranek János (Budapest): Röntgentherapiás eredményeink gé- gegümőkórban. Nagy László (Debrecen) : Észlelések 50 spondylitis eset kapcsán. Gergely Jenő (Budapest)—Schischa Lipót (Budapest):
