Eger - napilap, 1937/1
1937-05-15 / 95. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. június 15. Vásároljon Vámossy új modern szaküzletében | Eger, Széchenyi ucca 10. :: Pazar választék. Győződjön meg, hogy Vámossy sem drágább mint más, sőt.... dasági hivatal kimutatása szerint míg napi egy vagonos tétellel az osztrák export tartott, 30—45 fillér volt a cseresznye ára, a kivitel megszűnése után 15 — 30 fillérre esett le kilónkint. Jelenleg a napi felhozatal 200—600 mázsa között mozog, ebből ugyan a szeszfőzde felvásárlásai folytán eladatlan nem marad, azonban a belföldi szállítások a nagy felhozatal miatt továbbra is állandóan nyomott árakon történnek. A germersdorfi cseresznyéért tavaly 40—60 fillért kaptak a gazdák, az idén alig 15—25 fillérért találnak vevőt. A pünkösdi cseresznyét Gömbösfalván (Szomolyán) a pesti ügynökök 22—28 filléres árban vásárolják össze s gépkocsin szállítják az árút a fővárosba. Napi 50—60 kocsival szállítanak el, szekerenkint 5—6 mázsás tételekben, a vidékre is, ezért az áruért puttonyonkint P20—P80 pengőt kapnak a termelők. Ezek az eladások azonban nem érik el a kínálatot, s a helyzet jobbrafordulását a külföldi tárgyalásoktól várják a cseresznyetermelők. Kik alapították meg az Egri Keresztény Iparoskört Megemlékeztünk arról, hogy az Egri Keresztény Iparoskor folyó évi junius hó 20-án ünnepli megalapításának félszázados jubileumát. Az Egri Keresztény Iparoskor megalapítása Neszvadba Gyula volt egri iparos polgár nevéhez fűződik, ő látta meg világosan látó szemmel és széles lálókörü tudásával, hogy Eger város iparostársadalmának összefogására, váll vetett közös munkára van szüksége, ha érdekeit kellő védelemben akarja részesíteni. Ő látta meg azt világosan, hogy a társadalmi együttműködés alkalmas a polgárok közötti szorosabb kapcsolat kiépítésére, tekintélyük növelésére. Ezért 1886. évi december hó 10-én írásbeli felhívást bocsátott ki Eger város iparos polgáraihoz egy iparos társas kör megalapítására. Felhívásában „az egri iparos polgárok úgy egymásközi, valamint társadalmi viszonyai igen laza állapotát“ jelöli meg elsősorban okul arra, hogy ilyen polgári társadalmi kör alakíttassák. Ebben látja az összes bajoknak gyökeres orvoslását. Ezt — szerinte — csakis oly együttes törekvéssel lehetne eszközölni, hogyha a polgárság egy értelemmel tömörülne és saját önerejéből egy oly intézményt létesítene, amely őket egymáshoz közelebb hozná, az egymás iránti bizalmatlanságot nem csak megszüntetné, hanem úgy szellemi és kulturális, valamint a társadalomban elfoglalt igen tisztes állásuknak önérzetesebb felfogását és megismertetését eszközölni képes volna. A felhívásnak rendkívüli sikere volt, mert már másnap 1886. évi december hó 11-ik napján 103 aláírással egy újabb felhívás készült az „Iparosok Körének“ megalakítására. Az aláírók barátságos testületnek nevezik a megalakítandó egyesületet, amely anyagi viszonyaihoz képest kezdetben a legszerényebb viszonyok között működik, s célja lenne az ipaiosok közötti egyetértés fejlesztése és az ipar emelése. E felhívás 1886. évi december hó 25-én délután 3 órára hívta össze Tancsa Lajos helyiségébe az érdeklődőket megalakulásra. A 103 alapító tag 1886. évi december hó 12-ikén külön meghívóval értekezletet is tartott, amely Balkay József előadásában tárgyalta az iparos polgárok szétszórt, erőtlen helyzetét, s orvosszerül jelölte meg az iparos polgárok tömörülésével egy erős testületté való alakulását, amelyben alkalom nyílna minden közérdekű iparos kérdés feletti eszmecserére. Az értekezlet Balkay József indítványát magáévá tette, ideiglenes elnökül Mititzky József, ideiglenes jegyzőül pedig Tancsa Lajos iparos polgárokat választotta meg és fenntartotta a karácsony napjára történt összehívást a végleges megalakulásra. Az 1886. évi december hó 25-én megtartott értekezletről adatok nem maradtak fenn, ellenben fennmaradt az 1887. évi január hó 1-én az Egri Iparoskor helyiségében megtartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve. Eszerint az aláírási ívek igazolásával 97 tag kötelezte magát három éven keresztül tagsági díj megfizetésére, s minthogy így a megalakulás kimondatott, a közgyűlés első elnökké egyhangúlag lovag Tóth István egri lakost választotta meg. Romáromy József és Sebestény István tagok meghívására az új elnök elfoglalta az elnöki széket és Molykár ellen biztosan megvédi a kellemes illatú „MOTTO“ molyirtó. ezzel tulajdonképen megkezdődött az Egri Iparoskör élete. Alelnökökké választotta a közgyűlés Mititzky József és Piánk Géza egri lakosokat. Választott 20 választmányi tagot, valamint szám- vizsgáló bizottsági tagokat. Tancsa Lajos ideiglenes jegyző olvasta fel az intézeti alapszabályokat, amelyet azzal a változtatással fogadtak el, hogy az egyesület neve Egri Keresztény Iparoskor lesz, nem pedig Egri Iparoskor. A Kör élete megalakulása után azonnal virágzásnak indult és csakhamar egyik legnagyobb tekintélyű egyesülete lett Eger városának. A tagok vállvetve buzgólkodtak azon, hogy a Kör életének minden anyagi lehetőségét megadják, s lovag Tóth István elnök már az alakuló közgyűlés utáni napon megtartott választmányi ülésen 50 forintot ajánlott fel a helyiségek felszerelési költségeinek fedezésére és kötelezte magát az Eger és Népújság és a Budapesti Remény című hetilapok járatására, valamint az összes szükséges nyomtatványok költségeinek viselésére. Az 1887. évi január hó 13-ikán megtartott választmányi ülésen mutatta be a válaszmánynak Mititzky József I. alelnök, Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő szívélyes és megtisztelő gratulációját, s jelentette, hogy egyúttal rendes tagnak is belépett a Körbe. A választmány jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánított az Iparoskor iránt tanúsított meleg rokonszenvéért. Ugyanekkor vétettek fel alapitó tagul Kovách Kálmán kir. főmérnök, rendes tagul Csömör Kálmán, Gyöngyös város polgármestere, Csiky Sándor, aki Eger város politikai életében nagy szerepet játszott, 1887. január 17-én vette fel a Kör többek között rendes tagnak Simáczius Andor egri lakost, alapító tagnak pedig Csókás István ügyvéd, egri lakost, 1887. évi január 27-én Gyürgyényi Ignác kanonok, Piánk Kálmán városi pénztárnok, Janko- vich Dezső árvaszéki ülnök léptek be tagul az egyesületbe, s ugyanakkor első ügyészévé a Kör dr. Frenztl János egri lakos, ügyvédet választotta meg. Az alapításban résztvett tagok közül ma még hárman vannak életben és pedig: Wall Ferencz, Lájer János és Farkas Kálmán egri lakosok, akik közül Wall Ferenc az elmúlt ötven év alatt állandóan működő tagja volt az egyesületnek. Az Egri Keresztény Iparoskor ezután fokozatosan fejlődött s Eger városának egyik legnagyobb tekintélyű egyesülete lett. Eger város legtekintélyesebb polgárait mindig ott láttuk tagjai sorában s maga a Kör is mindenkor szívesen vett részt minden közérdekű ügyben, kultúrális tevékenységének minél hathatósabb kifejlesztésére előbb dalkört alapított kebelében, mely Egri Polgári Dalkör néven annyi sikert és dicsőséget szerzett nemcsak az anyaegyesületnek, de magának Eger városának is. Később alakult meg a Zenekör és a Műkedvelők Köre, melyek fáradságot nem ismerő, lelkes tevékenységükkel csak gazdagították a Kör érdemeit. Megmozdult a múlt egy volt nyomozóban, hamis tanúk után «nyomozott», — félévi börtönre ítélték Kapható csakis Sugár városi «Angyal« drogériájában Eger, Eger, június 14. Érdekes múltú, idős férfi állt négyrendbeli hamistanúzásra való rábírás bűntettével vádolva az egri törvényszék dr. Szabó Ignác tanácsa előtt. A vádlott Zuckermann Ignác 73 éves gyöngyösi borügynök, aki valamikor mint rendőrségi nyomozó működött, később azonban maga is összeütközésbe került a törvényekkel és lopásokért, testisértésért, rágalmazásért, becsület- sértésért, sőt még tiltott közlésért is büntetve volt. Ezúttal azért került a bíróság elé, mert a vádirat szerint Kis János gyöngyösi lakos ellen Fzabó Katalin által indított becsületsértési perben Rósenberg Miklóst, Kósdi Mik- j lóst, Horváth Ferencet és Balázso- 1 vics Gézát pénzígéretekkel és költségmegtérítés ígérésével arra akarta rábírni, hogy Kis János ellen terhelő vallomást tegyenek. Kis Jánost egyébként a gyöngyösi járásbíróság felmentette az ellene indult becsületsértési perben, felső fokon azonban a Tábla három heti fogházra Ítélte. A fótárgyalás megnyitása előtt dr. Szabó Ignác elnök kérdést intézett a vádlotthoz, hogy bizalmas bejelentés érkezett a törvényszékhez arra nézve, hogy a vádlottnál fegyver van, valóban van-e nála fegyver? A kérdésre a vádlott kijelentette, hogy szokott fegyvert hordani, ezúttal azonban nincs nála. Az elnök elállt a motozástól és megkezdődött a tárgyalás. Az egy ízben már tartott főtárgyalás jegyzőkönyvét ismertette az elnök. A
