Eger - napilap, 1937/1
1937-06-13 / 94. szám
ÄB fi 10 FILLÉB Eger, ~XTj Vili. évf. 94. szám # Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 június 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — P0STA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Udlstígba került az egri és gyöngyösi cseresznyeértékesítés az osztrák kiuitel megszüntetése miatt Petro Kálmán országgyűlési képviselő Ausztriába és Svájcba utazik a kivitel felszabadítása érdekében Eger, június 12. Két nap óta hangos panasz veri fel az egri és gyöngyösi cseresznyepiacot. Most ért be a nemes ger- mersdorfi és az egri pünkösdi cseresznye, azonban az értékesítési lehetőség teljesen összezsugorodott, az árak zuhanni kezdtek, mert az osztrák piac leeresztette a sorompót a magyar kivitel előtt és csak belföldi fogyasztásra vásárolják a felhozott cseresznyét. Ausztria az idén 50 vagon cseresznye bevitelére adott engedélyt, addig, míg az osztrák cseresznye érni kezd, amikor is az osztrák állam a saját termelői számára biztosítja a hazai piacot. Ugyanaz a helyzet megfordítva Magyarországon az almánál, amelyet a magyar hatóságok csak addig engednek be Ausztriából, amig a magyar alma be nem érik; ekkor már a hazai termelőket védik. A magyar exportőrök az ötven vagont már leszállították Ausztriába a májusi korai cseresznyéből s így történt meg, hogy az értékesebb gyümölcs, amelytől a gazdák jobb árakat reméltek, megrekedt a piacon és ára is lecsökkent. Eger környéke mintegy háromszáz vagon kitűnő exportárát hozhatna a piacra, Gyöngyös még többet. Németország felé meg volna a kiviteli lehetőség, azonban a németek már néhány szem férges cseresznye felfedezése esetén (már pedig óhatatlan) visszaküldik a vagontételes árút, így nem vállalkozik kereskedő, ■« hogy a német piacra szállítson. Lengyelország veszi át csupán egyelőre kis mértékben a magyar cseresznyét. A Külkereskedelmi Hivatal állandóan tárgyal az említett államokkal a magyar kivitel felszabadítása érdekében, egyelőre bizonytalan kilátásokkal. Petro Kálmán dr. képvisőelnk az egri cseresznye, továbbá a szilva, barack és bor értékesítése érdekében kedden Bécsbe és Zürichbe utazik, hogy tárgyaljon az osztrák és svájci kereskedőkkel és így másik oldalon is hatásossá tegye a piac felszabadítására irányuló törekvést. A gazdatársadalom bizakodással néz a népszerű egri képviselő útja elé, aki már a távolabbi termés elhelyezésére is gondol és reméli, hogy a hatóságokkal együtt munkálkodva sikerül rövidesen olyan helyzetet teremteni, amely biztosítja a termés értékesítését. Országos érdeklődés melleit za|llk le vasárnap a Mátraegylet 50 éves Jubileumi ünnepsége Az ünnepség részletes rendje Gyöngyös, június 12. A Gyöngyösi Mátraegylet vasárnapi 50 éves jubileumi ünnepsége országos jelentőségűvé szélesedett. Erre az alkalomra a Mátraházára hívta össze vándorgyűlését a Magyar Turista Egyesület, de részt- vesznek a jubileumon a Magyar Turista Szövetség kötelékébe tartozó összes egyesületek. A vándor- gyűlés programja a következő: Magyar Hiszekegy, énekli a gyöngyösi Kát. Énekkar, dr. Cholnoky Jenő elnöki megnyitója, dr. Puky Árpád polgármester Gyöngyös város közönsége nevében üdvözli a megjelenteket és átadja a MTE-nek a város címerével ellátott selyemzászlót, amelyet minden város eddig megadott az MTE-nek, ahol eddig vándorgyűlését megrendezte, dr. Peitler Gyula főtitkár ismerteti az MTE—Mátraegylet 50 éves történetét, Székely István, az ME örökös tiszteletbeli tagja a régi tagok nevében beszédet mond, a gyöngyösi Kát. Énekkar Kodály—Vörös- marthy: Liszt Ferenchez címzett dalművét énekli, Rapaich Richard felszólalása az OTT és a Síszövetség nevében, dr. Zsivay Tibor a MTSz, dr. Karafiáth Jenő az MTSz kötelékébe lévő egyesületek nevében beszédet mond, dr. Cholnoky Jenő kiosztja az 50, 40 és 25 éves jubileumi emlékérmeket az öreg tagoknak, dr. Puky Árpád átadja a tiszteletbeli tagoknak a diplomát, dr. Cholnoky Jenő bezárja a gyűlést. Ebéd után, amely részben a Mátraháza-turistaszállóban, részben pedig olcsóbb kiszolgálással a Kaparóház előtti réten lesz, a felvidéki turista alakulatok külön kongresszust tartanak, délután pedig a Somorréten cigány- és sramlizene mellett turista júniáiist rendeznek. A hazatérő turisták számára Pátzay János este fél 8 órakor a Szt. Bertalan templomban orgonahangversenyt ad. A Városi Fürdő R.-T. tíz éve Mint ismeretes a város tulajdonába jutott érseki fürdőket — elég meggondolatlanul — a megalakult Egri Városfejlesztő R. T.-nak adta át. A város a fürdők értékét részvényekben kapta meg. Ezzel nem tartom kívánatosnak ismét foglalkozni. Tíz év előtt a fürdők és a város érdekében az illetékes tényezők támogatásával a részvények többségét a városnak visszaszereztem. így alakult át a fürdőüzem az 1927. évtől kezdődőleg a Városi Fürdő R. T. cég alatt, a város tulajdonába jutott 96°/o részvénytöbbség alapján, úgy, hogy ma mindössze 36 részvény van 20 magánfél tulajdonában. A Városi Fürdő R. T. 1936. évről szóló tizedik zárszámadásával kívánok először foglalkozni, hogy igazoljam a fürdők súlyos anyagi helyzetét. Hangsúlyozni kívánom, hogy már az Egri VárosfejlesztőR.T.- tól átvett tartozások, valamint a Városi Fürdő R. T. első éveiben foganatosított tervszerűtlen fürdőépítkezések és beruházások a fürdőket súlyos eladósodásba sodorták. A kölcsönökből létesített többszöri építkezések és beruházások, elhibázott fürdőfejlesztési vállalkozás súlyosan megbosszulta magát, mert nem vették figyelembe az időjárás szeszélyétől függő fürdők bizonytalan jövedelmezőségét. Az 1936. évi mérleg „Ingatlanok, épületek és forrásjogok“ összevont cim alatt 272 ezer 333 pengő 11 fillér értéket képviselnek. Áz ingatlanok, épületek értéke külön-külön feltüntetve nincs, — amint az 1932. évi mérlegben volt — a forrásjogok feltétlenül elkülönítve lettek volna be- állítandók, ami ideális aktívát képez. Felszerelések, berendezések 102 ezer 018 pengő 38 fillérrel szerepelnek, holott a valóságban 10 — 15 ezer pengőnél nagyobb értéket nem képviselnek. A magas értékösszeg azért áll fenn, mert az 1932—1934. években leírások nem eszközöltettek, holott évente a szokásos 7y#% leírandó lett volna. Ez a leírási kulcs egy fürdővállalatnál nem is fejezi ki a tényleges elhasználódás következtében előálló értékcsökkenést. A tartozások 209 ezer 883 pengő 05 fillér összege kétségbeejtő. Az épületek és felszerelések 59 ezer 847 pengő 32 fillér értékcsökkenési tartalékalapja, ha az épületek, felszerelések és berendezések a szokásos leírások leszámításával szerepelnének a vagyon-oldalon, akkor a tartalékok tulajdonképen csak papíron léteznek. Ez az értékcsökkenési alap, nem a nyereségről képzett valódi tartalékot jelenti, hanem leírási tételek, amennyiben a vagyon oldalon nem írták le a leírási összegét, értékszabályozó tételként a teher oldalra lett beállítva. Ha az 1932—1934. években a leírások nem maradtak volna el, akkor a mutatkozó 1936. évi 5 ezer 257 pengő 18 fillér veszteség az 1935. évről áthozott 3 ezer 982 pengő 44 fillér veszteséggel együtt nem 9 ezer 239 pengő 62 fillér veszteség volna, de a jelzett három évi leírásba nem hozott, mintegy 24.000 pengőt kitevő összeggel többet tenne ki. Az eredmény számából megállapítható, hogy az üzemi bevétel az előző 1935 évi bevétellel szemben 3 ezer 745 pengő 69 fillérrel csökkent. Kamatokra 15 ezer 815 pengő 60 fillér lett fizetve. Sajnos a Pesti Hazai Takarékpénztárnál még 151 ezer pengő, a többi hitelezőnél pedig 58 ezer 883 pengő 96 fillér tartozás áll fenn, vagyis összesen 209 ezer 883 pengő 95 fillér. Bármennyire kívánatos volna áttekinthetőség szempontjából a 10 évi Mérleg- és Eredmény számlák összegszerű leközlése, helyszűke miatt csak a fürdővállalat fontosabb tételeinek az ismertetésére kell szorítkoznom. A Városi Fürdő r.t. 1927—1936 évek, vagyis a tiz évi mérlegekből összeállított adatok igazolják a legjobban, a fürdők tervszerűtlen építkezések és beruházások kölcsön utján biztosított összegek súlyos terheit, amelyeket tíz év alatt a számottevő, de ki nem elégítő bevételek miatt a fürdők alig számottevő összegben voltak képesek törleszteni, amennyiben a tíz év előtti 1927 évi mérleg szerinti 220 eze.i 928 pengő 97 fillér tartozással szemben tiz év után az 1936 évi mérleg szerint 209 ezer 883 pengő 95 fillér a tartozások összege. Ennek a legfőbb oka az, hogy ezen
