Eger - napilap, 1937/1
1937-06-06 / 90. szám
Eger, XLV1II. évf. 90. szám ÄEÄ 10 FILLÉB ♦ Vasárnap * Trianon 18, 1937 június 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POST A- TAK ARE KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. -GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Petro Kálmán dr. két nagy beszédben tette szóvá a borértékesítés súlyos bajait a képviselőházban és nagyobb szervezetet sürgetett a gazdasági szakoktatás számára Egy egri gazda esete a miskolci pénzügyigazgatósággal Eger, június 5. A bortermelők évek óta nehéz helyzetét az elmúlt évben még sokszorosan súlyosbította a nagy termés, amelyből jelenleg is mintegy két és félmillió hektoliter nyomja a piacot. Az idén valószínűleg katasztrofálisra fordul a helyzet, mert jó termés várható, ami újabb három és félmillió hektós „tehertételt“ jelent az amúgy is alacsony árakon mozgó borpiacra. Ez a körülmény indította Eger képviselőjét, dr. Petro Kálmánt arra, hogy a képviselőházban egyrészt intézkedést sürgessen a földművelésügyi minisztertől, másrészről rámutasson a borfogyasztás és borértékesítés akadályaira. Petro Kálmán dr. a földművelésügyi tárca tárgyalása során két beszédet mondott a bortermelők érdekében. Első beszéde elején a gazdasági szakoktatás szélesítését kívánta, több szakiskola és tanfolyam létesítését, ugyanakkor arra kérte a minisztert, tegye általánossá az ingyenes gazdasági szaktanácsadásokat s bízza meg a szaktanácsadással az összes állami szerveket és gazdasági tanítókat. A továbbiakban rátért a borértékesítés kérdésére. Rámutatott arra, hogy a kormányzat borfogyasztási adóban P4 millió hektoliter bor értékét veszi el a borérdekeltségektől, ugyanakkor 130 gyárnak ad illeték- és adómentességet. Az elmúlt évben a kormány intervenciós vásárlásokkal sietett a gazdák segítségére olymódon, hogy a kereskedők kaptak pénzt a bor felvásárlására. A hiba azonban ott történt, hogy ez a bormennyiség a piacon maradt, mert a kereskedők árusítják azt. Ugyancsak nem volt eredményes a borpárlat-akció, mert a központi szeszfőzdéknek nem volt pénzük a vásárlásra. A szőlősgazdák kívánsága az, hogy a jövőben állami támogatással összevásárolt bor ne kerüljön a piacra, hanem azt a létesítendő borközraktárakban helyezzék el s így törekedjék az állam a magasabb borárak kialakítására. Meg kell oldani a szeszkérdést s keresztül kell vinni, hogy fogyasztási szesz csak borból legyen előállítható, végül meg kell szüntetni öt évre a szőlőtelepítést és el kell törölni a borfogyasztási adót. Darányi Kálmán földművelési miniszter válaszában kijelentette, hogy a kormány elhatározta a borközraktárak létesítését és olyan állami szerv megteremtését, amely a készletek felvételét tervszerűen biztosítja. Ezenkívül a kivitel előmozdításával s a borpárlatfőzés intézményes biztosításával kívánja a kormányzat a szőlőtermelők érdekeit szolgálni. Második beszédében dr. Petro Kálmán szóvátette, hogy a balatoni fürdőhelyeken este 10 órakor zárórát rendelt el a belügyminiszter, ami határozott akadálya a bor- fogyasztásnak. A Ház elé tárta Petro Kálmán Tóth Kálmán egri lakos esetét a miskolci pénzügyigazgatósággal. Tóth Kálmán szekéren vitt bort Borsodnádasdra, de polgári ruhás pénzügyőrök a bort lefoglalták és a termelőt 115 pengőre büntették, holott a bor 40 pengőt sem ért, mindezt azért, mert nem fizette meg a borfogyasztási adót. A gazda a bort törvényes mennyiségben, 25 literen felüli hordókban vitte, olyan helyre, ahol már az meg volt rendelve. A bort a balatoni községháza kamrájában helyezték el a pénzügyőrök és értesítették a gazdát, hogy „amennyiben a feltöltést elmulasztaná s ezzel a bort a megromlás veszélyének tenné ki, úgy azt a pénzügyigazgatóság elárverezteti.“ Mivel Balaton község messze van, a gazda nem mehetett a bort feltölteni s így az meg is romlott. Beszéde végeztével Eger képviselője arra kérte a miniszter- elnököt, hogy ezeket a panaszokat a hatóságok orvosolják. Tizennégy hegyi utat építenek meg az egri gazdák j hozzájárulásából Alig öt százaléka van kiépítve az egri közdülőutaknak A legutóbbi városi közgyűlésen Frank Tivadar főjegyző bejelentette, hogy az a korábbi közgyűlési határozat, amelyet a szőlősgazdák háromévi földadó-összegének megfelelő megajánlásából a külső hegyi utak megépítése tárgyában hoztak, jogerőssé vált. Eszerint tizennégy utat vettek fel a kiépítendők sorába, ezek közül a legközelebbi program keretében a Szépasszony- völgyi és a Dónát-utak megépítését végzik el, az 1938. évi programban pedig a Merengő-utat építik ki. Braun Károly polgármester javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy a Vécsey-völgyi útépítésnél érdekelt gazdákra, tekintve, hogy azok fuvart és kézinapszámot nem teljesítenek, az egyenlő elbánás és igazság elve alapján, útépítési járulékot vetnek ki a fuvar, illetve napszám értékének erejéig. Kálnoky István dr. tanácsnok javasolta, hogy a hozzájárulás összegének tényleges befizetését szabályrendeletileg biztosítsák, mert ebben az esetben közadók módjára hajthatók be, — nemfizetés esetén, — az útépítés céljaira megajánlott összegek. Frank Tivadar főjegyző javasla- j tára a közgyűlés köszönetét szavazott Okolicsányi Imre alispánnak, aki a Polgári Lövöldétől a Molnártetőig tartó útszakasz kiépítését vállalta. Külön tárgypontban foglalkozott a közgyűlés azzal a közlekedés- ügyi miniszteri rendelettel, amely a városi közdűlőutak összeírásáról intézkedik. A rendelkezés értelmében ' a janár 1-i állapot szerint számba , vett 49 dűlőút összes hosszúsága i 88'5 kilométer, ebből mindössze 4’5 I kilométer a kiépített, mig 84 kilo- l méter hosszúságban az utak egy- I általán nincsenek kiépítve. A közdűlő utaknak tehát csak alig öt százaléka járható esős idő esetén, ami megmagyarázza az egri gazdák panaszait a hegyi közlekedési viszonyok miatt. Országos érdeklődés mellett rendezik meg Június 13-án a gyöngyösi Mátraegylet ötvenéves Jubileumát Tudnivalók a résztvevők számára Gyöngyös, június 5. Az egyesületek megszokott jubileumi keretein messze kimagasló a gyöngyösi Mátraegylet ötven éves jubileumi ünnepsége, amelyet a Magyar Turista Egylettel karöltve, annak 1937. évi vándorgyűlésével egybekapcsolva, június 13-án tartanak meg Mátraházán a Kaparóház ■ melletti réten. A MTE filléres gyor- j sót kért erre a napra Budapestről ! Gyöngyösre. A vonatra jegyeket [ csak turista egyesületek kapnak, \ amelyek a maguk körében bocsájt- \ ják a jegyeket a tagok rendelkezé- | sére. A Mátraegylet az ünnepségre 1 ötezer meghívót nyomtatott jés eb- | bői 3500 darab a Magyar Turis- ’ ták Lapja mellékleteként jelenik \ meg. 1000 darabot a Mátraegylet, 1 500 darabot pedig a MTSZ küld szét tagjai, illetve a turista egyesületek barátai között. A vidéki testvérosztályokat a Mátraegylet körlevélben hívta fel a jubileumon való megjelenésre, de értesítést kaptak erről MTE keretébe tartozó összes ossztályok, csoportok és asztaltársaságok is. A filléres vonat, a MÁVAUT és Mátravasut jegyeit, valamint az ebédjegyeket Budapesten az MTE és az Anker Béla vezetése alatt álló Turista Élet ki- adóhivatala már árusítja. Egyébként a jubileumi ünnepség helyszíni rendezését az MTE-től központilag kivezényelt fiatal turislák látják el. A Mátraegylet jubileumi ünnepségével kapcsolatban a rendezőség felkérésére közöljük a következőket: tekintettel, hogy a Mátravasut, Mávaut és az ebéd jegyeit elővétel-
