Eger - napilap, 1937/1

1937-05-29 / 85. szám

Eger, XL Vili. évf. 83. szám Ara 6 fillér * Szombat * Trianon 18, 1937 májas 29, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARE KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322 A kisipar védelme A költségvetési vitának évről- évre rendkívüli jelentősége van, mert ebben a vitában sor kerül az állami, társadalmi és gazdasági élet egész területére. Minden probléma felvonul s a törvényhozóknak mód­jukban van tapasztalataikat az or­szág színe elé tárni s a hibaforrá­sok felkutatásának elősegítésével és reális ötletekkel alátámasztani a kormányzatnak azt a munkáját, a- mely az adott lehetőségeken belül a legjobbat igyekszik megvalósítani a nemzet javára. Ezt a szándékot láttuk megnyil­vánulni az iparügyi tárca költség- vetésének vitájában is. Magyarország a világháború óta óriási léptekkel haladt előre az iparosodás útján. Természeti adottságainknál fogva mezőgazdasági ország voltunk és maradunk a jövőben is. Ezt a tényt vitatni nem lehet s a kölcsönös egymásrautaltság erejénél fogva min­den foglalkozási ág helyesli a kor­mányprogramnak azt az alapvető pontját, amely a gazdaságpolitika tengelyévé az agrárpolitikát teszi. Mindez azonban semmiesetre sem jelentheti a többi foglalkozási ág háttérbeszoritását s jelentőségének lekicsinylését. A foglalkozási és termelési ágak együttműködésére van szükség. Az iparosodás ma már nemcsak közgazdasági, hanem szociális szem­pontból is rendkívül nagy jelentő­ségű, mig közgazdasági vonatkozá­sokban nyersanyagaink feldolgozá­sára a behozatal csökkentésére s az ipari kivitel fokozódó eredményeire gondolunk, mifelől szociális szem­pontból a hangsúly azon van, hogy egyedül az iparban tudjuk egyre szaporodó népfeleslegünket elhe­lyezni. Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter meggyőzően mutatott rá ezekre a szempontokra s éppen ezek alapján károsnak nyilvánította azt a demagógiát, amely az ipari fejlő­dés ellen akar hangulatot kelteni, nem tárgyi adatok alapján és nem meggyőződésből, hanem kizárólag népszerűség hajhászásból. Szükséges azonban ugyanakkor, hogy az ipar területén mutatkozó túlkapásokat letörjék, ez magának az iparnak is érdeke. Elsősorban az árkérdésre gondolunk itt, mert a magyar fogyasztóközönség nem lehet szabad prédája egyetlen foglalko­zási ágnak sem. A miniszter erélyes kezet ígért ezen a téren, — s mivel ennek már többször is bizonyságát adta, meg­nyugvással várjuk a további intéz­kedéseket. De vannak más bajok is. A gyár­ipar szerte a világon — Magyar- országon is — erős, sokszor lehen­gerelő konkurrenciát teremtett a kézműipar számára. A mi iparosaink i nemzeti és gazdasági szempontból egyaránt a legértékesebb nemzet- fenntartó rétegekhez tartoznak. Min­Eger, május 28. Űrnapjának magasztos ünnepén az egri és gyöngyösi hívek ezrei hódoltak az Isten nagysága előtt és ünnepélyes szentmiséken kívül ha­talmas és impozáns körmenetekben dicsérték az Urat. Az egri főszékes­egyházban az ünnepélyes szentmisét Kriston Endre püspök mondotta; mise után a hívek áhitatos éneke­ket énekelve vonultak végig az Eszterházy-téren, az érseki palotá­nál, a Líceumnál, a Széchenyi-utcá- i val szemben lévő kanonoki házban és a plébánián felállított oltárok­hoz, hogy a világ négy tája felé hódoljanak az Oltáriszentségnek. A körmeneten megjelentek a vár­megye, város hivatalai, közintézmé­nyei vezetőjükkel élükön, valamint zászlóik alatt az összes testületek és társadalmi egyesületek. A körme­neten megjelent a Dobó István 14. honvédgyalogered díszszázada is s a szertartás alatt a Dobó István- cserkészcsapat kis tüzérei dísztüzet adtak. Eger, május 28. Eger város képviselőtestülete má­jus 29-én, szombaton délután 4 órai kezdettel tartja rendes májusi közgyűlését a városháza nagytermé­ben. A tárgysorozat legfontosabb pontja a háztartás 1936. évi záró­számadása, amely előreláthatólag alapos megvitatás alákerül. Ugyan­csak ezen a közgyűlésen dönt a képviselőtestület a síkfőkúti nya­dent meg kell tehát tenni, hogy exisztenciájukat fenntartsuk és biz­tosítsuk. Hitelekkel, közmunkákkal, adóreformmal, munkaalkalmak te­remtésével kell a kisipar segítésére sietni, hogy ne csak fennmaradjon, hanem tovább is haladjon a fejlő­dés utján. A kormány jóindulatot ígér s ezt be is bizonyította. Bornemisza mi­niszter kijelentései után hisszük, hogy ez a jóindulat hatékony intéz­kedések formájában alkalmas lesz az Európaszerte elismert magyar kisipar felvirágoztatására. 'Gyöngyös, május 28. Festőién szép látványt nyújtott Gyöngyösön is az urnapi körme- | net, amelyen a város vezetősége j és egyéb intézmények, a honvédség tisztikara, az összes társadalmi egye­sületek, iskolák és cserkészcsapatok valamint az öntudatos katolikus hí­vek mintegy nyolc ezren vettek részt. A szentmisét fényes papi se­gédlettel Magnin Adorján prépost­plébános mondotta, aki az evangé­lium után az eucharisztikus szent­év és a családvédelem jelentősé­gét fejtegette. A szentmise alatt a Katolikus Énekkar és a Főegyházi énekkar egyesített kara Pátzay János kar­nagy vezényletével énekelt. A ka­tonaság díszőrsége és a Levente­zenekar áhitatos hangjai mellett, miközben a sokszáz fehérruhás elemi iskolás lány, a Szent Vince nővérek vezetése mellett virágsző­nyeget hintett az útra, indult meg a körmenet a Városháza, Sebestyén János, Novotny Alajos és a Gazda­kör házai alatt felállított egyes oltárokhoz. ralótelep bérbeadásáról, a színház további bérbeadásáról és a színházi épület fűtőkészülékének uj kály­hákkal való felszereléséről. Gyöngyös, május 28. Óriási érdeklődés előzi meg Gyön­gyös város képviselőtestületének va­sárnap délelőtt 11 órára hirdetett rendes közgyűlését. A közgyűlésen a nagyszámú interpelláción kívül szerepel a Turul Szövetség beadvá­nya, amelyben kéri, hogy a Gyön­gyösről Nagyrédére vezető 6 km. hosszú hegyközségi út építését az 1937. évi nyári munkatábor kereté­ben elvégezhesse. A legnagyobb érdeklődés azonban a Kereskedelmi Csarnok beadványa felé irányul, melyben azt kérik, hogy a gyümölcsszezón tartamára a nyílt árusítási üzletek vasárnapi munkaszünetét, szemben a kereske­delmi miniszter korábbi rendeleté­vel, függesszék fel. Mint említettük, Gyöngyösön óriási ellenkezést vál­tott ki a kereskedők egy csoport­jának ez a mozgalma és vasárnap, az illetékes miniszter rendelkezése folytán, a város képviselőtestülete dönt a kérdésben. A város társadalmi egyesületei­nek és a helyi sajtó „kisebb“ ré­szének tiltakozása után remélhető, hogy a képviselőtestület nem sza­vazza meg ezt a keresztény öntu­datot sértő kérelmet. Fontos tár­gya lesz még a képviselőtestületi ülésnek a város tűz után épült ré­szének, az úgynevezett Uj-telepnek iskolaügye, ahol mintegy 30 ezer pengős költséggel uj iskolát épí­tenek és ehhez a közoktatásügyi miniszter a várostól ingyenes telket és építési segélyt kér. Ünnepélyes keretek között szentelték fel a gyöngyösi iparos cserkészek zászlóját. A Gyöngyösi Iparostanonciskola 776. sz. Hertelendy cserkészcsapata vasárnap tartotta zászlószentelési ünnepségét. Délelőtt 9 órakor a Hanisz téren ünnepélyes tábori mise volt, melyet Magnin Adorján prépost­plébános mondott. A zászló meg-' áldásakor Magnin Adorján a cser­kész bajtársi szeretetről és a baj­társi együttműködésről beszélt. Ez­után Smolensky Béla csapatparancs­nok mondott üdvözlő beszédet. Az avatás után az összes gyöngyösi cserkészek, apródok és a nemrégen megalakított leánycserk észcsapat tisztelgett a Levente-zenekar hang­jaira az Országzászló és a felava­tott zászló előtt. A közönség sorai között meg­jelentek dr. HecLry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán és Temes- váry Imre Gyöngyös város ország­gyűlési képviselője. Az ünnepélyen Egerben és Gyöngyösön a hívek ezrei vettek részt az úrnapi körmeneten Szombaton Egerben, vasárnap Gyöngyösön városi közgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents