Eger - napilap, 1937/1
1937-05-11 / 75. szám
Eger, XL VIII. évf. 75. szám Aha 6 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 18, 1937 május 11 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEOTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A Szent Korona a legtisztább értelemben vett krisztusi demokráciát jelenti — mondotta vitéz Makray Lajos, a Szent Korona Szövetség alakuló gyűlésén Eger, május 10. A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének egri csoportja május 8 án, szombaton délután tartotta újjáalakuló gyűlését. A ferencesek fehértermében erre az alkalomra nagy számú közönség gyűlt egybe, már puszta megjelenésével is demonstrálva azt az összekapcsoló erőt, amit a Szent Korona jelent. A gyűlést dr. Székely István egyetemi magántanár, érseki jogakade- miai tanár nyitotta meg, klasszikus jogászi gondolkodással fejtegetve a Szent Korona elméletében való társadalmi szervezkedés szükségességét. — A $zent Korona — mondotta többek közt — és annak elmélete az a kapocs, amely a jelent összeköti a múlttal s mely hivatva van arra, hogy a benne rejlő misztikus erő folytán sikerrel vezessen át a jövendőbe s nemzetünk újabb ez- redévi fejlődéséhez lendületet s megtörhetetlen erőtartalékot nyújtson. — Amidőn a jelenlegi jogrend és állameszme legfőbb reprezentánsának fenkölt egyénisége és hervadhatatlan nagy érdemei előtt meghajtunk s becsületes lélekből fakadó megfontolt határozottsággal valljuk, hogy józan ésszel senki sem gondolhat arra, hogy az államélet jelenlegi átmeneti berendezésében erőszakkal, vagy fondorlatosán bárminő változást idézzen elő, viszont nem hallgathatjuk el annak szükségességét, hogy a magyar jövő további kialakítása érdekében öntudatos, fegyelmezett s rendszeres szervezkedésre van szükség. — A megoldandó nemzetpolitikai kérdések sorában talán egy kérdés sem olyan mélyreható jelentőségű, mint a legitimizmus kérdése. A nemzet élete összeforrott a királysággal, amely a magyar állam belső és külső politikai helyzetében egyedül lehetséges s a nemzet népi sajátságainak egyedül megfelelő államforma. A gazdasági érdekcsoporto- sülásokon kívül ez dönti el, hogy a Duna völgyében is gazdasági rend vagy az anarchia lesz uralkodóvá. — Elvben tisztáznunk kell, hogyha államéletünk jelenlegi átmeneti időszaka lezárul, kinek személyében, képességeiben keressük azt az ösz- szefogó erőt, amelyre nemzetünk további sorsát bízhatjuk. Ott, ahol e nagy horderejű kérdés megoldása tékintetében nincs általánosan s ellentmondás nélkül elismert törvényes rendelkezés, a magasabb állametikai szempontok szükségképp megkövetelik, hogy a kérdés a legrészletesebb elméleti megvitatás s céltudatos előkészítés alá vétessék. Az elnöki megnyitó után vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, általános ünneplés közepette. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a magyar Szent Korona nem történelmi ereklye, hanem nagy és szent valóság, amelynek hihetetlen erővel kisugárzó ereje és világossága még a szkeptikust is lenyűgözi. A szent Korona jelenti az ezer éves függetlenséget, forrása a magyar nemzet szuverenitásának forrása minden jognak és hatalomnak. Egy lánc, amely összefűzi a magyarságot egymással és a koronás királlyal. A Szent Korona államának határait az Isten vágta e földbe mozdithatatlan hegyekkel és folyókkal. A szent Korona jelenti az alkotmányt, amelynek a jelentőségét igen sokan nem tudják felmérni. Az alkotmány nem keret, hanem a magyar élet ezer éves rendszere, az alkotmány tartotta meg a nemzetet ezer éven keresztül. Ha Nagy Lajos idejében, amikor első ízben rohant felénk a mohamedánizmus szörnyű ereje, nem rendezett állami életet élt volna a magyarság, hanem dekadens széthullásban fogadta volna a keleti ellenséget, nem Mohácsnál, hanem sokkal korábban öntötte volna el az országot a pusztító áradat. Éppen úgy a germán tengerben is elveszett volna, ha szinte konok erővel nem ragaszkodott volna alkotmányához. Amit az alkotmányból megtartunk az a kapocs magyar és magyar között, amit elveszünk az a szétválasztó korlát. — A magyarságnak sem keleti, sem nyugati erőáramba nem szabad bekapcsolódnia, itt a Dunavölgyében magának kell történelmi hivatását betöltenie, azt, hogy a magyarság sorsával egyazonos sorsú Dunavölgyében a politikai erők egyensúlyának őre legyen, amelyet a trianoni béke Prágának és Bukarestnek kívánt juttatni. A magyarságot isteni rendelése gáttörőnek küldötte az erők ütköző vonalába, mert a régi nemzetek egyike sem volt alkalmas a Dunavölgye történelmi gondolatának hordozására. Ezt a nagy történelmi koncepciót a magyarság ön- feláldozással vállalta s immunis tudott maradni a szláv és germán beolvasztási törekvésekkel szemben, amiért neki Isten és a világ előtt igazságszolgáltatás jár, feltéve, ha tovább is ellenállunk és megvédjük nemzeti létünket, bármennyire is imponálnak a külső erők hatalmas arányaikkal. Mihelyt kiadjuk kezünkből történelmi szerepünket, megszűntünk tényező lenni, mert a történelem értéktelen népekkel nem foglalkozik. Ha a történelmi pillanatot el nem szalasztjuk és nem hagyjuk magunkat irreális érzésektől félrevezetni, élére állhatunk a Dunavölgye önállósági gondolatának és elsőszülöttségi jogunk alapján olyan jegecesedési pont lehetünk, amely a Dunavölgy összes katolikus népeit összekapcsolhatja. — A legitimizmus ezt a történelmi feladatot demonstrálja, a maga kohóziós erőit akarja belevinni ebbe az alakulásba, amelynek az Ausztriával való konföderáció az alapja. Ha nem értjük meg ezt a feladatot, ;vagy a germán, vagy a szláv tenger hullámaiba hullunk és elsorvadt függetlenséggel és annak minden kínjával vazallusává leszünk egy olyan nagyhatalomnak, amely a mi lelkiségünket és vágyainkat meg sem érti. — A Szent Korona etikai jelentősége, hogy szent, hogy a kereszténység adta a magyarságnak. Jelenti a magyar államiság kezdetét, s azt, hogy ez az államiság a kereszténységből nőtt ki. Egy nemzet reproduktív életerejének forrása a vallás, amelyet be kell vinni a nemzet életébe, a hadseregbe, a politikába, mert politika nincs felelősség nélkül, felelősség nincs lelkiismeret nélkül, lelkiismeret nincs Isten nélkül. De be kell vinni a gazdasági életbe is, amely Isten nélkül — kizsákmányolás és be kell vinni a szociális életbe is, mert hipokrizis egy szociális rendszer Krisztus elvei nélkül. A Szent Koronában minden magyar egyenlő jogú, mert a Szent Korona a legtisztább érzelemből táplálkozó krisztusi demokráciát jelenti, a jogok és kötelességek egyensúlyát, amelynek vezető gondolata az emberi méltóság, amelynek vezető érzése a tisztelet és nem a szánalom. Az igazi demokrácia az, amely ráneveli a közért önként vállalt áldozatokra az embert. Nem demokrácia az, amely folyton csak a jogokról beszél, de a kötelességekről hallgat s a tömegeket forradalmi indulatokra hangolja a maga aljas céljai érdekében a magántulajdon és a köztulajdon közötti természetes feszültség szításával. Nem demokrácia az, amely egyenlőséget hirdet, de nem a jogokban, Isten előtt, hanem a tömegnek a minőséggel való felcserélésével, az egyéniség megölésével, ami már demagógia, a hang győzelme az értelem felett. — Ezzel szemben a Szent Korona a tiszta keresztény demokráciát fe- jejezi ki, s nem egymásmellettiség- ben, hanem szinte biológiai egységben foglalja össze a magyarságot. Új embertípust, a szociális embert hívja életre, mert tudja, hogy az emberen és nem rendszabályokon j fordul meg a gazdasági válság; a j szociális embert keresi, amely krisztusi testvériségben találja meg és forr össze a másikkal. Szociális rend élet nélkül hasztalan. A Szent Korona ad a magyar királyhűségnek páratlan jelleget és méltóságot. Ez a királyhűség nem vazallusi, hanem hűség a Szent Koronához, amelyben | egyesül a nemzet felkent királyával. A király soha nem lehet idegen, vér a nemzet véréből, a király szentsége a nemzet szentsége, a király joga a nemzet joga, méltósága a nemzet méltósága. — Ez a Szent Korona — fejezte be szavait Makray — most Nyugat felé néz, ahol egy ifjú él és imádkozik, szívében az irántunk való szeretet, lelkében az alkotmány tisztelete és az a mélységes vágy, hogy beleállhasson a nagy történelmi munkába, amely meghozza a Korona és a nemzet teljességét. — A nagyhatású beszéd után a gyűlés közönsége hosszasan ünnepelte a szónokot, majd közkivánságra dr. Székely István elnök a Magyar
