Eger - napilap, 1937/1
1937-04-29 / 68. szám
Eger, XL Vili. évf. 68. szám Ara 6 fillér ♦ Csütörtök # Trianon 18, 1937 április 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VABMEOYEI POLITIK AJ NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A vármegye tisztviselői kara Tiszafüreáen ünnepelte vitéz ár. Bobory György belügyi államtitkárt A tiszafüredi választókerület közönsége vasárnap délelőtt járási pártértekezlet ^keretében ünnepelte kitüntetése és kinevezése alkalmából vitéz dr. Bobory György belügyi államtitkárt. Az értekezletet dr. Schleiminger László járási pártelnök nyitotta meg, majd dr. Hedry Lőrinc főispán üdvözölte az uj államtitkárt és méltatta nagyvonalú beszédben vitéz Bobory György közigazgatási és politikai múltját. Az üdvözlésre vitéz Bobory György dr. meghatottan válaszolt. Az értekezlet keretében megtartott ünneplésen megjelent Okoli- csányi Imre alispán is a vármegye j egész tisztikarának élén, annak do- | kumentálására, hogy a vármegye tisztviselői kara büszkeséggel gondol annak a férfiúnak kitüntetésére, aki ennél a törvényhatóságnál kezdte pályafutását. Az üdvözlést négyszáz terítékes közebéd követte, amelyen dr. Hedry Lőrinc főispán a kormányzóra mondott pohárköszöntőt, Okolicsányi Imre alispán a vármegye tisztviselői kara és közönsége nevében, Lipcsey Attila a járás közönsége nevében, vitéz Bogáromy József a vitézek nevében és Oláh János a kisgazdák megbízásából üdvözölte az államtitkárt, aki további szere- tetéről biztosította a vármegye közönségét. Miért került le a napirendről a fürdő átépítésének ügye? Helges-e fölemelni a fürdőárakat? Még néhány szó Síkfőkútról Eger, április 28. Két ízben foglalkoztam cikkeimben a városi fürdők tervezett modernizálásával és a strandfürdő na- gyobbításával. Mint ismeretes a terv az, hogy a gőzfürdő átépíttessék nagyobb langyos és melegmedencével, új kádfürdőkkel, több férőhelylyel. A strandfürdő pedig a hídon átvezető út és a két fasorral kiszélesittessék. Az úttest helyeztessék át az aszfalt gyalogjáróval e- gyütt a megmaradó oldalterületen a versenyuszoda bejáratával szemben. A szombati közgyűlésre volt kitűzve a beérkezett ajánlatokra a döntés. A pénteki állandó választmány három órán keresztül tárgyalta az ügyet. A főjegyző ismertette a beérkezett négy aján- la összegeit, — ezek szerint az építkezési költségek legelőnyösebb összege 62 ezer 366 pengő, ebből 38 ezer 922 pengő esik a gőzfürdő modernizálására, 23 ezer 444 pengő a strandfürdő megnagyobbitására, stb. A gőzfürdő vízvezetéki, villany stb. felszereléseire még kb. 13 ezer pengő, az utátépítésre kb. 3—4 ezer pengő szükséges. Popovits István mérnök a tervezésért és építkezés ellenőrzésért 3 ezer pengő kedvezményes összegre tart igényt. Javasolta a legkedvezőbb ajánlat elfogadását. Ezzel szemben a polgármester más álláspontra helyezkedett. — A 60 ezer pengő kölcsön az építkezésre megközelítően sem elég, mert a 62 ezer 366 pengő legolcsóbb ajánlat dacára egy ilyen természetű építkezésnél a költségek valószínűleg emelkedni fognak legalább 10 ezer pengővel. A vízvezeték, új kazán, villany stb. berendezés a gépüzemek költségvetése alapján ma kb. 22 ezer 500 pengőbe kerül, ami a folyton emelkedő ipari cikkek árai miatt, lényegesen több is lehet. Az új útépítés az aszfalt gyalogjárdával együtt pedig a mérnöki hivatal számítása szerint mintegy 12 ezer 600 pengőbe kerülne, a Popovits István 3 ezer pengő .tiszteletdíját is számításba véve, továbbá a múlt évben kölcsönpénzből épült 3 ezer 400 pengőt kitevő út árát, amire egy fillér sem lett fizetve, szintén hozzászámítva, az összköltség a legjobb esetben mintegy 100—110 ezer pengőt tenne ki. A 60 ezer pengő kölcsön mellett ily túlkiadással a mai visszonyok mellett építkezni nem lehet. Nem teheti magáévá a strandfürdő ki- szélesítését sem a múlt évben készült új út és a tekintélyes költséggel létesített parkosítás tönkretétele miatt, mert ez a városra igen tekintélyes terhet jelentene. Javasolta, hogy különíttessék el a gőzfürdő átépítése a strandfürdő építkezésétől két különálló pontos költségvetés atapján. Az OTI kölcsönnek 80 ezer pengőre való felemelése iránt lépéseket kell tenni, addig az ügyet tárgyalni nem lehet és javasolja napirendről való levé- 1 telét. Az állandó választmány az épít- I kezési lehetőségek három órás, ala- j pos megvitatása után, osztva a pol- [ gármester aggodalmait, levette az ügyet a napirendről. Ezt a közgyűlés is tudomásul vette. Ilyen körülmények között nem engedhető meg, hogy a fürdők mai súlyos, 210 ezer pengőt kitevő tartozása mellett újabb 110—120 ezer pengő kölcsönt vegyünk fel, figyelembe véve azt a fontos körülményt, hogy egy, két nagy uszodával rendelkező fürdővállalat jövedelmezőségét megállapítani nem lehet, amikor az az időjárás szeszélyétől függ. Amikor eddig sem tudtunk pontosan eleget tenni kötelezettségeinknek, nem szabad kockázatos vállalkozásba belemenni a városnak. Egykét hideg nyár katasztrofális lehet a súlyos terhekkel küzdő fürdővállalatra. Ez esetben a készfizető kezességet vállalt város fizetheti a terheket, ami a pótadó felemelését vonná maga után. El kell készülve lenni arra is, hogy a gőzfürdő átépítésénél határozottan az a meglepetés fogja érni a várost, hogy az a mérleg szerinti 102 ezer pengő felszerelési érték, amely a valóságban 20 ezer pengőt sem ér, az utolsó víz- és gőzvezetéki csőhálózat alkatrészéig újakkal lesz kicserélendő, ami a gépüzemek előirányzott összegénél jelentékenyen több lehet. A tényleges költségeknél számításba kell még venni a múlt évi úttest 3 ezer 400 pengő értékét is, továbbá az OTI 60 ezer pengőjének 15 évi visszafizetésénél az egy évre eső 4 ezer pengő tőketörlesztés mellett az évi 5°/o-os 3 ezer pengő fokozatosan csökkenő kamatterhet is, úgy, hogy ezzel a 10 ezer 600 pengővel az építkezés költségei még emelkednének. Azért javasoltam egy fillér kölcsönt sem fölvenni mindaddig, amíg a régi 210 ezer pengő tartozás kifizetve nem lesz. Ismételten kijelentem, hogy a strandfürdő kiszélesítéséhez igénybe veendő s a múlt évben készült utat és a parkírozott részt a közgyűlés soha megszavazni nem fogja, mert erre semmi szükség nincsen. A strandfürdő jövedelmének fokozása érdekében legutóbbi cikkemben javasoltam a háromórai fürdési időnek a bevezetését, amint az a fővárosban is van. így a férőhely is több lesz, a jövedelem pedig lényegesen emelkedni fog. Ezt a fürdő- igazgatóság nemcsak hogy figyelmen kívül hagyta, hanem felemelte a fürdőárakat, ami a közönség körében általános meglepetést és felzúdú- lást idézett elő. Ezzel az intézkedéssel a kívánt cél ellenkezőjét fogják elérni, mert a drágább fürdőárak mellett, különösen a többgyermekes családok még ritkábban fogják a fürdőt igénybe venni. Nem tartom megengedhetőnek, hogy amikor a város közönsége a városi fürdők részvényeinek 96%-bán a tulajdonosa és a fürdők tartozásaiért készfizető kezes, akkor az igazgatóság a város, illetve a közgyűlés megkérdezése nélkül ilyen fontos kérdésben saját hatáskörében intézkedik és a fürdőárakat felemeli. És ha a közérdekeltségek felügyeleti hatósága bizonyára az 1936. évi kedvezőtlen mérleg miatt, — amit még nem is ismerünk, csak a polgármesternek az állandó választmányban tett kijelentése alapján tudtunk meg, hogy a veszteség 5 ezer pengő, — javasolta a fürdőárak felemelését, az igazgatóságnak kellett volna rámutatni arra, hogy ezzel az ellenkezőjét érhetjük el és javasolni kellett volna, a háromórás fürdési időt, ami lényegesen emelte volna a bevételeket, és nem történne meg, hogy a reggeltől délig, sőt számosán estig az 50 fillérért fürdőző közönség miatt, a háztartásukkal elfoglalt családtagok a meleg nyári időben délelőtt 10 órakor, sőt délután sem kaptak igen tekintélyes számban kabint. Megfontolandónak tartom, tekintettel arra, hogy a részvények 96 %-a a város tulajdona, a részvénytársaság megszüntetését és mint városi üzem, a városi üzemek hatáskörébe való csatolását. Nem hagyhatom szó nélkül a Síkfőkúton eszközölt 36 ezer pengős beruházást. A kimutatás szerint az inségmunka alapból, amikor itt a külső városrészek utainak a rendbehozatalára igen tekintélyes összeget kellene fordítani és nincsen miből. Fontos érdeke volt a városnak a noszvaji—egri út megépítése a hat község miatt, hogy a forgalom Mezőkövesd heiyett Egerbe terelődjön. A Gallasy-féle birtokvásárlás a városra előnyös volt, Síktőkút beleesett a birtoktestbe és rendezni kellett, de nem azzal a gyors irammal, mint ahogyan az történt. Az inségmunkákra a 30 ezer pengő államsegélyt értesülésem szerint a fagykár alkalmával kaptuk maradandó munkák felhasználására. Ez nem jelenti azt, hogy az egész ösz- szeget Síkfőkúton kellett befektetni, Noszvaj, borsodmegyei községben. Síkfőkútnak szükségletét önmagának kell kimunkálni fokozatosan és nem szabad elvonni ilyen tekintélyes összegeket a várostól, amikor annak ezer helye volna. Nem fogadhatom el a főjegyzőnek azt az álláspontját sem, hogy én kifogásolom a síkfőkúti csekély 42 ezer pengő befektetését is, amikor Gyöngyös város a Mátrába milliókat fektetett be. Ez egy igen téves álláspont, mert a Mátrába a milliókat az állam fektette be, nagyon helyesen az ott létesített magyar Tátrába. Gyöngyös város is sokat áldozott ingyen telkek átengedésével, stb., de ezt Gyöngyös város saját területén fektette be, mi pedig Borsod vármegye területén, Noszvaj községben fekvő