Eger - napilap, 1937/1
1937-01-10 / 6. szám
ÁRA 10 FILLÉR Eger, XL VIII. évf. 6. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 január 10. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F. VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKARÉ KPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEOTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176, — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. U]abb kudarc híréről kell beszámolnunk Egerben, a nagy törekvések és nagy kudarcok városában. Itt, ahol csak néhány megszállott ember harcol tömeg- művelődésért, szellemi emelkedésért, gazdasági föllendülésért, sportért, általában mindenért, ami haladást és fejlődést jelent, nem is kellene meglepődni már ezen. Megszoktuk, ha nem törődtünk is bele. De valami aggódó kétségbeesés kényszerít, hogy újból és újból meghúzzuk a harangot, kiáltsunk, hátha meghallja valaki. Másfél év tapasztalataiból sorakoznak fel a tények. Tények, amelyekkel nem lehet vitába szállni. Megállapították, hogy az egri határ gyümölcsfáinak kilencven százaléka beteg és elöregedett. Megállapítják kiváló szakemberek, hogy a külföld piacai mit keresnek itt gyümölcsben és borban, rövid számítás után kiderül, hogy egy negyed hold gyümölcsös jövedelme négyszer annyi, mint egy egész hold szőlőé, jelentik külföldről, hogy az egri bikavér állandóan nagy keresletnek örvend, úgy, hogy évenként százezer hektolitert hamisítanak Németország számára Triesztben, hogy ki tudják elégíteni a piacot, mert Egerben, az egri bikavér szülőföldjén már kétezer hektoliter sem terem évente ebből a nemes és világhírű italból. Hogyan igazodik ezekhez a számokhoz Eger termelőtársadalma ? Okos és világos fejű ember csak úgy tudná elképzelni, hogy a szőlőhegyekre gyors ütemben visszatelepítik a vörös borfajtákat, kiirtják, kicserélik a rossz gyümölcsfákat s általában nagyobb gondot fordítanak a gyümölcstermelésre és — mindenekelőtt kilesnek minden alkalmat, megkerítenek minden füzetet, könyvet, ahol és amiből tanulni lehet. Hiszen olyan példák állnak az egri gazdák előtt, mint a tizennyolcezer lakosú Gyöngyös városa, amely az elmúlt évben gyümölcsből, szőlőből és zöldségből egymillió hatszázezer pengőt keresett, ugyanakkor, amikor az egri piac forgalma nem érte el az évi hatszázezer pengőt sem. Igen, így kellene lennie. Ezzel szemben azonban elképesztő jelenségekre bukkanunk Eger múltjában és jelenében egyformán. Kiderült az, hogy a szőlőtermelő Eger város vincellériskolájának az iskola negyedszázados fennállása alatt mindössze^négy egri tanulója volt s ehez képest a jelen sem mutat vigasztalóbb képet. Csak kérdezni kell miért nem ültetnek gyümölcsfacsemetét a hegyen? Azonnal visszavetődik a válasz: minek ültessek, úgysem eszek én már abból. Természetesen az egri gyümölcsfaállomány kicserélése fiatal és keresett gyümölcsnemekkel csak csigalépésekben történik. Hiába rendeznek gyümölcstermelési tanfolyamokat, négy-öt gazda jelenik csak meg azokon, hiába tartanak előadást Eger legnagyobb gazdasági kérdéseiről és feladatairól az ország legnagyobb szakértői, mindössze huszonöt termelő vállalkozik arra a vakmerőségre, hogy másfél órán keresztül meghallgassa őket. Most pedig újabb szomorú érdekességgel növekedik a furcsaságok sorozat. A földművelésügyi miniszter az egri gazdák tudásának gazter az egri gazdák tudásának gazdagítására szőlőtermelési és kezelési tanfolyamot hirdetett január máso- dikától.A tanfolyamot nem lehetett megkezdeni, mert a több, mint hatezer egri termelő közül mindössze három jelentkezett, ennyi gazdát érdekelt csak az a termelési ág, amiből él. Megdöbbenve kell megállni ezeknél a jelenségeknél, amelyek egy súlyos, talán halálos kimenetelű közöny tünetei. Mintha idegen földön, idegen érdekekért dolgoznék az egri nép s nem a sajátján és nem a maga kenyeréért, boldogulásáért. A bolgár, vagy a dán kisparaszt egy hold földből nagy családot tart el békességesen és meglehetős jólétben, mert tanul, tanul, tanul, itt pedig három vagy négy holdon is nyomorúság, békétlenség és zúgolódás terem, mert a föld termőerejét nem használják ki okosan, a fogyasztás és kereslet törvényeihez alkalmazkodva, mivel nem ismerik ezeket a törvényeket s nem is kiváncsiak azokra. Mikor fogja belátni a gazdatársadalom nagy része — tisztelet a kevés számú kivételnek, — hogy a vasárnapi „köpködőn“ folyó politikai megbeszélések helyett sokkal fontosabb és életbevágóbb egy-egy termelési, vagy piackérdés megtárgyalása, a kisemberek gazdasági szervezettsége, szaktudása, vagy az érdekükben szervezett iskolák, tan- lyamok, előadások meghallgatása. Nem tudjuk elképzelni, hogy akadjon még valahol város vagy falu, ahol fizetni kell a fiatal gazdalegénynek, hogy tanuljanak, mint például Egerben, a városi faiskolában. Elképzelni is bűn volna ilyen körülmények között egy nagyobbsza- bású földreform lehetőségét, mert ez azt jelentené, hogy az eddig szakszerűen vezetett és j kezelt nagyobb birtokok nagyobbrészt tudatlan, sőt a tudás iránt érzéketlen kisemberek kezébe kerülnének, ami pedig a nemzeti jövedelem óriási visszaesését eredményezné. Eger népének meg kell értenie, Eger, január 9. Hevesvármegye háztartási és egyéb alapjainak 1937. évi költség- vetését most bírálta el a belügyminiszter és azt jelentéktelen módosításokkal jóvá is hagyta. A költségvetések tételei úgyszólván teljesen változatlanok, mindössze a vármegyei pótadót szállította le egytized százalékkal a miniszter, ami arra mutat, hogy a vármegye vezetősége a legnagyobb takarékossággal járt el a kiadások összeállításánál. A belügyminiszter a jóváhagyás ! Eger, január 9. Az egri kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság minden év végén statisztikát készít a telekkönyvi hivatal ügyforgalmáról. Az 1936 évi kimutatásban figyelemreméltó adatok jelzik az Eger és környéke, közelebbről egri járás — amelyhez 27 község tartozik — ingatlanforgalmának alakulását és mindazokat az ügyleteket, amelyek a tulajdonváltozásokra hatással vannak. Legérdekesebb a telekkönyvi hivatal területén 1936 évben bekebelezett terheltről készült kimutatás. Eszerint váltóhitel biztosítására 728 esetben és 721.666 pengő összeg erejéig történt meg a bizhogy csak akkor boldogul, ha a jól fizetett politikai bér-apostoluknak a népjogokról és osztályharcról szóló tanításai helyett a gazdasági szakemberek tanításait hallgatja, amely ugyan nehezebb mulatság és inkább a nép kötelességeire mutat rá, de amelyből megláthatja minden józan gazda, hogy még a mai súlyos körülmények között is nyílik út a boldogulás felé azok számára, akik a nagyobb tudás fegyverével küzdenek a megélhetésért, a maguk és családjuk javáért. kapcsán a vármegyei pótadó mértékét az alábbiakban állapította meg: A háztartási költségvetés hiányának fedezésére megállapított vármegyei pótadó a megyei városokban és a nagy- és kisközségekben egyaránt 5-7 százalék. A nyugdíjköltségvetés hiányának fedezésére megállapított vármegyei pótadó a megyei városokban 2, a nagy- és kisközségekben 18'4 százalék. A vármegyei pótadó együttes százatéka tehát a megyei városokban 7'7, a nagy- és kisközségekben 24'1 százalék. tosítéki jelzálogjog bekebelezése. Al összesen 84 esetben 112.893 pengő erejéig egyéb követelésre bekebelezett forgalmi jelzálogjog összegével együtt a tulajdon terhek növekedése 834.559 pengőt tett ki, közel jár tehát az egymillió pengőhöz. A biztosítéki jelzálogjogot egyéb hitel (kötelezettség) biztosítására 32 esetben 104.818 pengő erejéig kebelezték be. A zálogjog törlése 294 esetben 310.508 pengő erejéig történt meg. A forgalmi jelzálogjogot más okból: öröklés, vagy hagyomány alapján mindössze 2 esetben, 1186 pengő erejéig kebelezték be. Ellenben törölték 17 esetben 20.620 pengő összegben. Kapor Elemér dr. f) belügyminiszter jóudhagyta Heues udrmegye 1937. éui költséguetéséí Az elmúlt évben közel egymillió pengővel növekedtek az egerkőrnyékl Ingatlanok adósságterhe! Ä kért 562 árverésből csak 3ő~öt lehetett megtartani v
