Eger - napilap, 1937/1

1937-03-28 / 50. szám

1937. március 28. EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1» iw’.mwki----------I r'unrrn —mmm - r ■ ti r r—111 ———— m ——afr 3 l ánc reggel 6-ig a Kis Koronában. A fent említett üzletátruházás a a biztosított feleket semmiféle beje­lentésre nem kötelezi, mert biztosí­tásaik a rendelet szerint automati­kusan a Fonciérénél folytatódnak tovább. A Magyar— Francia bizto­sítási ügyeiben a jövőben mind a Fonciére, mind a Magyar—Francia képviseletei készséggel szolgálnak felvilágosítással. A gyöngyösi egyházközségek közgyűlésén beiktatták a lelsőmezőgazdaság! Iskola á] Igazgatóját A gyöngyösi egyházközségek kö­zös tanácsa most tartotta márciusi közgyűlését, amelyen beiktatták a felsőmezőgazdasági iskola új igaz­gatóját. A közgyűlésen a lemon­dott Stiller Kálmán igazgató érde­meit dr. Kossá Lajos ügyvéd, kép­viselőtestületi tag méltatta, ugyan­csak ő üdvözölte az új igazgatót- Reisz Jakab polg. iskolai tanár a tantestület nevében búcsúztatta Stil­ler Kálmánt és megköszönte fárado­zásait, majd üdvözölte Balázs Piri Lajost. A közgyűlésen még a Szent Bertalan Egyházközség számadását tárgyalták meg. Ezer kilométerről repülnek haza az egri postagalambok Érdekes munkaprogramot dolgozott ki az Egri Postagalamb Sport Egyesület Eger, március 27. Rövid idő óta, alig néhány esz­tendeje működik Egerben a Posta­galamb Sport Egyesület, mint a „Hungária“ Postagalambtenyésztők Országos Szövetségének tagja és ez alatt az idő alatt sok szép eredményt ért már el kitűnő tenyészeteivel. Áz egyesület ma tizenhét taggal működik ami (Eger városában sok­nak igazán nem mondható és saj­nálatos, hogy ennek az igazán ne­mes és a versenyzők szempontjából csodálatosnak mondható, de min­denképen érdekes sportnak ily ke­vés híve van Egerben, pedig ma már ezt a sportot nagymértékben hazafias sportágnak is kell tekin­teni. Az említett szemponton kívül sok gyakorlati érv is szól a posta- galambtenyésztés fejlesztése és nép­szerűsítése mellett. A postagalamb tartása gondot, költséget alig okoz. Igénytelen ma­dár, mely az év legnagyobb szaká­ban maga keresi meg élelmét. Jó költő, jó nevelő s ha az ember a jövő évi tenyész, illetve röptető anyagnak valót leköltette, a többi igazán elsőrendű pecsenyét szol­gáltat. Elsőrendű nagy verseny tel- jesítményű galambok természetesen mint tenyészanyag elég tekintélyes értéket is képviselnek. A postagalambok tartása termé­szetesen engedélyhez van kötve, a- melyet az elsőfokú hatóság (váro­sokban a rendőrkapitányság) ad meg, azonban engedélyt nem kaphat — aki egyúttal nem válik tagjává a lakó­helyéhez legközelebb eső póstaga- lamb egyesületnek. Az Egri Postagalamb Sport Egye­sület ebben az évben is megtartja a rendes tavaszi tréningjeit és be­kapcsolódik az országos, illetve a kerületi versenyekbe. Az Egyesület tréning és verseny­programja a következő : április 11-én Kál-Kápolna, április 14-én Kará- csond, április 18-án Aszód, április 25-én Nagymaros, május 2-án Al­másfüzitő, május 9-én Hegyeshalom, május 16-án Schwehát, május 23-án Amstetten, május 30-án Schärding, junius 6-án Regensburg, junius 19-én Nürnberg, julius 3-án Würtzburg és julius 24-én Köln. (1050 km.) A versenyek rövidtávú (Hegyes­halom) középtávú (Schärding) és hosszutávu (Würtzburg) versenyekre oszlanak és azokat külön-külön egyesületi érmekkel, esetleg dísz­tárgyakkal díjazzák. A VII. kerület versenyét Miskolc, Diósgyőr, Salgótarján, Hatvan és Eger egyesületei Würtzburgból tartják meg, az egri galambok tehát több, mint ezer kilométerről repül­nek haza a versenyen. A postagalamb tenyésztés iránt érdeklődőknek minden tekintetben teljes felvilágosítást nyújt vitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelő, a helyi egyesület elnöke, Szentdónát-utca 3 sz. Ismét Deák Lőrinc lett a gyöngyösi szinikerület új igazgatója. Ä társulat április 10-éu meg­kezdi gyöngyösi előadásait. Radó László a gyöngyösi színi­kerületnek két éven át volt igaz­gatója a kultuszminisztériumnak, mint színházfelügyeleti hatóság­nak rendelkezése folytán ebben az évben más színi kerületet kapott, ugyanakkor a gyöngyösi kerület új igazgatója Deák Lőrinc lett. Deák Lőrinc neve már ismert a gyöngyösi színházlátogató publi­kum előtt, hiszen 1930-ban ö volt Nagyszombattól kezdve mindennap RIESZ LAJOS A KIS KORONÁBAN. Szerezze meg Ön is a lehetőségét annak, hogg ne legyen kedvetlen, kilátástalan az élete, hanem reménysége le­gyen egy szebb élet és boldo­gabb jövő iránti M m Állandó állami felügyelet és ellenőrzés. Vegyen osztálysorsjegyet; önmagának és családjának tesz vele szolgála­tot, mert mihelyt sorsjegye van, már meg is szerezte a jóleső re­ményt, hogy 10, 50, 25, 35, 40, 45, - 50, 55, 70, 100, 300, 400 ezer pen- I gót is nyerhessen! 1 I Az összes sorsjegyek felét kisorsolják, tehát minden má­sodik sorsjegy nyer! Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye. Te­hát szerencse fel! A húzások már április 10-én kezdődnek. Ä sorsjegyek hivatalos ára: Nyolcad Negyed 1 Fél I Egész 3 V« 7 14 í 28 pengő pengB 1 pengő 1 pengő az összes főárusitóknál. A KIS KORONA tánczenével E'íoV“.««® ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT A KULTUSZKORMÁNY NEM TALÁLT MŰEMLÉKET EGERBEN SZÁZÖTVEN MŰEMLÉKET TART NYILVÁN AZ EGRI MŰEMLÉKEK MOST ELKÉSZÜLT KATASZTERE Eger, március hó. Pontosan 56 évvel ezelőtt alkotta meg az akkori vallás- és közokta­tásügyi miniszter a műemlékek vé­delméről szóló első törvényt. A tör­vény intézkedett az ország terüle­tén található s műemléki beccsel bíró objektumok összeírásáról is, elsősorban azok jegyzékbevételéről, amelyek méltók arra, hogy az utó­kor számára megőrizzék őket s ha­tósági védelmet biztosítsanak szá­mukra. Az erre a célra alakított bizottság megjelent a nagyobb vi­déki városokban is és mindenütt számbavette a műemléki értékkel bíró épületeket, szobrokat, s minden ilyen közvagyontárgyat. A bizott­ság megjelent Egerben is, került- fordult, megnézte alaposan a város középítményeit és eltávozott meg­szerkeszteni a jelentését. Tény, hogy a bizottság Egerben egyetlen objek­tumot sem talált, amelyet a mű­emlékvédelem szempontjából figye­lemreméltónak ítélt volna. A bizott­ság tagjai nem tulajdonítottak je­lentőséget a súlyos monumentalitású Líceumnak, nem találták érdemesnek az azóta európaszerte páratlan erő­dítési csodának felfedezett várat, nem is beszélve a Minorita templom két évszázados barokk patinájáról, a törökvilág egyetlen egri emlékéről: a Minaretről és annyi beszélő tör- ténelmiséget és poézist őrző egri házról, amelyek ma varázslatos áhí­tatba merítik a várost felkereső idegen lelkét. Igaz, akkor még a Kárpátoknál és az Adriánál voltak a határok, teméntelen ó-történelmiségű város, száznyi, ezernyi romantikus várrom, csendben romló-omló emlék őrizte szerte a hazában a hajdanvaló idő­ket, ám mégis, mintha kissé igényes, vagy inkább profán szem kellett hozzá, hogy a hozzáértők nem látták meg és nem vették nyilvántartásba Eger nagyértékű műemlékeit. A je­lentés elkészült: Eger falai nem őriznek számbavehető műemlékeket. Mindezt abból az alkalomból idéz­zük fel, hogy az Eger város mű­emlékvédelmi szabályrendeletében kiküldeni rendelt bizottság elé rö­videsen beterjesztik az egri mű­emléki jelleggel bíró építmények kataszterét, amelynek Összeállítása most fejeződött be. Magát a sza­bályrendeletet még 1933-ban elké­szítette a város s azt jóváhagyta az, aki Gyöngyösön komoly felké­szültségű társulatával a gyöngyösi közönséget ránevelte az előadások . látogatására és társulata kitűnő tag­jaival, ízlésesen megválogatott da- I rabjaival meghódította a gyöngyö- j siek szívét. Mint értesültünk, Deák Lőrinc színtársulatával Gyöngyö­sön már április 10-én meg is kezdi színházi évadját. A bérletek gyűj­tését a színházi titkár már meg­kezdte.

Next

/
Thumbnails
Contents