Eger - napilap, 1937/1

1937-03-14 / 42. szám

V ÄRA 10 FILLÉB ♦ Vasárnap # Trianon 18,1937 március 14, Eger, XL VIII. évf. 42. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POST A- T AK ARE KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- ü. 1. TELEFON: 322. Emikor a szőlősgazda nyomorog, az állam nem tarthatja fenn az ipari szeszgyártás hitbizományát mondotta dr. Petro Kálmán a képviselőházban Eger, március 13. Megírtuk, hogy dr. Petro Kál­mán szerdán interpellációt intézett a pénzügyminiszterhez, hajlandó-e megszüntetni a borfogyasztási adót és hajlandó-e a Ház elé terjeszteni a szesztörvényt, amely megszünteti a szeszkartell túlkedvezményezett helyzetét. Az interpelláció első részével, a ' borfogyasztási adó eltörlésével és a miniszter tagadó válaszával tegnap foglalkoztunk. Érdemes azonban dr. j Petro Kálmánnak a szesztörvénnyel kapcsolatos beszédét is megismer­tetni a nyilvánossággal, annál is in­kább, mivel a fővárosi lapok csak igen szűkén látták tanácsosnak a kérdéssel foglalkozni. Petro Kálmán interpellációjában megállapította, hogy nemcsak a szőlőgazdaság, hanem a képviselő­ház is várja az új szesztörvényt és a Házban többsége van annak a javaslatnak, amely eltiltja majd az ipari szeszérdekeltséghez tartozó likőr és egyéb gyárakat attól, hogy az ipari szeszgyárakban melaszból, vagy egyéb nyersanyagokból készí­tett szeszből csinálják a kecskeméti barackpálinkát, többsége van egy olyan törvényjavaslatnak, amely az ipari szesztől elveszi a szeszkon­tingenst és a mezőgazdasági szesz-, bor- és gyümölcsgazdaság között megosztja és általában végre vala- hára leépíti a szeszhitbizományokat. 1935-ben, amikor ebben a kérdés­ben felszólaltam — mondotta Petro Kálmán — Gömbös Gyula miniszter- elnök kijelentette, hogy a szesz­törvény megalkotásának nincs aka­dálya, csak a pénzügyminiszter el van foglalva a gazdaadósságok ren­dezésével, sőt amikor a miniszter- elnök nagybetegen utolsó útjára in­dult, búcsúzójában is a szesztörvény megalkotását sürgette a pénzügy- minisztertől. — Nem vagyunk hajlandók to­vább tétlenül várni ennek a kér­désnek a megoldását. Az egyik köz- gazdasági lap beszámol az ipari szeszgyár mérlegéről és kimutatja, hogy a vállalat 2 millió 700 ezer pengő részvénytőkével szemben 1 millió 198 ezer pengő tiszta nyere­séget tüntet fel. Ez azt jelenti, hogy hogy az alaptőke 44 százaléka tiszta jövedelem akkor, amikor a magyar föld két százalékot sem tud jövedelmezni. Ha ebben az or­szágban nyugalmat kívánunk, és minden jobb, vagy baloldali szélső­séget le akarunk építeni, akkor ezt a kérdést meg kell fogni és a köz­gazdasági életben nem lehet ilyen fekélyt hagyni. Nincs nagyobb fe­lekezeti és faj elleni izgatás annál mint ha tovább ttirjük, hogy a Léderer, Fellner, Leipziger ésMos- kovits családok kezében marad­hasson mai formájában az ipiri szeszgyártás és ezek a családok ilyen jövedelmeket kapjanak aján­dékba a magyar államtól, akkor, amikor a szőlősgazda nem tud ren- j tábilisan termelni és a munkás nem kapja meg azt a bért, amely a tisztességes megélhetését biztosítja. Mért ne lehetne szét vinni a kis­emberekhez ezeket a jogosítványo­kat, hogy boldogulni tudjanak ? A nagy tetszéssel fogadott inter­pelláció után a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a szesztörvény javaslatot elő fogja terjeszteni a képviselőházban és hiszi azt, hogy a javaslat ki fogja elégíteni a kívánságokat. Petro Kálmán viszonválaszában megállapította, hogy a kormány kétségtelen jóindulatot mutat a szőlőgazdaság iránt, amit a boletta- alapból kiutalt 700 ezer pengős tá­mogatás is bizonyít, azonban ez a segítség, sajnos, kevés arra* hogy a bortermelés súlyos gondjait eny­hítse. Kifejezést adott végül annak az aggodalmának, hogy a szesz­kérdés megoldása talán még három- négy esztendőre is ki fog tolódni. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Mérsékelt nyugati szél, délután még sok he­lyen eső, vasárnap kevesebb felhő, több órai napsütés. Az éjjeli lehűlés fokozódik, a nappali felmelegedés erősebb lesz. — Egerben ma reggel 7 órakor 7’2 fok, a talajmentén 4’2 fok, a tegnapi maximum 13-8 fok volt. A légnyomás 754’8 mm., süllyedő. Eger és Gyöngyös márciusi nemzeti ünnepe Eger, március 13. Megírtuk, hogy Egerben március 15-én délelőtt 9 órakor szentmisé­vel kezdődik március Idusának nem­zeti ünnepe, délután 4 órakor pedig a Kossuth téren lesz ünnepség, a- hol dr. Ringelhann György mond ünnepi beszédet. Este 8 órakor társasvacsora lesz a Kaszinő nagytermében, ahol a Kaszinó részéről Nemecsek Aurél v. tanácsnok mond megemlékezést. Gyöngyös, március 13. Gyöngyös város hazafias társa­dalma ebben az évben méltó kere­tek közt ünnepli meg a 48-as idők soha el nem feledhető eseményeit. Magnin Adorján prépostplébános 9 órakor a Szent Bertalan templom­ban ünnepi szentmisét mond, ame­lyen résztvesz a hivatalos város, valamint a többi hivatalok, intéz­mények, egyesületek és a helyőrség alakulatai. Délelőtt folyamán az iskolák, valamint azok önképzőkö­rei hazafias ünnepségeket rendez­nek. Délután 4 órakor Gyöngyös város közönsége az Országzászló előtt tartja hazafias ünnepségét. Este a Katolikus Legényegylet, a Katolikus Énekkar és Gyöngyösi Kereskedők Sport Egyesülete közös vacsorát rendeznek. Wünscher Frigyes dr., a Hangya vezér- lgazgató|a Is megjelenik az egri Hangya húsz éves Jubileumi ünnepségén Mint már megírtuk, az Egri Han­gya Szövetkezet vasárnap ünnepli fennállásának húsz éves jubileumát. Az ünnepségen részt vesz Wünscher Frigyes dr. kormányfőtanácsos, a Hangya vezérigazgatója is, aki Wettstein András dr. igazgató társa­ságában érkezik Egerbe. Az ünnepség vasárnap délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődik, amelyet Meyer Béla prépost-kano­nok, gazdasági főtanácsos, az Egri Hangya Szövetkezet elnöke mutat be a minoriták templomában. Utána fél 11 órakor tartja meg a szövet­kezet a Katolikus Legényegylet nagytermében jubileumi közgyűlé­sét, amelyen dr. Wünscher Frigyes is felszólal és ismerteti a magyar gazdasági élet helyzetét. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Évi négyezer pengővel emelkedik az Egri Norma bevétele az önkéntes, egyösszegű havi illetménylevonásokkal Eger, március 13. Jelentettük, hogy az egri intéz­ményes szegényellátás nagy anyagi erősséget kapott abban a dicséretes elhatározásban, hogy az egri tiszt­viselők önkéntesen hozzájárultak a szegénygondozás céljaira megaján­lott összegeknek illetményeikből, minden havi fizetés alkalmával a hivatali főnökök által egy összeg­ben történő levonásához. Mint is­meretes, ebben az ügyben az egri hivatalvezetők értekezletet tartot­tak, amelyen maguk is hozzájárul­tak ahhoz, hogy az alkalmazottak fizetéséből a megajánlott összeget a kifizetésnél levonhassák s azt a szegénygondozás céljaira fordít­sák. A szociális megértésből fakadó elhatározáshoz csatlakozott a hon­védség egri gyalogezredének tiszti kara és legénysége is példamutató­an véve ki részüket az egri sze­gényellátás terheiből. A havonkint történő levonások anyagi eredménye is figyelemre méltó, mert a számí­tások szerint a megajánlások révén mintegy évi 4000 pengővel emel­kedik az Egri Norma bevétele, ami jelentős tétel s nagyban megköny- nyiti a szegényekről való gondos­kodást. A szegénygondozó hivatal igaz hálával és köszönettel nyugtázza a társadalom lelkes és megértő tá­mogatását, amellyel a megnehezült idők ellenére is példamutató áldo­zatkészséggel újabb és újabb fillé­rekkel nyújt anyagi erősséget a

Next

/
Thumbnails
Contents