Eger - napilap, 1937/1
1937-03-13 / 41. szám
Eger, XL Vili. évf. 41. szám Ara 6 fillér ♦ Szombat # Trianon 18,1937 március 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POST A- TAKARE KPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁHMEHYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALANIG. 1. TELEFON: 322. Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő Interpellációja a Házban a borfogyasztási adó eltörléséért . A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a bor- fogyasztási adót nem lehet eltörölni Eger, március 12. Petro Kálmán dr., Eger ország gyűlési képviselője szerdán nagy interpellációt mondott az egész magyar szőlő és borgazdaságot érintő kérdések két fontos részletéről: a borfogyasztási adóról és a szesztörvényről. Interpellációjában a szőlőgazdaság terheit különösen az italmérési jogrendszer tökéletlenségében, a borfogyasztási adó fennállásában s a szesztermelés és értékesítés lehetetlen szabályozásában jelölte meg. Ezek közül elsőnek a borfogyasztási adóval foglalkozott és kimutatta, hogy bár a kormányzat 1932- ben a borfogyasztási adó felső tételeit felére szállította le, ez az adó még mindig a borárak 50 százalékát teszi ki. A borfogyasztási adó beszedési rendszere is lehetetlen terheket ró a szőlősgazdákra, mert a szemleívek és kiegyezés módszere oly tökéletlen, hogy csak a gazdák zaklatására vezet, A városok elveszítették régi jövedelmeiket, igy például Eger városának forgalmi adóból 1928-ban 131,385 pengő volt a jövedelme, 1936-ban már csak 18,194 pengő és a két összeg közötti kü- lömbséget igyekszik a város a bor- fogyasztási adójövedelem fokozásával pótolni, mert az állam ezt a hiányt nem rekompenzálja. A borfogyasztási adó a leganti- szociálisabb adó, mert a leggazdagabb fogyasztó annyit fizet, mint a legszegényebb, a 8—10 filléres bor után ugyanannyit kell fizetni, mint j az öt pengős tokaji asszú után, a j Gyöngyös, március 12. A múltban Gyöngyösön az exportőrök „Lukullus“ paradicsomot vásárolni nem tudtak, mivel a gyöngyösi gazdák a korán érő, de az export követelményeinek meg bortermelő éppúgy fizeti, mint aki nem termel s a borfogyasztási adóból nem kap vissza a termelő semmit. A borfogyasztási adónak súlyos büntetési tételei vannak, mert akit a literezésen rajtakapnak, arra először a pénzügyigazgatóság italmérési illetéket és bírságot, a város pedig borfogyasztási adót ró ki, a«, büntető törvénykezés végül bűnösnek mondja ki jövedéki kihágásban és becsukatja. Lehetetlennek minősítette Petro Kálmán, hogy az egri, pécsi, balatonfüredi, kecskeméti gazdák véres verejtékével és veszteségével termelt bort terhelő adóból Budapesten aszfaltot és kultúrintézményeket létesítsenek. Mindezek alapján kérte a pénzügyminisztert, hogy ezt az adót törölje el és a városokat kártalanítsa. A miniszter válaszában kijelentette, hogy a községek háztartásában ez az adó évi 16 milliót jelent és eltörölni nem tudja, mert nem áll módjában pótolni. Petro Kálmán válaszolt a miniszternek és rámutatott arra, hogy a kartelleket és a nagy bankvállalatokat kell jobban megadóztatni, a jó jövedelmezőséggel rendelkező, de adómentes vállalatok kedvezményeit megszüntetni és akkor pótolni lehet a 16 millió pengős hiányt. Petro Kálmánnak a szeszügyben elmondott feltűnő interpellációját, amelyről a fővárosi lapok csak néhány sorban számoltak be, lapunk holnapi számában bővebben ismertetjük. nem felelő úgynevezett gerezdes paradicsomot termesztették. A legnagyobb mennyiséget felvásárló piacunk, Németország a jövőben Magyarországtól csakis az export követelményeknek minden tekintetben i megfelelő „Lukullus“ paradicsomot fogja vásárolni. Ezt a paradicsomot már országszerte termesztik, csak a gyöngyösi gazdák idegenkedtek a meghonosításától, bár a múltban a város polgármestere, karöltve a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesülettel már felhívta a gazdatársadalom figyelmét, az eredmény azonban mindezideig elmaradt, Annál dicsérendőbb hogy most a város termelőinek vezető emberei, az élükön Toldy Istvánnal mozgalmat indítottak, hogy a „Lukullus“ paradicsom termesztésével ez évben a gyöngyösi gazdák is intenzíven foglalkozzanak. Legutóbb Gyöngyöspüspökiben mintegy 120 termelő értekezletet tartott, amelyen Gyöngyössy Béla gyümölcstermelési intéző és négy helybeli exportőr is résztvett. Az értekezleten jelenlévő paradicsomtermesztők előtt Toldy István gazdálkodó röviden vázolta a gyöngyösi „gerezdes“ paradicsom értékesítése körül mutatkozó nehézségeket, rámutatott arra, hogy bár a gyöngyösi paradicsom az érési idejét illetőleg az országban elsőnek jelenik meg a piacon, de ugyanakkor úgy az exportkövetelményeknek, mint a konzervgyártási célra egyáltalán nem felel meg. A fentiek ismertetése után annak a véleményének adott kifejezést, hogy kívánatos volna minden gazdának a saját jól felfogott érdekében már az idén, az eddig termesztett fajta mellett felerészben „Lukullus“ paradicsomot is termeszteni. Szerdán járt le a pályázati határidő a lemondás folytán megüresedett és legutóbb meghirdetett gyöngyösi alsóvárosi plébánia templom kántori állására. Az előirt határidőn belül az ország minden részéből 21 pályázati kérvény futott be s érdekes megemlíteni, hogy három vak kántor is pályázik az állásra. Egyébként a pályázók nevei a következők: Sike Zoltán kántortanító Besenyőtelek, Marcsényi István kántortanító Mátranovák, Sass József kántortanító Kisújszállás, Ferenc Lajos kántor Gyöngyös, Rozmaring István kántortanító Gyöngyös, Tarnay Gyula kántor, énektanító Eger, Pintér József kántor Esztergom, Czinczás Gyula kántor Gyöngyössy Béla gyümölcstermelési intéző részletesen ismertette a „Lukullus“ paradicsom termesztésével kapcsolatos szaktudnivalókat. Az értékesítésére vonatkozólag megállapította s egyben felhívta a jelenlévő érdekeltek figyelmét, hogy jövője ennek a paradicsomnak csak akkor lesz Gyöngyösön, ha a gazdák már a folyó évben nagyobb mennyiséget termesztenek, mert az exportőrök számításaikat csak akkor találhatják meg, ha a gyöngyösi exportpiacon vagontételeket vásárolhatnak belőle. Az exportőrök egyhangúlag kijelentették, hogy amennyiben a jövő idényben a gyöngyösi exportpiacon „Lukullus“ paradicsomból naponta több vagontételt vásárolhatnak, úgy kg.-ként szívesen adnak 2 fillérrel többet, mint a távolabbi helyeken összevásárolt paradicsomért. Az exportőrök felhívták továbbá az érdekelt gazdák figyelmét a zöldhüvelyű zöldbab termesztésére is, megemlítették, hogy belőle Németországba korlátlan mennyiséget lehet exportálni s épen ezért a jövőben a gyöngyösi piacon minden mennyiséget magas áron felvásárolnak. Az értekezlet eredményeként a jelenlévő gazdák elhatározták, hogy az idén már rátérnek a „Lukullus“ paradicsom és a zöldhüvelyü zöldbab termesztésére. A szükséges megbízható és fajtaazonos vetőmagvak beszerzésével megbízták Toldy István gazdálkodót, aki a jelenlévő magigénylőket mindjárt össze is írta. Szombathely, Fehér Gábor kántor Csanádpalota, Koller Lőrinc káDtor, karnagy Csobánka, Grebetz Gyula kántortanító Fonyód, Murányi Gy. kántor, egyh. karnagy Sashalom, Somfai József ktan. Bodony, Kiss Sándor kántortanító Polgár, Markó József kántortanító Boconád, Menyhárt József kántortanító Eger, Fekete Tibor kántortanító Csolnok, Polham- mer Gyula kántor Szombathely, vitéz Horváth Lajos kántortanító Jász- kisér, Vámos Gusztáv kántortanító Szajol és Székely Ferenc kántortanító Szászvár. A választást, amelyet ének- és orgonapróba előz meg és amelynek időpontjáról minden pályázót levélben értesítenek, még a jövő héten megtartják, úgy hogy a húsvéti szertartásokat már az új í kántor végzi a Szent Ferencrendi templomban. A gyöngyösi gazdák a kivitel kívánságainak megfelelőleg átalakítják a paradicsom- termelést Huszonegyen 'pályáztak a gyöngyösi alsóvárosi kántori állásra
